Őszig meghosszabbították a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát - Határozatdömping

Őszig meghosszabbították a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát

A parlament 128 igen vokssal és 57 nem szavazattal módosította a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényt, amelynek hatálya így az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig tart.

Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter indoklása szerint erre azért van szükség, mert az új vírusvariánsok Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, így elengedhetetlen a fokozott védekezés. A törvényben rögzítették azt is, hogy a kormány a veszélyhelyzetet korábban is megszüntetheti.

A kormányközi megállapodás módosítása az egységes szanálási rendszerről

Ismételten elfogadta - 165 igen szavazattal és két tartózkodás mellett - az Országgyűlés a köztársasági elnök által formai hiba miatt a Háznak visszaküldött törvényt az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításának ratifikációjáról. A jogszabály a bankunióhoz kapcsolódó egységes szanálási rendszerrel, valamint az Egységes Szanálási Alappal kapcsolatos, a módosítás kialakítja a hitel megítélésének rendszerét.

Áder János államfő azt kifogásolta, hogy sem a törvényjavaslat benyújtott szövegéből, sem annak indoklásából nem állapítható meg, hogy a törvény részét képező melléklet - azaz a megállapodás szövege - milyen szövegváltozat, mert hiányzik róla a dátum. Egy azóta benyújtott módosításból azonban kiderül, hogy az észtországi kormányváltás miatt az uniós tagállamok két különböző időpontban írták alá a dokumentumot, ezért hiányzott a dátum.

Személyijövedelemadó-mentességet kapnak a huszonöt év alattiak

A jövő évtől személyijövedelemadó-mentességet élveznek a huszonöt év alatti munkavállalók a bruttó átlagkereset szintjéig. Az erről rendelkező törvényt 166 igen szavazattal, egy ellenvoks mellett fogadta el a parlament.
Az intézkedés költségvetési vonzata 130-150 milliárd forint évente.

A jogszabály biztosítja, hogy aki ezen kedvezmény mellett családi adókedvezményre is jogosult, az ezt járulékkedvezményként veheti igénybe. Lehetőség lesz az első házasoknak járó adókedvezmény igénybevételére is azoknak, akik huszonöt éves koruk alatt kötnek házasságot, ők ezt azután érvényesíthetik, hogy betöltötték a huszonötödik évüket.

Megszüntették a magyar-svéd beruházásvédelmi megállapodást az uniós jog védelmében

A képviselők 165 igen szavazattal, egyhangúlag hozzájárultak ahhoz, hogy megszüntessék a Magyar Népköztársaság és a Svéd Királyság között korábban létrejött, a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást.

Az Országgyűlés azt követően hozta meg döntését, hogy az Európai Unió Bírósága 2018-ban kimondta, az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított választottbírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert. A tagállamok ezért vállalták, hogy megszüntetik az összes unión belüli kétoldalú beruházásvédelmi egyezményüket.

Az Országgyűlés kiállt az őshonos kisebbségek mellett

Az Országgyűlés határozatban jelentette ki, hogy továbbra is kiáll a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés, és azon keresztül a külhoni magyar közösségek, valamint az Európai Unió lakosságának közel 10 százalékát kitevő őshonos nemzeti kisebbségek mellett.
A képviselők 157 igen szavazattal, egy nem ellenében hagyták jóvá a parlament nemzeti összetartozás bizottságának erről szóló javaslatát.

A Ház határozatában mély megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bizottság teljes egészében elutasította a Minority SafePack célkitűzéseit, amelyeket korábban az Európai Parlament (EP) is nagy többséggel elfogadott. A bizottság ezzel nem csak az EP támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette - tették hozzá.

Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről - áll a parlament határozatában.

Az eredetmegjelölésekre vonatkozó változtatásokról döntöttek

Az Országgyűlés kihirdette a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekre vonatkozó genfi felülvizsgálatát.
A képviselők 166 igen szavazattal járultak hozzá a ratifikációhoz.
A parlament ezt követően a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényen is átvezette a változtatásokat. A képviselők 162 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett hagyták jóvá az igazságügyi miniszter erről szóló előterjesztését.

Uniós jogharmonizációs céllal módosították a szerzői jogi törvényeket

Az Országgyűlés az Európai Bizottság 2019-ben hatályba lépett, korszerűsítő intézkedéseket tartalmazó rendeletéhez igazította a magyar szerzői jogi törvényt.
A képviselők 136 igen szavazattal, 29 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló javaslatát.

