Körvonalazódó
pályaív
Elárulta
nekünk, erős humán beállítottságú volt, így köszönhetően
tanárainak is, nagyon megszerette a történelmet és a magyar
irodalmat a kaposvári Táncsics
Mihály Gimnázium
német nyelvi tagozatán. Bár középiskolai tanulmányainak végéhez
közeledve még nem teljesen tudta, hogy mivel szeretne foglalkozni,
végül a Janus
Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára
(2000-től Pécsi Tudományegyetem – szerk.)
jelentkezett, ahova elsőre felvették. Ekkor családjában még nem
volt senki, aki jogi pályán tevékenykedett és felkelthette volna
érdeklődését a hivatás iránt, ám szülei kezdetektől fogva
támogatták és segítették, hogy ráléphessen erre az útra. És
ahogyan haladt előre, úgy erősödött benne a jog iránti
érdeklődés, amely végül erős hivatástudatban csúcsosodott ki.
Faggatom
a részletekről, és ő készséggel beszámol arról, hogyan
formálódott elhivatottsága az ügyvédi pálya iránt.
Tanulmányait 1995 őszétől nappali tagozaton folytatta, Pécsen.
Örömmel és büszkén meséli, hogy az egyetemen olyan oktatók
tanították, mint dr.
Benedek Ferenc,
dr.
Földvári József,
dr.
Tremmel Flórián,
dr.
Ádám Antal,
dr.
Lábady Tamás,
dr.
Kecskés László,
dr.
Kiss László,
dr.
Petrétei József,
akik közül többen is alkotmánybírók voltak akkor, illetve
lettek később.
Az
egyetemi kötelező gyakorlatait töltve – amely során
bepillantást nyerhetett nem csupán a közigazgatásba, a bíróságok
munkájába, de az ügyvédi hivatás gyakorlásába is –
fogalmazódott meg benne, hogy az ügyvédi pálya áll hozzá a
legközelebb, s így az lenne számára a legmegfelelőbb választás.
Ahogyan
hallgatom, mindinkább egy szorgalmas és céltudatos fiatal felnőtt
nő képe rajzolódik ki előttem. Szinte látom, ahogy utolsó
államvizsgája előtt gondosan megírja, majd elküldi önéletrajzát
a Kaposvári
7. számú Ügyvédi Irodába,
ahová behívják meghallgatásra és meg nyeri magának az állást.
Így 2000 májusi doktorrá avatását követően, június elsejével
belép első munkahelyére.
Választása
nem volt véletlen, az irodáról nagyon jó véleményeket hallott,
s ezeket utólag saját tapasztalatai is megerősítették; vezetője
dr.
Sárközy Eszter,
Somogy megye első nő ügyvédje volt, de az irodában dolgozott dr.
Fekete László
ügyvéd is, aki 1997-2014 között a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara
elnöki tisztét látta el.
Ma
is hálával gondol rájuk és az iroda többi, hat fiatal tagjára.
Mindegyikük magas szinten művelte a hivatást, így sokat tanult
tőlük, de ami a legfontosabb, és kiemeli számunkra, hogy valóban
jelöltként kezelték és érdemi munkával látták el.
Principálisainak köszönhetően – mint fogalmaz – óhatatlanul
belé ívódott a hivatástudat, az idő pedig megerősítette abban,
hogy a lehető legjobb döntést hozta, amikor az ügyvédi pályára
lépett.
A szatócsbolt példája, avagy a sokrétű tudás elengedhetetlen vidéken
Egyéni
ügyvédként 2004. április 1-je óta dolgozik. Elsősorban
klasszikus polgári joggal foglalkozik, ezen belül pedig elég
szerteágazó területekkel: a társasági jogtól a családjogon át
az öröklési jogig szinte mindenféle üggyel találkozik. Rá is
mutat, hogy fővárosi kollegái inkább tudnak szakosodni, mint ők
vidéken. Derűs arccal idézi fel egykori principálisa, dr. Fekete
László ügyvéd úr szavait, aki annak idején azt mondta neki,
„olyan itt vidéken az ügyvédi iroda, mint egy szatócsbolt:
minden van benne, mi is mindenféle üggyel foglalkozunk. Bejön az
ügyfél egy adásvételi szerződésre vonatkozó megbízással,
akinek a gyermeke éppen válik, a másik gyermeke gazdasági
társaságot szeretne alapítani, míg a házastársának polgári
pere van.”
A
tudatos nő, aki eddig szemünk előtt kirajzolódott a beszélgetés
során tovább szélesíti a róla kialakított benyomásaink
skáláját. Nemcsak, hogy határozott és elhivatott, de két lábbal
áll a földön. Tisztában van saját képességeivel, így ismeri
saját határait is. Tiszteletben tartja az ügyvéd és az ügyfél
közötti bizalmi együttműködést, ezért nem habozik maga helyett
mást ajánlani, ha a hozzá fordulók kérdése a polgárjog olyan
területét érinti, amellyel nem foglalkozik.
Korán,
már pályája elején
célul tűzte ki maga elé, hogy az ügyfeleinek a lehető legjobb és
legalaposabb tudását adja és ügyüket igyekszik a lehető
legjobban megoldani, érdekeiket maximálisan képviselni.
Az ügyvédi hivatás lényege
Úgy
gondolja, az ügyvédi tevékenységet nem lehet tartósan és
megfelelő minőségben folytatni hivatásrendi kötődés nélkül,
mivel ez az esszenciája. Számos nehézség és akadály hárul
rájuk, amelyekbe belefásulnának, ha nem rendelkeznének megfelelő
hivatástudattal.
