Falcsik István, az RSM Hungary
vámüzletágának vezetője
(képünkön) kiemelte, hogy a felmérés eredményei
egyértelművé tették, indokolt a jogorvoslati rendszerben olyan
változtatások kezdeményezése, amelyek csökkentik a gazdálkodók
anyagi terheit. Változtatást igényelnek a jogorvoslati eljárás
egyes részei, a felmerülő illeték fizetésének esedékessége és
a szankciók kiszabásának időpontja terén. „A tapasztalatok
alapján kezdeményezni fogjuk a szabályozás kedvező irányú
változtatását. A szabályozó államnak is érdeke, hogy a jól
prosperáló és szabályosan működő vállalatok számára élhető
keretek álljanak rendelkezésre, érdemes a vámszabályok és az
adószabályok peremfeltételeit összehangolni az utóbbiakhoz
igazítani ott, ahol azok jól működnek.
Az RSM felmérése vizsgálta, hogy a gazdálkodók milyen mértékben vannak tisztában a szankciókra, valamint azok elkerülésére és kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel.
A megkérdezettek közel 80 százaléka tisztában van azzal, hogy önellenőrzéssel elkerülhető a vámszankció, ennek ellenére csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenőrzi legalább félévente utólag a vámkezeléseit, míg több mint 27 százalék semmilyen módón nem végez utóellenőrzést.
A felmérés rákérdezett, hogy gazdálkodók a megítélésük szerint jogsértő határozatok ellen kezdeményeznek-e jogorvoslati eljárást. Az érintettek csupán fele nyilatkozott úgy, hogy él jogorvoslati jogával, ha úgy ítéli meg, hogy az adó vagy vámhatóság számára kedvezőtlen döntése jogszabálysértő. A válaszadók fele azonban nem él jogorvoslati lehetőségével a következő okokból:
Közel 20 százalékban az eljárási költségek magas mértékét, több mint 30 százalékuk a fellebbviteli hatóságokba vetett bizalom hiányát, 27 százalék pedig a hosszadalmas eljárást határozta meg a passzivitás okaként.
A válaszadók kétharmada túlzott mértékűnek tartja a jelenlegi rendszerben a jogorvoslati eljárás illetékét, a jogorvoslati eljárás költségeit.
Ebből adódóan a válaszadók több mint 93 százaléka támogatandónak tartja, hogy a pótlólagosan kiszabott közterhek szankciója, csak a szankció alapját képező határozat jogerőre emelkedését követően kerüljön megállapításra.
Közel 94 százalék véli úgy, hogy az adó és vámhatározatok esetében az eljárási illetéket a gazdálkodóknak a jogorvoslati eljárás végen kellene teljesíteni, amennyiben a fellebbezés megalapozatlan volt.
A felmérésben közreműködő 100 társaság közel kétharmada egymilliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező, negyede pedig 300 millió forint árbevétel alatti gazdálkodó volt. Iparági megosztást tekintve a vámeljárásokkal érintett termelő és gyártó, valamint kereskedő szektor, valamint a vámszolgáltatásokat nyújtó szállítmányozók, fuvarozók és vámügynökséget működtető vállalatok válaszait dolgozta fel a felmérés.
