Törvényi öröklésből kétféle létezik: van az általános szabályozású törvényes öröklés, és ha nincs leszármazó, akkor nem feltétlenül, de szóba jöhet az ági öröklés. Az általános szabály az – nyilatkozta az InfoRádió november 7-i Paragrafus című magazinműsorában dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke –, ha az örökhagyónak volt gyermeke, akkor az általa és házastársa által közösen lakott lakásra a túlélő fél haszonélvezeti jogot örököl, nem özvegyig, hanem holtig tartót, tehát újraházasodhat és akkor sem veszíti el a haszonélvezeti jogot, a tulajdonjogot pedig a gyerekek egyenlő arányban öröklik. Minden mást, nyaralót, hajót, autót, üzletrészt – sorolta a kamarai elnök –, a házastárs és a gyermekek egymás között egyenlő arányban örökölnek, magyarán az özvegy is egy gyermekrészt örököl.
Tehát két gyermek és egy túlélő házastárs esetében a közösen lakott lakást, vagy legalábbis az örökhagyó részét a két gyermek örökli, és az özvegynek holtig tartó haszonélvezeti joga lesz, a bankbetét pedig hárman fogják örökölni fejenként egyenlő arányban – hívta fel a figyelmet dr. Tóth Ádám -, miután az új Ptk. sokkal árnyaltabbá tette a túlélő házastárs öröklését.
Abban az esetben, ha nincs leszármazó – nem csak gyerek – abban az esetben az örökhagyó házastársa a még élő szülőkkel együtt örököl – a lakást kizárólag az özvegy, de minden másnak a felét, míg a másik felét pedig a szülők öröklik, az egészhez viszonyított egynegyed-egynegyed arányban. Ha az örökhagyó halála előtt az egyik szülő, mondjuk az édesapja már meghalt, akkor az ő részét fele arányban örökli az édesanyja, és fele arányban a túlélő házastárs. Fontos hangsúlyozni – jelezte Tóth Árpád –, hogy nem lépnek be a képbe a testvérek, nincs képviseleti elv, hogy ők lesznek az örökösök. Hanem, ha az egyik szülő sem él az örökhagyó halálakor, akkor mindent a házastárs fog örökölni.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke végezetül megjegyezte, nagy vita volt azon, hogy miért vezetik be a szülők öröklését, de végső soron méltányolható az a jogalkotói érvelés, hogy a szülők a támogatójukat veszítik el a gyermek halálával, így fontosnak tartotta azt, hogy kapjanak az örökhagyó örökrészéből. Mert feltételezte a jogalkotó, hogy ha a gyermek meghal, de van leszármazója, például az unoka támogatja majd a nagyszülőket, de amennyiben nincs leszármazója, nem feltétlenül várható el ez a túlélő házastárstól.
A teljes beszélgetés az InfoRádió november 7-i Paragrafus című magazinműsorában hangzott el, amely ide kattintva hallgatható meg.
