Lezárult a hat évig zajló per, amelyben a Kúria megalapozatlannak
találta az állam keresetét és jóváhagyta az I. és a II. fokú
bíróság korábbi döntését. A Kúria ítélete ellen
magyarországi jogorvoslati lehetőség nincs – írta a Napi.hu.
A hírportál emlékeztetett: a magyar biogazdálkodás fellegvárának
számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult,
amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság
elveszítette a földjeit.
A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió
forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi
Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace
Magyarországgal – idézték a Greenpeace Magyarország korábbi
közleményét.
A hat éve zajló pert még 2015 őszén indította a Nemzeti
Földügyi Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti
Földalapkezelő Szervezet (NFA).
A per egyik célja az volt, hogy a földrablás miatt Kishantos
földjei körül tiltakozók ellen bevetett magán hadsereg bérét
az állam magukkal a kishantosiakkal és a Greenpeace-szel fizettesse
meg.
A folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára 2014-ben az új
bérlők "művelésbe vétel" címszó alatt
megsemmisítették a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság több mint
400 hektárnyi bionövényét, akkori áron körülbelül 117 millió
forint értékben, amely ellen a helyszínen tüntettek Kishantos
munkatársai és a Greenpeace aktivistái. A pusztításra az NFA
utasította a kishantosi földek új bérlőit, és az akció
biztosítására egy privát, őrző-védő szolgálatot bérelt fel,
amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta - olvasható a
Greenpeace közleményében.
Az NFK álláspontja az volt, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, egyéb állítólagos elmaradt díjakat, 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel.
