A kicsik és a mikrók
A magyar cégbázis igen jelentős része kis- és mikrovállalkozás.
Sok esetben a kisebb vállalkozásoknál kezdetben nincs lehetőség,
és nincs is igazán igény külön iroda fenntartására, így
részben természetes, hogy a hazai társas vállalkozások 37
százalékának székhelye megegyezik a tulajdonosok címével –
közölte az Opten.
Akárhogy is, de van jelentősége
Emlékeztetnek arra, hogy a székhelycím és
a tulajdonosi lakcím egyezése nem jelenti feltétlen azt, hogy a
munkavégzés is a lakhelyen zajlik. A cégek rendelkezhetnek a
székhely mellett telephellyel, fiókteleppel, de megjelölhetik
külön a központi ügyintézés helyét is. Ezek mellett is
előfordulhat, hogy egy vállalkozás csak kényelmi szempontból nem
módosította még a székhelyét, de érdemi tevékenység nem
folyik a bejegyzett székhelyen. A székhely azonban jelentős
szerepet tölt be mind gyakorlati, mind adminisztrációs, mind
cégjogi értelemben, így annak komoly jelentősége van, ha egy
tulajdonos a saját címén működteti a vállalkozást.
Az otthoni munkavégzés ányoldalai
Az elmúlt egy évben a koronavírus járvány az otthoni munkavégzés szempontjából egy új időszakot hozott. A „home office” jelenség azonban extra nehézségeket generálhatott az olyan felállásokban, ahol nem a munkavállaló maradt távol az irodától, hanem az iroda helyszíne eleve egybe esett 1-1 család lakhelyével. Ilyenkor az ügyfelek esetenként rögtön egész családokkal kontaktálhattak. Mindenesetre az elmúlt egy évben nemcsak a magánszemélyek, hanem a vállalkozások életében is sokszor előkerült a költözés gondolata. Ennek fényében különösen érdekes kérdés, hogy a lakcímekre bejelentett vállalkozások aránya hogyan változott az elmúlt időszakban.
Természetesen a nagyobb vállalkozások esetében eleve ritkább a
lakcím – székhely egyezés, de ezekben a szegmensekben is jelen
van. A legkisebb vállalatok körében több mint 42 százalékos, de
még az 1 milliárd Ft éves árbevételt meghaladó cégek körében
is több mint 6 százalékos a tulajdonosi lakcím – székhely
egyezés.
A változások iránya
Az elmúlt egy év nagyságrendi változást ugyan nem hozott az
arányok alakulásában, annál érdekesebb viszont a változások
iránya. A koronavírus járvány alatt a nagyobb vállalkozások
közül többen döntöttek úgy, hogy érdemesebb összekötni a
székhelyet és a lakcímet. Arányaiban az 1 milliárd Ft éves
árbevételt meghaladó vállaltok körében a legnagyobb a változás,
ahol a vállalkozások 0,4 százaléka döntött így. Érdekes módon
ezzel ellentétes a legkisebb vállalkozások esetén az irány, ahol
0,8 százalékkal csökkent a tulajdonosi lakcím – székhely
egyezés.
Sok egyéb cégadat is azt mutatja, hogy a nagyvállalkozások is
tudnak családi keretek között működni, így talán nem olyan
meglepő a nagyobb vállalkozások körében sem a fenti változás.
Talán az egyik legjobb példája ennek, hogy sok nagyvállalkozó a
társas vállalkozásuk mellett még egyéni vállalkozást is
működtet. Jelenleg közel 11 ezer vállalkozás éves árbevétele
haladja meg az évi 1 milliárd Ft-ot, és ezen vállalkozások
tulajdonosai közül több mint 1400 fő még egyéni vállalkozóként
is tevékenykedik.
Regionális kitekintésben
Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és
Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb a tulajdonos címére
bejelentett vállalkozások aránya, míg Budapesten, Zala és Vas
megyében a legalacsonyabb. Budapesten nemcsak hogy messze a
legalacsonyabb a tulajdonos címére bejegyzett vállalkozások
aránya, de az elmúlt 1 évben még jelentősen csökkent is ez az
arány, tehát a főváros ebből a szempontból rendhagyónak
számít. A fővárost leszámítva azonban kiegyenlítődés
mutatkozik a regionális eloszlásban. A legnagyobb tulajdonosi
lakcím – székhely egyezőségi aránnyal rendelkező megyékben
enyhén csökkent ez a gyakorlat, míg a lista végén szereplő
megyékben egyre több a tulajdonos lakcímére bejegyzett
vállalkozás.