A csomag reflektál a közelmúltban ugrásszerű fejlődésen
átesett pénzügyi technológiák által életre hívott új
kihívásokra is, mint például a virtuális fizetőeszközök
térnyerése és az uniós pénzmozgások fokozódó összetettsége
– írták a Magyar Nemzeti Bank munkatársai, dr. Csongrádi Erika
és dr. Miskó Judit a Portfolión olvasható cikkükben.
Az Európai Bizottság 2021. július 20-án tette közzé jogalkotási
javaslatcsomagját, amely az EU pénzmosás és terrorizmus
finanszírozása elleni keretrendszerének megerősítését tűzte
ki célul. A pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó uniós
szabályozás gerincét jelenleg egy irányelv adja. Ennek gyakorlati
alkalmazásához tagállami átültetés szükséges, amely azonban
nem minden tagállamban történt meg teljeskörűen. Ezzel
szembesülve az Európai Bizottság új javaslatcsomagja a meglévő
szabályok átfogó módosításán túlmutatóan bizonyos
előírásokat rendeleti szintre tervez emelni az egységes tagállami
alkalmazás érdekében. A rendeletben való szabályozás azért
jelent előrelépést az irányelvi szabályozáshoz képest, mert az
EU-s rendeletek az irányelvekkel szemben külön tagállami
átültetés nélkül is közvetlenül alkalmazandók minden
tagállamban.
A pénzügyi szolgáltatók pénzmosás megelőzési szempontú
felügyelete tekintetében további jelentős változást jelent majd
az új önálló pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
elleni küzdelemért felelős uniós hatóság (AMLA) tervezett
felállítása is.
A javaslatcsomag jelentős változásokat eredményezhet a
kriptoeszköz-kereskedelemben is. A tervezet a teljes kriptoágazatot
a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok hatálya
alá vonja, megszünteti az anonim kriptopénztárcák használatának
lehetőségét és valamennyi kriptoeszköz kereskedési lehetőséget
kínáló szolgáltatót kötelezi az ügyfelek átvilágítására.
Emellett lehetővé teszi majd a kriptoeszköz transzferek, például
a Bitcoin-tranzakciók nyomon követhetőségét is.
Mit is jelent mindez a tervek szerint a gyakorlatban?
A pénzmosás elleni jogalkotási csomag részeként a pénzmosás és
a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóság
létrehozásáról szóló rendelettervezet által felállítani
javasolt uniós hatóság jelentősen átalakíthatja a pénzmosás
elleni felügyeletet az EU-ban. Egyrészt átveszi az Európai
Bankhatóság pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való
felhasználásának megelőzése kapcsán folytatott összehangoló
és szabályozói tevékenységét, illetve a pénzmosás elleni
kérdésekben az unióban működő egyes pénzügyi szolgáltatók
feletti közvetlen felügyeleti hatáskörrel is felruházzák.
Az AMLA áll majd tehát annak a pénzmosás megelőzése érdekében
kialakítandó integrált felügyeleti keretrendszernek a
középpontjában, amely a tervek szerint magából az AMLA-ból és
a tagállami pénzmosás elleni felügyeletekből áll. A javaslat
szerint az AMLA közvetlen és közvetett felügyelési hatáskörökkel
is rendelkezik majd, és feladatait a nemzeti hatóságok
közreműködésével fogja ellátni. Ezen túl összetett
koordinációs és támogatói szerepet is be kíván majd tölteni a
nemzeti hatóságok feladatainak összehangolt és hatékony
elvégzése érdekében.
Az AMLA közvetlen felügyelete alá tartozó pénzügyi
szolgáltatókat egy összetett, és jelenleg nem minden elemében
ismert szabályozói kritériumrendszer alapján választják majd
ki. Annyi már most biztosan tudható, hogy a tervek szerint az AMLA
egyedileg és csoportszinten is közvetlenül felügyelné azokat a
kockázatérzékenységi alapon kiválasztott pénzügyi
szolgáltatókat, amelyek tevékenységi formájuktól függően
legalább 7, illetve 10 tagállamban is tevékenységet folytatnak,
valamint minden pénzügyi szolgáltatót, amely azonnali
kockázatcsökkentési beavatkozást igényel.
A tervek szerint a rendelet főbb rendelkezései - néhány
kivétellel - 2024. január 1-jén lépnek majd életbe, azonban
jelenleg a legvalószínűbb lehetőség az, hogy az AMLA a tényleges
közvetlen felügyeleti feladatait 2026-tól fogja megkezdeni.
Új pénzmosás elleni rendelet
A pénzmosás elleni EU-szintű keretrendszer megerősítésének
egyik fontos eszköze, hogy a javaslat szerint az eddig irányelvi
alapokon nyugvó szabályok egy részét rendeletben rögzítenék. A
rendeleti szabályozás bevezetése kiküszöböli az egyes
tagállamok általi átültetés közötti különbségeket és
biztosítja, hogy a pénzügyi szolgáltatókra a pénzmosás
megelőzés területén az EU teljes egészében egyenszilárd
alapvető követelmények vonatkozzanak. Ezek közé tartoznak
például az ügyfél-átvilágításra, a tényleges tulajdonosokra
és a kiemelt közszereplőkre, a kötelezett szolgáltatók belső
eljárásaira, valamint a gyanús tranzakciók bejelentésére
vonatkozó előírások.