Kompenzációt kaphatnak a rokkantsági ellátásban részesülők, ha juttatásuk csökkent 2012-től

Az Országgyűlés 163 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztést.

A változtatásra az Alkotmánybíróság 2018-as határozata miatt volt szükség, amelyben a testület az Országgyűlés nemzetközi szerződésből származó mulasztását mondta ki és a törvénnyel kapcsolatos alkotmányos követelményt állapított meg. A jogszabály eredetileg azt tartalmazta, hogy az ellátás összege - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőzően járó juttatásnál. Az Alkotmánybíróság határozata szerint ugyanakkor alkotmányos követelmény, hogy "az állapotjavulás kivételével" szövegrészt kizárólag azokra alkalmazzák, akiknek nemcsak a jogszabályok szerinti kategóriák és értékek alapján meghatározott állapota, hanem az élethelyzetét érdemben meghatározó, tényleges fizikai állapota is kedvezően változott.

A most elfogadott módosítás szerint azok a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő emberek, akiknek - a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakításával összefüggő, 2012-től új alapokra helyezett - felülvizsgálatot követően alacsonyabb lett a juttatásuk, mint 2011 decemberében volt, 500 ezer forintos egyösszegű kompenzációt kaphatnak, ha 2022. február 28-áig nyilatkoznak arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igényük nincs.

Az emberi erőforrások minisztere által benyújtott előterjesztés indoklása szerint az intézkedés kiterjed azokra is, akiknek az ellátásra való jogosultsága időközben megszűnt, és azokra is, akik a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítását követően öregségi nyugdíjat kapnak.

Ha valaki a kompenzációt nem fogadja el, akkor 2022. június 30-áig kérelmet nyújthat be, hogy a rehabilitációs hatóság állapotvizsgálatot végezzen nála. Ez legkésőbb 2023. június 30-ig megtörténik. Ha az állapotjavulás nem bizonyítható, akkor az ellátás összegét újra megállapítják, illetve egy összegben kifizetik a különbözetet legfeljebb 2012. január 1-jéig visszamenőleg.

A törvénymódosítás 2021. július 1-jén lép hatályba.

Slachta Margitról neveznék el a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet

Az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet Slachta Margitról, az első magyar női országgyűlési képviselőről nevezze el. Az LMP-s Ungár Péter javaslatát - amelyhez Nacsa Lőrinc (KDNP) és Selmeczi Gabriella (Fidesz) is csatlakozott - 155 igen szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

Új pszichotróp anyagot minősítettek kábítószernek

Európai uniós szinten elvégzett kockázatértékelés eredményeként egy új pszichoaktív anyag került bele a gyógyszertörvény mellékletébe, így a jövőben büntetőjogi megítélés szempontjából kábítószernek minősül az izotonitazén nevű anyag. Az erről szóló előterjesztést 163 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

Huszonkét agrártárgyú törvényen módosítottak

Az Országgyűlés huszonkét agráriumot érintő törvénymódosítást fogadott el a kormány javaslatára.
A képviselők 134 igen szavazattal, 42 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett hagyták jóvá az agrárminiszter indítványait.
A parlament egyebek mellett - tízéves fennállása óta először - megemelte a kárenyhítési alapba folyó termelői hozzájárulás összegét, tekintettel az elmúlt években tapasztalt, egyre szélsőségesebb időjárásra.
A fedezett kötvények kibocsátásával kapcsolatos jogharmonizációról döntöttek
A parlament átültette a magyar jogrendbe a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről szóló európai uniós irányelveket.
A képviselők 172 igen szavazattal, 17 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát.
Magyarországon csak a jelzáloglevelek tartoznak a fedezett kötvények közé, amelyeket kizárólag szakosított hitelintézetek, jelzálog-hitelintézetek bocsáthatnak ki.

Az igazságügyi ágazatot érintő pontosításokat fogadtak el

Az Országgyűlés az elmúlt időszak tapasztalatai alapján módosításokat fogadott el az egyes igazságügyi és hatósági eljárásjogi tárgyú törvényeken.
A képviselők 135 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 53 tartózkodás mellett támogatták az igazságügyi miniszter indítványát.
A változtatások egyebek mellett megszüntetik a közjegyzői álláshelyek áthelyezés útján történő betöltésének idén bevezetett lehetőséget, amelyet a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet indokolt.

