A konkrét ügyben az történt, hogy európai közösségi jogász járt el az egyik peres fél képviseletében az Ütv. 89/J. § alapján, aki a tevékenységét eseti jelleggel, a tevékenység névjegyzékbe vétele nélkül végezte a Magyar Ügyvédi Kamarához történő bejelentés alapján.
Eljárási jogosultságát magyar ügyvéddel kötött együttműködési megállapodása alapozta meg az Üt. 89/K. § értelmében, ennek keretében az együttműködő magyar ügyvéd együttes eljárása azonban nem képezte a felek együttműködésének részét arra hivatkozással, hogy a szakmai szabályok érvényesítése így is biztosított (1/2005.1.10. MÜK Szabályzat 30. pontja).
A felülvizsgálati kérelem alapját a jogerős ítélet szerinti pervesztes részéről az képezte, hogy a II. fokon eljáró Ítélőtábla az értesítéseket, idézéseket kizárólag az együttműködő magyar ügyvédnek küldte meg, amiről a Kúria azt állapította meg az előzmények alapján, hogy nem volt képviseleti jogosultsága. A Kúria ennek keretében kifejtette, hogy: „A Kúria ugyancsak nem tudta elfogadni a felperes felülvizsgálati ellenkérelmében állított, az I. r. alperes visszaélésszerű joggyakorlására vonatkozó érvelését. Az I. r. alperes ugyan Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, de tulajdonosai külföldiek, többségi tulajdonosa ciprusi illetőségű. Az 1393/2007/EK rendelet a bírósági iratoknak az Európai Unión belüli kézbesítését egyszerű szabályokhoz köti, azok betartása jelentős késedelmet okoz. A jog által szabályozott joggyakorlás biztosításának kötelezettségét pedig nem írhatja felül a Pp. 2. §-nak az eljárás ésszerű időn belüli befejezésének követelménye. Nem értékelhető a jóhiszemű pervitel követelményével ellentétes magatartásnak, ha a fél az együttműködő ügyvédi irodának nem biztosítja, hogy az iratokat a bíróság neki kézbesítse.”
A Tábla felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős részítéletét a Kúria ezért hatályon kívül helyezte, és a II. fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Dr. Kovács Kázmér budapesti ügyvéd szíves közlése nyomán)
