Az igazságügyi miniszter indoklása szerint a kilencven
paragrafusból álló előterjesztésnek, amelyből hét az
igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt
(Szaktv.) módosítja, az a célja, hogy az elmúlt időszak
gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást
segítsék, valamint a törvények illeszkedjenek a változó
társadalmi, szervezeti és technikai viszonyokhoz.
A miniszteri indoklás azt is hangsúlyozza, hogy az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény határozza meg az igazságügyi szakértővé válásra, a szakértők jogaira és kötelezettségeire, valamint az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására vonatkozó alapvető szabályokat. A törvénymódosítás az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataira tekintettel – a jogalkalmazói visszajelzések alapján –
felgyorsítja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárást, pontosítja a kirendelő hatóság fogalmát és az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlés feltételeit. A névjegyzék tartalmának kisebb mértékű módosításával gördülékenyebbé teszi a kirendelést, és lehetővé teszi a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatását. A módosítás emellett az utólagos szakértői, illetve hatósági adatigénylések teljesíthetősége érdekében a névjegyzékből törölt adatok megőrzési idejét 10 évről 20 évre emeli.
Ami a részleteket illeti – emeli ki a közlemény -, kiegészül az igazságügyi szakértői névjegyzék adattartalma, amelynek
célja a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatása, valamint az elektronikus ügyintézésnek való megfelelés. Erre figyelemmel az igazságügyi szakértők tekintetében a névjegyzékben feltüntetik a születési név és az eskü letételének időpontját, a gazdasági társaságok nyilvántartott adatai pedig az adószámmal, az elektronikus kézbesítési címmel és az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőséggel bővülnek ki.
Az igazságügyi névjegyzék adattartalmának kiegészítése
szükségessé tette a Szaktv. 11. §-a szerint szabályozott
nyilvános tények és adatok körének és nyilvánosságra
hozataluk módjának módosítását is. A névjegyzéket vezető
hatóság a névjegyzékben töröltként nyilvántartott igazságügyi
szakértő adatairól – a jogos érdekének igazolása után,
törvény által arra feljogosított – harmadik személy részére
adatszolgáltatást végez.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a névjegyzéket
vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt adatok megőrzésének
idejét, azaz a jelenlegi tíz évet meghaladóan túl is érkeznek
adatszolgáltatási kérelmek, jellemzően a bíróságok, illetve a
rendőrség részéről, amelyek a korábban eljárt szakértők
szakterületeire, személyes adataira, elérhetőségeire, illetve a
bejegyzésük időtartamára vonatkoznak az eljárási jogosultságuk
megállapítása érdekében. A jogalkotó ezért indokoltnak látta
az adatok törlésére vonatkozó időtartam húsz évre történő
emelését, elősegítve ezzel a közhiteles nyilvántartás
igazságszolgáltatásban való hatékony és fokozott
közreműködését, és a jogbiztonság fenntartását. A
névjegyzéket vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt
gazdasági társaságok vonatkozásában is érkeznek hasonló,
kirendelő hatósági és szakértői adatszolgáltatási kérelmek,
ezért a törlésére vonatkozó időtartam húsz évben történő
meghatározása a gazdasági társaságok vonatkozásában is
indokolt.
A jelenleg hatályos törvényi rendelkezés szerint az igazságügyi
szakértőt, illetve társaságot törölni kell a névjegyzékből,
ha a hatósági kirendelése alapján történő eljárási
kötelezettségének felhívás ellenére ismételten nem tesz
eleget. A törvénymódosítás – jogalkalmazói visszajelzés
alapján – ezt a szabályt akként módosítja, hogy egyértelművé
teszi, hogy az igazságügyi szakértőt, illetve a társaságot csak
akkor lehet törölni a névjegyzékből, ha a hatóság ismételten
ugyanabban az eljárásban szólítja fel.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a jogalkalmazói munka megkönnyítése érdekében a törvénymódosítás
pontosítja az igazságügyi szakértőt kirendelő hatóság fogalmát, és egyértelművé teszi, hogy a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a közjegyző és a végrehajtó is kirendelő hatóságnak minősül. A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a szakértők meghatározott adatait és a tevékenységükkel kapcsolatos egyes tényeket és körülményeket tartalmazó elektronikus felületre vonatkozó szabályokat és felhatalmazó rendelkezéseket.
Mivel az érintett adatokat tartalmazó szakértői névjegyzék elektronikus formában történő vezetését kormányrendelet rögzíti, és a névjegyzék meghatározott adatainak nyilvánosságát maga a Szaktv. írja elő, az elektronikus felület és a kapcsolódó miniszteri rendeleti szabályozás indokolatlan és szükségtelen. Ezenfelül a törvénymódosítás
az eljárás gyorsítása érdekében hatályon kívül helyezi a Szaktv. azon rendelkezését, amely a névjegyzékbe vételi eljárás során kötelezően előírja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara véleményének beszerzését. Mivel a névjegyzékbe történő felvétel objektív törvényi feltételeken alapul, a módosítással lehetővé válik, hogy a névjegyzéket vezető hatóság a felvételi kérelmeket akár sommás eljárás keretében is elbírálja.