Számvevőszéki jelentés készül a 20 millió forintnál többől gazdálkodó egyesületekről és alapítványokról

Az Országgyűlés az Európai Unió Bírósága döntése alapján hatályon kívül helyezte a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló, 2017-ben elfogadott törvényt, és helyette előírta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évente tegyen közzé összefoglaló jelentést azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyek mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.

A képviselők 136 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló javaslatát.

Dr. Varga Judit a javaslat általános vitájában azt mondta: ítéletében az uniós bíróság is megerősítette, hogy közérdeknek számít a politikai életre és a demokratikus diskurzusra jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek finanszírozásának átláthatósága.

A magyar kormány éppen ezért az új jogszabályban - német és osztrák mintára - olyan objektív kritérium kialakítására törekedett, amely az eltérő bánásmódnak még a kockázatát is kizárja - húzta alá a tárcavezető.

Közérdekű vagyonkezelővé válik a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány

A parlament közfeladatot ellátó közérdekű alapítvánnyá nyilvánította a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára.

Az előterjesztés indoklása alapján az alapítvány céljainak támogatása olyan - a mindenkori pártpolitikai viszonyokon felülemelkedő - alapvető fontosságú ügy, amelynek támogatása a mindenkori kormány széleskörű társadalmi elváráson nyugvó, meghatározó feladata.

Könnyítést kapnak a külföldi hallgatók a távolléti oktatás alatt

Az Országgyűlés könnyítést adott a távolléti oktatáson részt vevő külföldi felsőoktatási hallgatóknak, akiknek így mindaddig nem kell beszerezniük a koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási és tartózkodási engedélyeket, amíg egyetemük, illetve főiskolájuk nem tér át a személyes érintkezést igénylő, jelenléti oktatásra.

A képviselők 137 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter felsőoktatást érintő törvénymódosító javaslatát.

Tagot választottak a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába

Az Országgyűlés 133 kormánypárti igen szavazattal, 6 független képviselő tartózkodása mellett megválasztotta Tirts Tamást - aki 2002 és 2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt - a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjává. Az új tagot a februárban, 72 éves korában elhunyt Bencze Izabella helyére választották, a szavazáson az ellenzéki frakciók nem vettek részt.
A kuratórium tagjának megválasztásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Tirts Tamás a megválasztását követően letette esküjét a Ház előtt.

Politikai nyilatkozat az ET magyar elnökségéről

Politikai nyilatkozatban üdvözölte az Országgyűlés az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottsága magyar elnökségét. A képviselők 151 igen, 11 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett fogadták el a külügyi bizottság által benyújtott, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2021-es magyar elnökségéről szóló nyilatkozatot.

Magyarország 1990-es taggá válása óta másodszor veszi át az ET miniszteri bizottságának rotációs elnöki tisztségét május 21-én, és azt hat hónapig, november 17-ig látja el. A miniszteri bizottság a szervezet legfőbb döntéshozó testületének számít, amelyet a magyar elnökség alatt formálisan a magyar külügyminiszter fog elnökölni.

Az indoklás szerint a féléves magyar elnökségi koncepció a magyar külpolitikai és nemzetpolitikai prioritásokat tükrözi, ezzel párhuzamosan törekszik a szomszédos országokkal, különös tekintettel a visegrádi országokkal folytatott együttműködés erősítésére. Az Országgyűlés a nyilatkozatban támogatta a magyar elnökségi prioritások megvalósulását.

Gyorsforgalmi út épülhet Mátészalka-Csenger és Óvári-Szatmárnémeti között

A parlament 183 igen és 1 nem szavazattal hirdette ki a magyar és román kormány között a Mátészalka-Csenger és Oar (Óvári)-Satu Mare (Szatmárnémeti) közötti gyorsforgalmi úti kapcsolat létesítéséről szóló megállapodást.

A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által jegyzett javaslat határidőt nem tartalmaz a beruházás megvalósítására, de rögzíti, a cél az, hogy megteremtsék a zavartalan nemzetközi és kétoldalú közúti közlekedéshez szükséges feltételeket a közös államhatár körzetében, illetve hogy szélesítsék az együttműködést a kétoldalú üzleti kapcsolatok, a nemzetközi kereskedelem, a turizmus és a közlekedés területén.

