Szorosabbra veszik a pénzmosás elleni EU-s küzdelmet

A csomag reflektál a közelmúltban ugrásszerű fejlődésen átesett pénzügyi technológiák által életre hívott új kihívásokra is, mint például a virtuális fizetőeszközök térnyerése és az uniós pénzmozgások fokozódó összetettsége – írták a Magyar Nemzeti Bank munkatársai, dr. Csongrádi Erika és dr. Miskó Judit a Portfolión olvasható cikkükben.

Az Európai Bizottság 2021. július 20-án tette közzé jogalkotási javaslatcsomagját, amely az EU pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni keretrendszerének megerősítését tűzte ki célul. A pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályozás gerincét jelenleg egy irányelv adja. Ennek gyakorlati alkalmazásához tagállami átültetés szükséges, amely azonban nem minden tagállamban történt meg teljeskörűen. Ezzel szembesülve az Európai Bizottság új javaslatcsomagja a meglévő szabályok átfogó módosításán túlmutatóan bizonyos előírásokat rendeleti szintre tervez emelni az egységes tagállami alkalmazás érdekében. A rendeletben való szabályozás azért jelent előrelépést az irányelvi szabályozáshoz képest, mert az EU-s rendeletek az irányelvekkel szemben külön tagállami átültetés nélkül is közvetlenül alkalmazandók minden tagállamban.

A pénzügyi szolgáltatók pénzmosás megelőzési szempontú felügyelete tekintetében további jelentős változást jelent majd az új önálló pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős uniós hatóság (AMLA) tervezett felállítása is.

A javaslatcsomag jelentős változásokat eredményezhet a kriptoeszköz-kereskedelemben is. A tervezet a teljes kriptoágazatot a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok hatálya alá vonja, megszünteti az anonim kriptopénztárcák használatának lehetőségét és valamennyi kriptoeszköz kereskedési lehetőséget kínáló szolgáltatót kötelezi az ügyfelek átvilágítására. Emellett lehetővé teszi majd a kriptoeszköz transzferek, például a Bitcoin-tranzakciók nyomon követhetőségét is.

Mit is jelent mindez a tervek szerint a gyakorlatban?

A pénzmosás elleni jogalkotási csomag részeként a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóság létrehozásáról szóló rendelettervezet által felállítani javasolt uniós hatóság jelentősen átalakíthatja a pénzmosás elleni felügyeletet az EU-ban. Egyrészt átveszi az Európai Bankhatóság pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzése kapcsán folytatott összehangoló és szabályozói tevékenységét, illetve a pénzmosás elleni kérdésekben az unióban működő egyes pénzügyi szolgáltatók feletti közvetlen felügyeleti hatáskörrel is felruházzák.

Az AMLA áll majd tehát annak a pénzmosás megelőzése érdekében kialakítandó integrált felügyeleti keretrendszernek a középpontjában, amely a tervek szerint magából az AMLA-ból és a tagállami pénzmosás elleni felügyeletekből áll. A javaslat szerint az AMLA közvetlen és közvetett felügyelési hatáskörökkel is rendelkezik majd, és feladatait a nemzeti hatóságok közreműködésével fogja ellátni. Ezen túl összetett koordinációs és támogatói szerepet is be kíván majd tölteni a nemzeti hatóságok feladatainak összehangolt és hatékony elvégzése érdekében.

Az AMLA közvetlen felügyelete alá tartozó pénzügyi szolgáltatókat egy összetett, és jelenleg nem minden elemében ismert szabályozói kritériumrendszer alapján választják majd ki. Annyi már most biztosan tudható, hogy a tervek szerint az AMLA egyedileg és csoportszinten is közvetlenül felügyelné azokat a kockázatérzékenységi alapon kiválasztott pénzügyi szolgáltatókat, amelyek tevékenységi formájuktól függően legalább 7, illetve 10 tagállamban is tevékenységet folytatnak, valamint minden pénzügyi szolgáltatót, amely azonnali kockázatcsökkentési beavatkozást igényel.

A tervek szerint a rendelet főbb rendelkezései - néhány kivétellel - 2024. január 1-jén lépnek majd életbe, azonban jelenleg a legvalószínűbb lehetőség az, hogy az AMLA a tényleges közvetlen felügyeleti feladatait 2026-tól fogja megkezdeni.

Új pénzmosás elleni rendelet

A pénzmosás elleni EU-szintű keretrendszer megerősítésének egyik fontos eszköze, hogy a javaslat szerint az eddig irányelvi alapokon nyugvó szabályok egy részét rendeletben rögzítenék. A rendeleti szabályozás bevezetése kiküszöböli az egyes tagállamok általi átültetés közötti különbségeket és biztosítja, hogy a pénzügyi szolgáltatókra a pénzmosás megelőzés területén az EU teljes egészében egyenszilárd alapvető követelmények vonatkozzanak. Ezek közé tartoznak például az ügyfél-átvilágításra, a tényleges tulajdonosokra és a kiemelt közszereplőkre, a kötelezett szolgáltatók belső eljárásaira, valamint a gyanús tranzakciók bejelentésére vonatkozó előírások.

