A 2015-ös IBAHRI jelentés felméri, hogy mennyire valósult meg az a 23 javaslat, amelyet az IBAHRI Magyarországgal foglalkozó, 2012-es jelentésében terjesztett elő, amely - értékelésük szerint - a regresszív törvényalkotó lépéseknek az igazságszolgáltatás függetlenségére, valamint a demokratikus fékekre és egyensúlyokra tett hatását vizsgálta meg.


A 2015-ös küldetést végző és annak jelentését összeállító, iletve azt Budapesten bemutató delegáció tagjai voltak:
- dr. José Igreja Matos, elnökhelyettes, Bírók Nemzetközi Szövetsége (képünkön balra)
- dr. Chara de Lacey, programvezető ügyvéd, IBAHRI (képünkön középen)
- dr. Nick Stanage, ügyvéd, Doughty Street Chambers, London, az IBAHRI küldetés referense (képünkön jobbra)

A vendéglátó hazai ügyvédség részéről bevezető szavakat mondott dr. Köves Péter, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.

Az IBAHRI új jelentésének ismertetése után az előadók hangsúlyozták: üdvözlik azt, hogy a magyar kormány, valamint a regionális és nemzetközi testületek között folytatott konstruktív dialógust követően a korábban megfogalmazott legsúlyosabb aggályok egy részét mára orvosolták. Kiemelték: fontosnak tartják és erre készek is, hogy további alkotó párbeszédet folytassanak a jelentésben foglaltakról a kormány illetékeseivel.

Beszámolójukban az előadók utaltak arra, hogy a jelentés adatgyűjtése, összeállítása és megfogalmazása során rendkívül körültekintően kívántak eljárni. Következtetéseiket, állításaikat sorra alátámasztják magyarországi dokumentumokra, forrásokra történő folyamatos hivatkozásokkal, ezért a terjedelmes jelentés szövegének egyötöde: lábjegyzet.

Az új IBAHRI jelentés a jogállam megerősítését megcélozva 18 további javaslatot terjeszt elő, amelyek azt javasolják, hogy a magyar kormány:

  1. vizsgálja felül a bírói kinevezések eljárását és ezzel biztosítsa, hogy az Országos Bírói Tanács vagy egy olyan - megfogalmazásukban - valóban plurális testület, amelyben a bírák többségét a kollégáik választják meg, hozzon jogerős döntést a bírák kiválasztásáról, kinevezéséről és előléptetéséről;
  2. helyezze hatályon kívül az összes olyan nemzeti törvényt, amely szerintük az Alkotmánybíróság hatáskörének a korlátozását jelenti;
  3. vegye fontolóra az Alkotmánybírósági bírák kinevezési eljárásának a megreformálását, hogy egyetlen politikai párt se tudja uralni ezt az eljárást;
  4. biztosítson maximális teret a polgári társadalmi szervezeteknek, hogy - mint fogalmaznak - szabadon és törvénytelen beavatkozások vagy megfélemlítések nélkül tudjon működni; továbbá
  5. vizsgálja felül bizonyos bűntettek esetében a tárgyalást megelőző fogva tartás négyéves időkorlátjának az eltörlését.

Korábbi értékelésében az IBAHRI társelnöke, dr. HelenaKennedy (képünkön) megjegyezte: „Üdvözöljük a magyar kormány által meghozott intézkedéseket, amellyel kezelni kívánta az IBAHRI 2012-es jelentésében kifejezett legsúlyosabb aggodalmakat. Annak ellenére azonban, hogy az igazságszolgáltatást szabályozó jogi keretben említésre méltó javulások következtek be, a végrehajtott igazságszolgáltatási reformoknak nem sikerült megerosíteniük az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállam által nyújtott védelmeket.”

Dr. Helena Kennedy hozzátette: „Az IBAHRI további igazságszolgáltatási intézkedések végrehajtását követeli a független igazságszolgáltatás megőrzése érdekében, mivel sajnálatos módon egy későbbi alkotmánymódosítás tovább korlátozta Magyarország Alkotmánybíróságának a hatáskörét. Az IBAHRI megismétli felhívását az Alkotmánybíróság hatáskörének a teljes körű visszaállítására, és azt javasolja, hogy a magyar kormány vizsgálja felül az Országos Bírói Tanács működését és hatáskörét, és ily módon biztosítsa, hogy az be tudja tölteni Magyarország független jogvédő önkormányzati testületének a szerepét.”

Az IBAHRI álláspontja szerint az elmúlt években a polgárjogi tér zsugorodásának jelei mutatkoztak Magyarországon. Komoly visszalépésnek számítják e téren, amikor megállapításuk szerint mérsékelték az állampolgárok lehetőségét, hogy közvetlenül fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz alkotmányos jogaik érvényesítése érdekében, mint ahogy az Alkotmánybíróság azon alapvető szerepének az elvételét is ide sorolják, hogy - megállapításuk szerint - az országgyűlési többség hatásköre felett elsődleges ellenőrzést végezzen.


