A magyar állam jogellenesen tart őrizetben menedékkérőket Röszkénél - mondta ki az Európai Bíróság. (Erről szóló legutóbbi híradásunkat lásd itt: EUB döntés: őrizetnek minősül a röszkei tranzitzónában való elhelyezés).

A miniszterelnök összehangolt támadás részének tekinti, ami Magyarország ellen zajlik. Szerinte az EU-ban továbbra is az a cél, hogy menekülteket telepítsenek Magyarországra. „De nem fognak tudni minket kicselezni” - tette hozzá.

A szokásos heti közszolgálati-rádiós interjúban aggasztónak nevezte, hogy EU-bürokraták, „akiket mi fizetünk”, a járvány ellen egyik legsikeresebben védekező országon, Magyarországon “köszörülik a nyelvüket” -ahelyett, hogy mindenki a védekezésre koncentrálna.

Az EUB döntésére reagáló kormányközleményben egyebek mellett ez olvasható: az Európai Bíróság mai ítélete szerint a röszkei tranzitzónában a magyar állam nem biztosítja a migránsok jogait és őrizetben tartja őket - közölte dr. Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.

A kormány álláspontja változatlan, a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak, hiszen a tranzitzónát a migránsok Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna. "Érthetetlen, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság egymásnak ellentmondó ítéletet hozott egy, az Európa határainak megvédése és jövője szempontjából kiemelkedően fontos kérdésben" - mondta dr. Varga Judit.

A két előzetes döntéshozatali eljárást még 2019 decemberében kezdeményezte a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a röszkei tranzitzónában tartózkodó, kiutasítási határozat hatálya alatt álló személyeket érintő eljárásokban. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a 2019. november 21-i Ilias és Ahmed ítéletében még arra a megállapításra jutott, hogy a tranzitzónában tartózkodás nem minősül őrizetnek.

Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Bíróság ezzel ellentétben mostani ítéletében már úgy foglalt állást, hogy a migránsok röszkei tranzitzónában való elhelyezését "őrizetnek" kell minősíteni. A bíróság szerint ha a bírósági felülvizsgálatot követően megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat. Az érintett személyek azonban nem menedékkérők, kérelmüket már elutasították, ezért jogszerűen nem tartózkodhatnak Magyarországon - hangsúlyozta Varga Judit. Az Európai Bíróság döntése azt jelenti, hogy kötelezni akarják Magyarországot a bevándorlók ellenőrzés nélküli beengedésére és befogadására. Ez elfogadhatatlan és ellentétes a magyar alaptörvénnyel, ezért e jogi helyzetet és következményeit a kormány alkotmányossági szempontból is megvizsgálja - fogalmazott az igazságügyi miniszter.