A rendelet azonban nem csupán magasabb szintre emeli és pontosítja
az irányelv bizonyos szabályait, hanem számos újdonságot is
tartalmaz. A pénzügyi technológiák fejlődési tendenciáira
válaszolva a pénzmosás megelőzési szabályok hatályát
kiterjesztenék a kriptoeszköz-szolgáltókra és a közösségi
finanszírozási (crowdfunding) szolgáltatókra, ami azt jelenti,
hogy ezen szolgáltatók is kötelesek lesznek például az
ügyfél-átvilágítás szabályainak alkalmazására.
A javaslat jelentősen hozzájárul a készpénzhasználat
visszaszorításához is. Megtiltaná, hogy termékek megvásárlása
vagy szolgáltatások igénybevétele esetén 10.000 eurónál
nagyobb összegben készpénzes fizetésre kerüljön sor, ugyanakkor
lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy ennél alacsonyabb
felső határokat tartsanak fenn. A felső határ nem vonatkozna a
magánszemélyek közötti ügyletekre, valamint a banki
készpénzbefizetésre és a készpénzes betételhelyezésre,
azonban az utóbbiak kapcsán minden 10.000 euró feletti tranzakciót
kötelezően jelenteni kell a hatóságok irányába.
A tervezet arról is rendelkezik, hogy a pénzügyi intézmények és
a kriptoeszköz-szolgáltatók a jövőben nem vezethetnek anonim
számlákat vagy kriptopénztárcákat. A meglévő névtelen számlák
és kriptopénztárcák további felhasználása csak azok
tulajdonosainak és kedvezményezettjeinek ügyfél-átvilágítása
után lesz lehetséges.
A fentiek mellett a bemutatóra szóló eszközökkel való
visszaélések visszaszorítása érdekében a javaslat megtiltaná,
hogy a társaságok – a szabályozott piacra bevezetett
értékpapírral rendelkezők kivételével – bemutatóra szóló
részvényeket bocsássanak ki. Előírja azt is, hogy a már
kibocsátott bemutatóra szóló részvényeket a rendelet
alkalmazásától számított kétéves időtartam alatt névre szóló
részvényekké szükséges átalakítani.
A pénzmosás elleni új rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő harmadik évtől kezdődően,
így várhatóan legkorábban 2024-től lesz alkalmazandó.
Új pénzmosás elleni irányelv
A pénzmosás elleni új irányelv a jelenleg hatályos irányelv
helyébe lép majd. Az új, egységes szerkezetű irányelv kiadására
egyrészt annak a pénzmosás elleni új rendelet rendelkezéseivel
történő összhangba hozása, másrészt a nemzeti jogba való
átültetést igénylő szabályok egységes felülvizsgálata miatt
van szükség.
Az új irányelv a jelenleg hatályos irányelvi rendelkezéseket
főként a kockázatértékelésre, a tényleges tulajdonosi és a
bankszámla nyilvántartásra, a nemzeti pénzügyi információs
egységekre, a nemzeti pénzmosás elleni felügyeletekre, a
kamarákra, mint felügyeleti szervekre, valamint a felügyeleti
szankciókra és intézkedésekre vonatkozó részletszabályok
tekintetében módosítja majd az elfogadását követően.
A pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet felülvizsgálata
A pénzmosás elleni jogalkotási csomag részeként felülvizsgálják
a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendeletet is.
Alkalmazási körét kiterjesztenék a kriptoeszköz-szolgáltatók
által végrehajtott kriptoeszköz tranzakciókra. A javaslat
értelmében a kezdeményező fél kriptoeszköz-szolgáltatójának
biztosítania kell, hogy a tranzakciók a kezdeményező és a
kedvezményezett fél azonosítását elősegítő adatok kíséretében
történjenek. A kedvezményezett fél kriptoeszköz-szolgáltatójának
pedig olyan eljárásokat kell kialakítania, amelyek alkalmasak
annak felismerésére, hogy ezen adatokat megosztották-e. A
módosítás azért lényeges, mert az lehetővé tenné a
kriptoeszközök nyomonkövetését, valamint a pénzmosás céljára
való esetleges felhasználásuk megelőzését és felderítését.
Bankszámla-nyilvántartások összekapcsolása
Bár nem a pénzmosás elleni jogalkotási csomag része, de ahhoz
szorosan kapcsolódik a pénzügyi és egyéb információk bizonyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a
vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának
megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról szóló
irányelv módosítására vonatkozó javaslat is. A tervezet szerint
a meglévő nemzeti bankszámla-nyilvántartásokat összekapcsolják,
így a nemzeti pénzügyi információs egységek gyorsabban
hozzáférhetnek a bankszámlákra és széfekre vonatkozó
információkhoz. A bűnüldöző hatóságok is hozzáférhetnének
majd ehhez a rendszerhez, segítve ezzel a pénzügyi nyomozásokat
és a határokon átnyúló ügyekben a bűncselekményből származó
vagyon visszaszerzését.
Várható hazai jogalkotási fejlemények
Következő lépésként a javaslatcsomagot az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja meg. E folyamatot a Magyar Nemzeti Bank is figyelemmel kíséri, hiszen elfogadása esetén az új EU-s pénzmosás elleni jogalkotási csomag itthon is jelentős jogszabályi és felügyelési változásokat von maga után. Hazánkban a hatályos pénzmosás elleni irányelv rendelkezéseit elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (Pmt.) tartalmazza, amely nemcsak az új pénzmosás elleni irányelv szabályainak hazai átültetése miatt szorul majd módosításra. Az új pénzmosás elleni rendelet ugyanis olyan hazánkban is közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Pmt. egyes előírásainak fenntartását szükségtelenné teszi, vagyis az új uniós szabályok elfogadását követően a hazai jogszabályi rendelkezések körében jelentős módosításokra lehet majd számítani.