Magyar-kirgiz megállapodás a személyszállításról és árufuvarozásról

Az Országgyűlés 182 igen és 1 nem szavazattal kihirdette a Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról köttetett megállapodást. Az innovációs és technológiai miniszter előterjesztése egy 1967-es törvényerejű rendeletet vált fel, amit Magyarország a Szovjetunióval kötött; Kirgizisztán 1990 óta független.
A megállapodás a többi között rögzíti a személyszállítás, illetve árufuvarozás végzésének feltételeit és kereteit, az árufuvarozás adó- és engedélymentességének eseteit, rendelkezik a fuvarozó kötelezettségeiről és a szabálysértés esetén hozandó intézkedésekről.

Hatósági eljárásokat egyszerűsített a parlament

Az Országgyűlés 127 igen szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter javaslatát az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról.
A jogszabály célja egyes nyilvántartások hatékonyabb működésének, az információk automatikusabb átadásának biztosítása, az elektronikus ügyintézés könnyítése.

A módosítások egy része összefügg azzal, hogy informatikailag teljeskörűen megújul a vezetőiengedély- és a járműnyilvántartás rendszere, számos közlekedési igazgatási ügy elektronikusan lesz majd indítható. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás pedig nem csupán a személyazonosító igazolvány adatait tartalmazza majd, hanem valamennyi, a személyazonosság igazolására szolgáló hatósági igazolvány adatát.

A törvény biztosítja az elektronikus okirattár létrehozásához szükséges jogszabály-módosításokat is.
Megteremtették annak lehetőségét, hogy a nemzetiséghez tartozó a magyar hatóságok által kiállított magánútlevélen is kérhesse a nemzetiségi nevének feltüntetését.
Jövő évtől bővül az automatikus döntéshozatallal intézhető ügyek száma azokkal az ügyekkel, ahol a hatóságnál ugyan nincs meg az adat közvetlenül, de azt automatikus információátadással be tudja szerezni.
Lehetővé tették a videotechnológián történő ügyintézést valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervnél.

A gyermekvédelmi hatóság is kérheti egy gyermek iskolakezdésének halasztását

Lehetségessé válik a gyermek iskolakezdésének elhalasztása egy évvel akkor is, ha a szülő ezt nem kérelmezi. Indokolt esetben a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezheti a tankötelezettség halasztását - döntött a köznevelési törvény módosításával a parlament 127 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 55 tartózkodás mellett. A változtatás a tankötelezettség és az óvodakötelezettség eljárásait pontosítja.

Az eljárási határidők is lerövidülnek. A felmentést engedélyező szerv, az Oktatási Hivatal eljárása a korábbi 60 napról 50-re csökken, a fellebbezést követő bírósági eljárás határideje pedig 45 napról 30-ra.
Kivételes esetben az óvodakezdés halasztása is lehetséges. A kérelemhez a szülő mellékelheti a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat, a jogalkotó ezzel kívánja biztosítani az Alkotmánybíróság által kért garanciákat.

A jövőben a szakiskolai tanulóknak is lehetőségük lesz részt venni szakmai oktatásban szakképzési munkaszerződéssel, duális képzőhelyen. A munkaadókat ezen intézménytípus tanulói után is megilletik majd a kedvezmények.

Az óvodák és az iskolák is részt vállalnak ezután az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek napközbeni ellátásában, például a vércukorszint mérésében. Az ezt vállaló dolgozó előzetesen felkészítést kap, munkájáért pedig többletjuttatást.

A törvény tartalmazza az önálló köznevelési honvédkollégiumok létesítésére vonatkozó szabályokat. Szabályozza a kórházpedagógia fogalmát is, vagyis a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek köznevelési ellátását.
A törvény emellett az iskolai jogviszonyhoz hasonlóan kezeli a jövőben az óvodai jogviszony létrejöttét. Lehetőség lesz ezen jogviszony szüneteltetésére is, például a külföldre távozók esetében.
Az ingyenes tankönyvellátás zavartalansága érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a későbbiekben is kijelölje a tankönyvellátási, -előállítási feladatokban közreműködő szervezetet.
A nemzeti felsőoktatási törvény is változik: a kancellárok helyett a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják majd a pedagógus-továbbképzéseket.

