A rejtett felvételek versenyügyi felhasználhatóságát biztosító
szabály bevezetésére egy uniós irányelv átültetése miatt
került sor. Az EU szerint az új szabályozásra azért van szükség,
mert a digitális korban a versenyhatóság a helyszíni vizsgálat
során birtokába juthat olyan - egyébként jogsértést bizonyító
- tényeknek, adatoknak, amelyeket eddig nem lehetett felhasználni.
Pontosabban egyes nemzeti versenyhatóságok felhasználhatták,
mások pedig nem az eljárás során beszerzett digitális
bizonyítékokat. Az irányelv egyértelművé tette, hogy
Európa-szerte lehetővé kell tenni a rejtetten készült felvételek
versenyfelügyeleti eljárásban való felhasználását – írta a
Deloitte.
Jelentős újdonságról van szó, hiszen mindig is vitatott volt,
hogy a jogszabályok megkerülésével készített felvételeknek –
például a beszélgetést folytató felek beleegyezése nélkül
készített hanganyagnak – mi a státusza és arra lehet-e
bizonyítékként hivatkozni közigazgatási eljárásban. Az új
szabályozás tisztázza ezt a helyzetet, azonban egy korlátot
beiktat: a rejtett felvétel csak akkor használható fel
bizonyítékként, ha nem az a jogsértés egyedüli bizonyítéka -
összegzi a változás lényegét dr. Miks Anna, a Deloitte Legal
Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.
Egy másik hasonló jelentőségű változás a büntetőeljárásban
beszerzett lehallgatási felvételek jogi helyzetét tisztázó friss
kúriai döntés. Az ügyben azt vizsgálták, hogy lehet-e és ha
igen, miként lehet felhasználni egy magánszeméllyel szemben
folyamatban lévő büntetőügyben beszerzett lehallgatás anyagát
egy gazdasági társasággal szembeni versenyhatósági eljárás
során.
A versenyhatóság korábban versenykorlátozás gyanúja miatt
eljárást indított, mert azt feltételezte, hogy egy közbeszerzési
eljárás során három cég egymás között felosztotta a piacot. A
versenyhatóság megállapította, hogy a cégek egymás között
valóban piacfelosztó kartell-megállapodást kötöttek,
bizonyítékul egy büntetőeljárásban végzett titkos
információgyűjtésből származó adatokat használt.
A Kúria a beszerzett bizonyíték közigazgatási eljárás során
történő felhasználásának jogszerűségét vizsgálta. Végül
úgy döntött, hogy a büntetőeljárás során lefolytatott titkos
információgyűjtés útján szerzett adatok egy közigazgatási
eljárásban is felhasználhatók, de a tisztességes eljárás
szabályainak ekkor is érvényesülnie kell.
A tisztességes eljárás elve a közigazgatási eljárásban akkor
érvényesül, ha a feleknek lehetőségük van arra, hogy a
lehallgatással szerzett bizonyítékokat megismerhessék és azokra
akár nyilatkozatot tegyenek. A döntésre tekintettel a jövőben
azokban a közbeszerzési kartell ügyekben, amelyekben a büntető
hatóságok és a GVH párhuzamosan járnak el, a jogsértés
bizonyítása sokkal könnyebb lesz a nyomozó hatóságok által
folytatott lehallgatások alapján - mondta dr. Walter Viktória, a
Deloitte Legal peres csapatának ügyvédje.
