A kúria elnöke felidézte Lábady Tamás egyetemi professzor, egykori alkotmánybíró gondolatait. Egyebek mellett kiemelte, hogy a bíró jogalkotás és jogfejlesztés kérdése problematikus kérdéskör, olyan alapvető dilemmája a jogtudománynak, amelyre számos, időnként egymással homlokegyenest ellenkező választ adott. Lábady azt az álláspontot fogadta el, hogy a bírónak a jogszabályokat alkalmaznia kell, (…), de valójában a bíróság mondja meg, hogy milyen a jog tartalma, milyen esetekben alkalmazandó a jogi norma és mi számít jónak, mi nem. Természetesen nem tagadható, hogy a jogfejlesztés alapvetően egy modern világban, sokrétű életviszonyok között jogalkotás útján történik. A jogalkotás koherens folyamatosságát a jogrendszer azonban – az elmúlt évtizedek és évszázadok tapasztalatai alapján – mindig a bírói gyakorlat biztosítja – mondta.
Hangsúlyozta: a legújabb kor történései – például a globalizáció jelenségei – szintén törvényi beavatkozást igényelnek. Ennek ellenére dr. Darák Péter úgy vélekedett, korunkban sem tagadható a bírói jogfejlesztés lehetősége és jelentősége, hiszen kisegíti a törvényi adaptáció eszköztárát a modern kor változásaihoz való alkalmazás vonatkozásában. Mint mondta: a bírói jogfejlesztés kapcsán is egye inkább beszélni kell a recepció, az adaptáció, a konvergencia és koherens rendszerek kérdésiről.
A törvényi jogfejlesztésre példaként említette egyebek mellett a XX. század második felétől a termékfelelősség kérdéskörét a magánjogban, a fogyasztói jogvédelmet, a veszélyes üzemek felellőségének törvényi rendezését, szerződésblanketták alkalmazásának szabályrendszerét.
Rávilágított: a nagyarányú és nagyjelentőségű törvényalkotás mellett érdemes megkeresni a kapcsolódási pontokat a bírói jogfejlesztéshez, hiszen ha a törvényi jogfejlesztés módszerével is, de a sokszor a bírói joggyakorlat eredményei kodifikálják a jogalkotót.
A
Kúria elnöke egyebek mellett említett néhány példát arról is, hogy a bírói jogfejlesztés apró munkája miként folyik az egyes
bíróságokon.
Foto: Panpress
