A komoly kritika és a visszafogottság a mostani jelentésben is
megmaradt, de pár dolog azért változott – írta a 24.hu.
A jelentés négy területen vizsgálja a jogállam helyzetét:
igazságügyi rendszer, korrupció, a média függetlensége és
egyéb, általános kritikák.
Az országjelentések kivonataimár a bemutató előtt
megismerhetők voltak, ebben az igazságszolgáltatással kapcsolatban
alapvetően pozitívan kezdenek. Azt írják, hogy a magyar
igazságügyi rendszer jól teljesít az eljárások hosszában és a
digitalizáció magas fokában. A tavalyi jelentésben hasonlóért
járt dicséret Magyarországnak.
Igazságügyi rendszer
Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban viszont a
korábbi problémák mellé újak is megjelentek. A kivonat kiemeli,
hogy a Kúria elnökét a normál ügymeneten kívül nevezték ki (A
volt főügyész-helyettes és alkotmánybíró Varga Zs. András
sosem dolgozott ítélkező bíróként), és további jogköröket
is kapott. Az Európai Szemeszterben megfogalmazott ajánlásokat a
magyar fél nem vette figyelembe, és nem segített az Országos
Igazságszolgáltatási Tanácsnak hasonló hatalmat adni, mint
amivel a Kúria rendelkezik, hogy a két intézmény ellensúlyozhassa
egymást.
Korrupció
Az antikorrupciós stratégia bevezetése a bizottság szerint
folyamatban van, de rendkívül kis hatáskörrel. A párttámogatás,
a lobbizás, a klientúraépítés és a nepotizmus továbbra is
problémák a jelentés szerint. A magyar kormány a cégek és a
politikusok szoros kapcsolatával sem kezdett semmit. Független
ellensúlyok nem nagyon vannak a korrupció ellen. Azt is írják,
hogy ugyan a korrupciós ügyek lezárása sikeres, és néhány új
ügy is indult 2020 óta, a hatalom csúcsán lévőket és szűkebb
körüket ez csak korlátozottan éri el.
Média
A média függetlensége a bizottság szerint továbbra is kritikus
helyzetben van. A médiahatósággal és a médiatanáccsal
kapcsolatos problémák mellett a Klubrádió ügyét hozzák fel. A
hatalom továbbra is nagy befolyással rendelkezik a médiában, az
újságírókat pedig akadályozzák és megfélemlítik.
Fékek és ellensúlyok
Az egyéb problémákkal kapcsolatban azt hozzák fel, hogy problémák
vannak a fékekkel és ellensúlyokkal, és átláthatatlan a
törvényhozás működése. Az alapvető jogok biztosa nagyobb
jogkört kapott, de a függetlenségét megkérdőjelezik. A civil
társadalmon továbbra is nagy a nyomás, ami abból is látszik,
hogy a civiltörvény visszavonásához vezető kötelezettségszegési
eljárás után újabb szabályozást jelentettek be a civil
szervezetekre. Ide bekerült a közhasznú alapítványok ügye is,
amely a bizottság szerint aggályos.
Mire jó ez az egész?
A jogállami országjelentések célja az volt, hogy egy olyan
mechanizmus alapjai legyenek, mint aminek a jogállami mechanizmust
szánták. Végül azonban az is sokat puhult, és már nincs
közvetlen kapcsolata a jelentéssel. A mechanizmus például el sem
indulhat már a média függetlenségével kapcsolatban, mert csak
olyan ügyekben bevethető, amik sértik az unió költségvetését.
Ezért lehet, hogy ha óvatosan is, de a médiával és a
korrupcióval kapcsolatban egyre több gazdasági és költségvetési
állítás kerül bele a jelentésbe. Az Európai Parlament például
régóta szeretné elérni, hogy ez a jelentés mégiscsak alapja
legyen a jogállami mechanizmussal kapcsolatos eljárásnak, még
akkor is, ha azt csak az EU-s költségvetés sérelme esetén lehet
megindítani.
A médiával kapcsolatos ügyek közül hiányzik a Pegasus-ügy, ez
azért van, mert túl friss fejlemény ahhoz, hogy bekerüljön a
jelentésbe.
Egy ilyen jelentéshez több szakértő segítségét kérik, és a
bizottság emberei többször Magyarországra látogatnak, hogy
találkozzanak a kormány, a különböző intézmények és a civil
szervezetek képviselőivel.
Az országjelentés ide kattintva olvasható.
