Felkérte az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a Velencei Bizottságot (az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületét), hogy vizsgálja meg a 9. alkotmánymódosítás és az egyes választási tárgyú törvények tavaly év végi jogszabály-módosításait – tudta meg a Szabad Európa.

Ezt a szervezet megerősítette lapnak. A Velencei Bizottság közölte, hogy még ebben a hónapban online találkozókat szerveznek a magyar érdekeltekkel, de további részleteket nem akartak megosztani.

A Szabad Európa úgy tudja, hogy a szervezet szeptember 16-án kezdi az alkotmány- és a választási törvény módosításáról szóló megbeszéléseket (online értekezleteket) a magyar kormány képviselőivel, állami szervekkel, valamint a témában jártas civil szervezetekkel.

A Velencei Bizottság annyit közölt még a lappal, hogy a jelenlegi ütemterv szerint a testület következő plenáris ülésén, október 15–16-án napirendre tűzi a magyar ügyet, és ha nem lesz csúszás a vizsgálat során, meg is fogalmazza hivatalos véleményét.

A szervezet hangsúlyozta, hogy nem minden féllel sikerült még az online megbeszélések időpontjáról megállapodni, ezért változhat a menetrend.

A parlament tavaly december 15-én fogadta el az Alaptörvény és a választási törvény módosításait. Az új Alaptörvény szerint „az anya nő, az apa férfi”, illetve a családi kapcsolat alapja a házasság.

A gyermekek védelméről szóló pedig az alábbival egészült ki: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Az Alaptörvénybe egyebek mellett az is bekerült, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban a parlament csak kétharmados többséggel hozhat döntéseket. Az elmúlt időszakban a kormány több tízmilliárd forintnyi állami vagyont – részvényeket és ingatlanokat – biztosított ezeknek az alapítványoknak.

A választási törvényben 38, leginkább technikai jellegű módosítás történt. De van egy jelentős változás is. A korábbi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amelyek országos listát akarnak állítani.

A Velencei Bizottság már júliusban jelezte, hogy felül kell vizsgálni Magyarország Alaptörvényének decemberi, „nyilvános konzultáció nélkül elfogadott” kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében.

A szervezet többek között kritizálta a házasság meghatározását és az egyedülálló szülők örökbefogadásával kapcsolatos szabályozást. A bizottság a közalapítványok működésével kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy kockázatot jelent az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonása.

Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezekre a kritikákra júliusban úgy reagált, hogy „meg sem lepődünk azon, amikor a Magyarországot ért nemzetközi támadássorozatba becsatlakozik a Velencei Bizottság is, mely a baloldal és Soros György propagandáját ismétli”.

A cikket teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.