Elsősorban nem az informatikai rendszereket törik fel, hanem a
megtévesztésen alapuló csalások jellemzőek. Mindeközben a
kártyás visszaéléseknél nem igazán látni jelentős
változásokat forgalomarányosan – írta a Portfolio.
Tavasz végén, nyár elején több adathalász esetről számolt be
az OTP (amely sok mutató szerint legnagyobb bankként sokszor
elsődleges célpont a csalóknak) a direkt ebből a célból
kialakított figyelmeztetéseket tartalmazó oldalán, és múlt
héten is egy sms-alapú adathalász próbálkozásról adtak ki
figyelmeztetést.
Az MNB negyedévente közzétett adataiból az látszik, hogy bár a
korábbi években is hullámszerűen fordultak elő az elektronikus
pénzforgalomban sikeres csalások, amikor egy-egy negyedévben az
egymilliárd forintot is kitették a sikeresen végrehajtott
csalások, az elmúlt bő egy évben – még ha a bázis alacsonynak
is mondható - a jelek szerint aktívabbak és sikeresebbek voltak a
csalók.
Az MNB a legfrissebb, az idei első negyedévre vonatkozó adatainak
közléskor kiadott közleményében megjegyzi, hogy "az
elektronikus pénzforgalomban bekövetkezett sikeres visszaélések
száma és értéke is jelentősebb mértékben nőtt a megelőző év
azonos időszakához képest, azonban még mindig nagyon alacsony
szinten áll. A 331 sikeres visszaélés és az 579 millió forintos
kár továbbra is elhanyagolható a forgalomhoz képest". A
csalások legnagyobb részét az internetes csatornán keresztül
hajtották végre, 337,6 millió forint értékben, ügyfélterminálon
keresztül pedig közel 194,7 millió forint értékben.
Arról, hogy milyen széles a csalási módszerek spektruma, valamint
hogy a bankok milyen biztonsági lépésekkel védekeznek, bővebben
ide kattintva olvasható.