Magántulajdonban is tarthatók az 1957 előtti közokiratok

Magántulajdonban is tarthatók a jövőben az 1957 előtt keletkezett közokiratok - a közokiratokról szóló jogszabály e célú módosítását Kósa Lajos és más fideszes képviselők kezdeményezésére 145 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 37 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Aki ilyen közokirat birtokában van, és beadja azt a levéltárba, a levéltár megvizsgálja, digitalizálja és nyilvántartásba veszi, és ha kulturális vagy történeti szempontból szükséges, akkor védettségbe veszi. A védettségbe vett közokiratot a tulajdonosának előírásszerűen kell őriznie, kutathatóvá kell tennie, és nem viheti ki az országból. Az irat azonban forgalomképes marad, a levéltárat pedig elővásárlási jog illeti meg.

Az eljárástól a kezdeményező azt reméli, hogy előkerülnek olyan iratok, amelyeket gazdáik jelenleg legfeljebb a feketepiacon próbálnak meg értékesíteni. Az eddigi szabályozás szerint ugyanis közokiratnak kizárólag az állam lehet a tulajdonosa, így felbukkanásuk esetén az állam lefoglalná azokat.

Lehetőség lesz az Integrált Jogalkotási Rendszer széleskörű alkalmazására

Az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) szélesebb körű alkalmazásának törvényi hátterét teremti meg a köziratokról szóló jogszabály másik, szintén kedden elfogadott módosítása. A változtatást a Ház 149 igen szavazattal és 34 tartózkodás mellett hagyta jóvá.

Az IJR a teljes jogszabály-előkészítési, -véleményezési folyamatot zárt rendszerben kezeli, így az érintett köziratok teljes életútja, kezelése ezen szakrendszeren belül valósulhat meg. Ennek eredményeként azok elektronikus úton történő levéltári megőrzése is lehetővé válik a jövő kutatói számára.

A jogszabály a Nemzeti Kulturális Alap operatív irányítását ellátó alelnökét a Nemzeti Kulturális Tanács tagjai között nevesíti.

Később szavaznak az idei költségvetés módosításáról a törvényhozók

A napirend alapján az Országgyűlés a járvány elleni védekezés, valamint a gazdaság újraindításának költségeire tekintettel szavazhatott volna keddi ülésén az idei költségvetés módosításáról, ugyanakkor a kormány javaslatához érkezett összegző módosító javaslat elfogadása után az elnöklő Latorcai János jelezte: a gazdasági stabilitásról szóló törvény és a házszabály szerint a költségvetésről szóló egységes javaslatot meg kell küldeni a Költségvetési Tanács elnökének. A tanács három napon belül tájékoztat a véleményéről. A zárószavazást ezért várhatóan egy későbbi ülésen bonyolítják le.

Bevezethető az eTIR-rendszer

Az elektronikus TIR-rendszer bevezetését teszi lehetővé az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény módosításának kihirdetése, amelyet 182 igen szavazattal tett meg a Ház.
Az elektronikus rendszer kidolgozása 2013-ban kezdődött, általa a papír alapú TIR-igazolványok elektronikus igazolványra cserélhetők.
Az egyezmény biztosítja, hogy a TIR-igazolvánnyal rendelkező fuvarozók minimális beavatkozás mellett juthassanak át az országhatárokon.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében alkottak jogszabályt

Lásd a következő cikkünkben: Ki a tényleges tulajdonos? - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni új jogszabály - Nem lehet többé elbújni? És a kivételek?

A jövőben be kell jelenteni a 10 ezer eurónál nagyobb, az unió határán áthaladó készpénzmozgást

Egy új európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján szabályozza az uniós határon áthaladó készpénzmozgás ellenőrzését az a jogszabály, amelyet 185 igen, nem és tartózkodó szavazat nélkül fogadtak el a képviselők.

Az új szabályok szerint a jövőben be kell jelenteni a tízezer eurót meghaladó készpénzmozgást. Aki nem tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek, annak 10 ezer és 20 ezer euró közötti készpénz esetében az összeg 10 százalékának, 20 ezer és 50 ezer euró között az összeg 30 százalékának, 50 ezer eurót meghaladó készpénz esetén pedig az összeg felének megfelelő, forintban meghatározott bírságot kell fizetnie.

A törvény a bejelentési kötelezettséget kiterjeszti a könnyen készpénzzé tehető értékhordozókra, így a bizonyos tisztaságot meghaladó feldolgozatlan aranyra vagy aranyérmére, valamint az ellenőrzési körbe bevonja a posta- vagy csomagforgalomban feladott készpénzt is.