A jelentés ismeretében az IBAHRI (nyugalmazott) nagyköveti társelnöke, dr. Hans Corell (képünkön) korábban ekként nyilatkozott: „Az IBAHRI 2015-ös jelentése lefekteti, hogy Magyarország jogállami keretét hogyan lehetne – és hogyan kellene – megerősíteni. Szorgalmazzuk, hogy a magyar kormány tanúsítson teljes elkötelezettséget a jogállamiság mellett, az igazságszolgáltatási rendszert pedig a legjobb gyakorlat elvei szerint és a Jelentés ajánlásainak a betartásával szervezze meg, mert erre van szükség ahhoz, hogy Magyarország hitelt érdemlő és erős védelmet biztosító környezetet teremthessen a független igazságszolgáltatás számára. Ez nélkülözhetetlen eleme a modern, törvények által kormányozott társadalomnak, és előfeltétele annak, hogy betartsák az Emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmérol szóló Európai egyezményt.”







A jelentést 2015. december 10-én indították útnak a Budapesti Ügyvédi Kamara dsztermében megrendezett tájékoztatón (előzetesét lásd ide kattintva.)

Kattintson ide a Still under threat: The independence of the judiciary and the rule of law in Hungary (angol szöveg) letöltéséhez.

Kattintson ide a Továbbra is veszélyben a bírói függetlenség és a jogállamiság Magyarországon (magyar szöveg) letöltéséhez.

Az előzmények

  1. 2012. március 19-23 között az IBAHRI egy magas szintű delegációja tényfeltáró küldetést folytatott Magyarországon, hogy felmérje, milyen hatást gyakoroltak a független igazságszolgáltatásra a 2012. elején hatályba léptetett új törvények. Az ebbol eredő Courting Controversy: the Impact of the Recent Reforms on the Independence of the Judiciary and the Rule of Law in Hungary c. IBAHRI jelentés aggodalmát fejezte ki egyebek között a bírósági állások biztonságának a megsértése miatt, valamint amiatt, hogy - álláspontja szerint - a magyar kormány következetesen nem tartja be az Alkotmánybíróság döntéseit. A jelentés 23 javaslatot terjesztett elő. A jelentés atinyurl.com/d8oczsz weboldalon olvasható el.
  2. 2013. március 22-én az IBAHRI felhívta a magyar kormányt, hogy vonja vissza az Alaptörvény negyedik módosítását, amelyet 2013. március 11-én fogadtak el és amely – a független igazságszolgáltatás alapvető elveivel ellentétben – korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét. Az IBAHRI sajtóközlemény ezen a weboldalon olvasható:kattintson ide.
    tinyurl.com/nvbfjke
  3. Az IBAHRI 2015. június 15-19. között összehívott egy jogi szakértokbol álló delegációt, hogy látogasson el Budapestre és végezze el az utóvizsgálatokat elsosorban azért, hogy felmérje az IBAHRI 2012-es ajánlásainak a végrehajtását. A delegáció 25 egyéni és csoportos konzultációt tartott a kérdésben alapvetoen érdekelt felekkel, úgymint: az Igazságügyi Minisztérium, Magyarország két közigazgatási intézménye (az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács), a Magyar és a Budapesti Ügyvédi Kamara, a diplomáciai közösség, valamint a polgári társadalom képviseloivel. A delegáció megbeszélést tartott az Alkotmánybíróság, a Kúria (Magyarország Legfelsobb Bírósága) vezeto bíráival, valamint a bírósági elnökökkel. A delegáció egy korábbi igazságügyi miniszterrel és egy korábbi főügyésszel is találkozott.
  4. A jelentés összeállítására az „Irányelvek a nemzetközi emberi jogok tényfeltáró vizsgálatokról és jelentésekről” (a „Lund-London irányelvek”) alapján került sor. A „Lund-London irányelvek”-ről az alábbi weboldalon található további tájékoztatás: www.factfindingguidelines.org.
  5. Az 1947-ben alapított International Bar Association [Nemzetközi Ügyvédi Kamara, IBA], a nemzetközi jogászok, ügyvédi kamarák és jogi közösségek vezeto szervezete a világon. Az egyéni ügyvédek, jogi cégek, ügyvédi kamarák és jogi közösségek globális tagságán keresztül az egész világon befolyásolja a nemzetközi jogi reformok fejlodését és alakítja a jogi szakma jövőjét.

    Az IBA igazgatási központja Londonban van. Regionális irodák: Sao Paulo, Brazília; Szöul, Dél-Korea; valamint Washington DC, USA, míg az International Bar Association International Criminal Court Programme (IBA ICC) programjának irányítása a hágai irodában zajlik.

    Önértelmezése szerint a Nemzetközi Ügyvédi Kamara Emberi Jogi Intézete (International Bar Association’s Human Rights Institute - IBAHRI) azon dolgozik, hogy egy igazságos jogi törvény alapján támogassa, védelmezze és érvényesítse az emberi jogokat, továbbá megőrizze az egész világon az igazságszolgáltatás és a jogi szakma függetlenségét.