A rendelet azonban nem csupán magasabb szintre emeli és pontosítja az irányelv bizonyos szabályait, hanem számos újdonságot is tartalmaz. A pénzügyi technológiák fejlődési tendenciáira válaszolva a pénzmosás megelőzési szabályok hatályát kiterjesztenék a kriptoeszköz-szolgáltókra és a közösségi finanszírozási (crowdfunding) szolgáltatókra, ami azt jelenti, hogy ezen szolgáltatók is kötelesek lesznek például az ügyfél-átvilágítás szabályainak alkalmazására.

A javaslat jelentősen hozzájárul a készpénzhasználat visszaszorításához is. Megtiltaná, hogy termékek megvásárlása vagy szolgáltatások igénybevétele esetén 10.000 eurónál nagyobb összegben készpénzes fizetésre kerüljön sor, ugyanakkor lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy ennél alacsonyabb felső határokat tartsanak fenn. A felső határ nem vonatkozna a magánszemélyek közötti ügyletekre, valamint a banki készpénzbefizetésre és a készpénzes betételhelyezésre, azonban az utóbbiak kapcsán minden 10.000 euró feletti tranzakciót kötelezően jelenteni kell a hatóságok irányába.

A tervezet arról is rendelkezik, hogy a pénzügyi intézmények és a kriptoeszköz-szolgáltatók a jövőben nem vezethetnek anonim számlákat vagy kriptopénztárcákat. A meglévő névtelen számlák és kriptopénztárcák további felhasználása csak azok tulajdonosainak és kedvezményezettjeinek ügyfél-átvilágítása után lesz lehetséges.

A fentiek mellett a bemutatóra szóló eszközökkel való visszaélések visszaszorítása érdekében a javaslat megtiltaná, hogy a társaságok – a szabályozott piacra bevezetett értékpapírral rendelkezők kivételével – bemutatóra szóló részvényeket bocsássanak ki. Előírja azt is, hogy a már kibocsátott bemutatóra szóló részvényeket a rendelet alkalmazásától számított kétéves időtartam alatt névre szóló részvényekké szükséges átalakítani.

A pénzmosás elleni új rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik évtől kezdődően, így várhatóan legkorábban 2024-től lesz alkalmazandó.

Új pénzmosás elleni irányelv

A pénzmosás elleni új irányelv a jelenleg hatályos irányelv helyébe lép majd. Az új, egységes szerkezetű irányelv kiadására egyrészt annak a pénzmosás elleni új rendelet rendelkezéseivel történő összhangba hozása, másrészt a nemzeti jogba való átültetést igénylő szabályok egységes felülvizsgálata miatt van szükség.

Az új irányelv a jelenleg hatályos irányelvi rendelkezéseket főként a kockázatértékelésre, a tényleges tulajdonosi és a bankszámla nyilvántartásra, a nemzeti pénzügyi információs egységekre, a nemzeti pénzmosás elleni felügyeletekre, a kamarákra, mint felügyeleti szervekre, valamint a felügyeleti szankciókra és intézkedésekre vonatkozó részletszabályok tekintetében módosítja majd az elfogadását követően.

A pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet felülvizsgálata

A pénzmosás elleni jogalkotási csomag részeként felülvizsgálják a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendeletet is. Alkalmazási körét kiterjesztenék a kriptoeszköz-szolgáltatók által végrehajtott kriptoeszköz tranzakciókra. A javaslat értelmében a kezdeményező fél kriptoeszköz-szolgáltatójának biztosítania kell, hogy a tranzakciók a kezdeményező és a kedvezményezett fél azonosítását elősegítő adatok kíséretében történjenek. A kedvezményezett fél kriptoeszköz-szolgáltatójának pedig olyan eljárásokat kell kialakítania, amelyek alkalmasak annak felismerésére, hogy ezen adatokat megosztották-e. A módosítás azért lényeges, mert az lehetővé tenné a kriptoeszközök nyomonkövetését, valamint a pénzmosás céljára való esetleges felhasználásuk megelőzését és felderítését.

Bankszámla-nyilvántartások összekapcsolása

Bár nem a pénzmosás elleni jogalkotási csomag része, de ahhoz szorosan kapcsolódik a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról szóló irányelv módosítására vonatkozó javaslat is. A tervezet szerint a meglévő nemzeti bankszámla-nyilvántartásokat összekapcsolják, így a nemzeti pénzügyi információs egységek gyorsabban hozzáférhetnek a bankszámlákra és széfekre vonatkozó információkhoz. A bűnüldöző hatóságok is hozzáférhetnének majd ehhez a rendszerhez, segítve ezzel a pénzügyi nyomozásokat és a határokon átnyúló ügyekben a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését.

Várható hazai jogalkotási fejlemények

Következő lépésként a javaslatcsomagot az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja meg. E folyamatot a Magyar Nemzeti Bank is figyelemmel kíséri, hiszen elfogadása esetén az új EU-s pénzmosás elleni jogalkotási csomag itthon is jelentős jogszabályi és felügyelési változásokat von maga után. Hazánkban a hatályos pénzmosás elleni irányelv rendelkezéseit elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (Pmt.) tartalmazza, amely nemcsak az új pénzmosás elleni irányelv szabályainak hazai átültetése miatt szorul majd módosításra. Az új pénzmosás elleni rendelet ugyanis olyan hazánkban is közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Pmt. egyes előírásainak fenntartását szükségtelenné teszi, vagyis az új uniós szabályok elfogadását követően a hazai jogszabályi rendelkezések körében jelentős módosításokra lehet majd számítani.