A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság bizonyos esetekben jogosult lesz a készpénz 80 százalékát, a kísérő nélküli készpénz 100 százalékát 30 napig zár alá venni.
A jogszabály idén június 3-án lép hatályba.

Közlekedési tárgyú törvények módosultak

Az Országgyűlés 131 igen, 2 nem, 53 tartózkodás mellett elfogadta a közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, amely a teherszállítók útdíjának szabályozását és a kiemelt közúti infrastruktúrát is érinti.

Az új szabályok szerint a közút építtetője által a beruházás érdekében megszerzett ingatlanon lévő eszközök az építtető vagyonkezelésébe kerülnek. Változik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló jogszabály, így a jövőben az országos közutak építtetője a közművek tervezését a közműszolgáltatóval is elvégeztetheti.

A közúti közlekedési törvény 1988-as hatálybalépésével megszűnt útkategória, az ingatlannyilvántartásban jelenleg "kivett, saját használatú útként" nyilvántartott ingatlan a jövőben magánútnak minősül, elzárásához vagy megnyitásához pedig hatósági eljárásra lesz szükség.

Az útdíjrendszerek átjárhatóságáról szóló uniós rendelet átültetésével idén október 19-étől biztosítani kell, hogy az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszeren keresztül a külföldi, útdíjfizetést ellenőrző szervek hozzáférjenek a magyar járműnyilvántartás meghatározott adataihoz, illetve a magyar hatóságoknak is legyen lekérdezési lehetőségük más tagállamok járműnyilvántartásaiban.

A megújuló energiaforrások használatának elősegítése érdekében fogadtak el törvénymódosítást

A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló uniós irányelvvel összefüggő törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés 149 igen szavazattal és 36 tartózkodással.

A villamos energiáról szóló törvényben új fogalomként jelenik meg a "termelő-fogyasztó" és a "megújulóenergia-közösség". Ezek megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termelnek villamos energiát vagy azt tárolják és értékesítik.

Módosulnak a bioüzemanyagok és azok alapanyagaival kapcsolatos szabályok is az átláthatóság és a nyomon követés biztosítása érdekében.

Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az előterjesztés vitájában azt mondta, olyan energiaszektor kialakítása a kormány célja, amely egyszerre biztosít magas szintű ellátásbiztonságot - fogyasztó- és klímabarát módon - , valamint folyamatosan képes innovatív megoldások alkalmazására, azaz előtérbe helyezi a megújuló alapú, decentralizált villamosenergia-termelést és -ellátást

Bajor mintára módosították a külföldi egyetemek szabályozását

Bajor mintára módosította a Magyarországon működő külföldi egyetemek szabályozását az Országgyűlés 125 igen, 4 nem és 54 tartózkodó szavazat mellett a kormány előterjesztésére.

A módosítással az Európai Bizottság Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárását követő, tavaly októberi európai bírósági döntésének tettek eleget. Ez az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2017-es, a Magyarországon működő külföldi egyetemekkel kapcsolatos módosítását, amelyet a Közép-európai Egyetemre utalva "lex CEU"-nak neveztek a sajtóban.

Schanda Tamás, az ITM államtitkára a javaslat vitájában úgy fogalmazott, a több mint egy tucat Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény megfelel a jelenlegi hazai szabályozásnak, ugyanakkor a "Soros-egyetem" nem, és ahelyett, hogy törekedett volna megfelelni a törvényeknek, helyette inkább nemzetközi kampányt indított a magyar szabályozás ellen. Szerinte a jogszabály-módosítás nem mentesíti a "Soros-egyetemet a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól".

A törvénymódosítás - a bajor jogot alapul véve - eltérő szabályozást tartalmaz az Európai Gazdasági Térségben (EGT) székhellyel rendelkező, államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézmények és a székhellyel nem EGT-államban rendelkező külföldi egyetemek Magyarországi működése között.

A jövőben nem EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény csak akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a képzés a magyar felsőoktatási intézményekével egyenértékű, és a felvételi követelmények megfeleltethetők a magyarországi gyakorlatnak; az oklevelet adó képzési tevékenységet az Oktatási Hivatal kérelemre engedélyezte; illetve az szerepel a magyar kormány és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött - a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűségéről szóló - nemzetközi szerződésben.

(Címfoto: MTI/Máthé Zoltán)