De
mit is takar ez, teszem fel neki a kérdést? És ő készséggel ki
is fejti. Véleménye szerint az ügyvédi hivatás legfőképpen a
társadalom szolgálatáról szól. Az emberek a legkülönfélébb
problémákkal fordulnak hozzájuk, azért hogy megtalálják a
legjobb megoldást „a jog misztikus világában”. Ehhez
elengedhetetlen, hogy alázatosan és empatikusan forduljanak az
ilyenkor kiszolgáltatott helyzetben lévő ügyfeleikhez. Ám
ugyanilyen fontos a szakmai tudás, alázat, precizitás és
tisztesség, melyeket minden egyes megbízás ellátása során
gyakorolniuk kell az ügyvédeknek, hiszen a végkifejlet
szempontjából sok esetben komoly tétje van annak, hogy milyen
minőségű munkát végeznek egy adott ügyben.
Hogy
még érthetőbbé tegye számunkra az ügyvédi hivatás lényegét,
ekként fogalmaz: ügyvédként nem csupán 8 és 16 óra között
„létezik”, mivel a problémák és az esetleges megoldások
gyakran munkaidőn kívül is ott járnak a fejében. Ezért érezte
és érzi ma is fontosnak, hogy folyamatosan fejlessze magát,
egyebek mellett például elvégezte a Pécsi Tudományegyetem
Közgazdaságtudományi Karának pénzügyi szakértői okleveles
képzését.
Hivatása
iránti elköteleződését mutatja az is, hogy tisztséget vállalt
a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarában, ahol 2018 decembere óta
titkáraként tevékenykedik. Gyorsan leszögezi, ez rengeteg
munkával jár, ám a kollegák pozitív visszajelzései megerősítik
abban, hogy jó döntést hozott. Pongráczné dr. Csorba Éva
kamarai elnök pedig kiváló példa előtte, aki hivatásának
gyakorlása és családjának összetartása mellett végzi a vezető
tisztséggel járó nehéz és küzdelmes feladatokat.
Otthon: nő, feleség és anya
Márpedig az egyik legnehezebb dolog összeegyeztetni a munkát a gyermekneveléssel, a háztartási feladatok ellátásával és a magánélettel. Nyíltan beszél arról, hogy nehéz időszakot élnek át férjével. Kisfiuk hét hónapos múlt, s anyaként – mivel gyermeküket örökbe fogadták – duplán érzi a felelősséget, hogy a lehető legkiegyensúlyozottabban neveljék fel őt. Mégis – mosolyodik el – ezek a nehézségek eltörpülnek a szeretet és a boldogság mellett, amit kisfiától, férjétől és családja többi tagjától kap. Ők mindenben támogatják és segítik, s így közösen, könnyebben át tudnak lendüli az akadályokon is.
Mint
mondja, 91 éves nagymamájának példája lebeg előtte, aki munka
mellett is rendezett háztarást vitt, gondozta a kertet, a
veteményest és szeretettel nevelte öt unokáját, s immáron hét
dédunokáját. Boldog lenne, ha ezt a kort lelkileg és testileg jó
egészségben megérhetné.
Hivatásában: nem az a fontos, hogy férfi vagy nő
S
ha már szó esett a családról nem kerülhetjük tovább a
számunkra oly fontos kérdést, hogyan érzi magát nőként az
ügyvédek világában?
Elmondja,
munkája során soha nem érte megkülönböztetés amiatt, mert nő,
sőt úgy gondolja nincs is olyan, hogy valakit csak ezért ér
például pozitív hatás. A kérdést komplexebben kell vizsgálni.
Hozzáteszi,
sokáig az ügyvédi hivatás klasszikusan a férfiak kiváltsága
volt, és Somogy megyében a mai napig többségben vannak: az aktív
ügyvédek közt 133 férfi mellett „csak” 96-an vannak a nők.
Ezzel együtt mégis azt gondolja, hogy ma már az ügyvédi
társadalom meghaladta ezt a problémát. Határozottan állítja,
nem szabad, hogy a neme szerint ítéljenek meg egy ügyvédet, s
amennyiben valakiben mégis ilyen jellegű gondolatok támadnak,
azzal magát minősíti, és nem kell rá szót pazarolni. Az adott
feladatot kell jól, felkészülten, precízen elvégezni.
Másrészt
azt tapasztalja – lám-lám -, hogy az ügyfelek, főként egy
bontóperi vagy gyermekelhelyezési eljárás során jobban
megnyílnak egy nő ügyvéd előtt, s a tényállást is
részletesebben feltárják. Úgy gondolja, ez azért lehet, mert
nőként az ember nem tud csak jogi megoldásokban gondolkodni,
lelkileg is igyekszik segíteni az ügyfélen. Nem véletlenül
mondják, hogy a jó ügyvédnek egy kicsit pszichológusnak is kell
lennie. Mégis csak léteznének ezek szerint „különbségek”,
ha de jure nem is, de facto, a mindennapok gyakorlatában?
Kétségtelen
– gondol bele a dolog mélyére -, hogy nőként talán
érzékenyebben reagál bizonyos ügyfelek bizonyos problémáira,
azonban soha nem azért nyert meg egy pert, mert csinosabb lett
volna, mint az ellenérdekű fél férfi ügyvédje – nevet fel.
Az
ügyvédi hivatást tisztességgel és az ügyfelek iránti alázattal
kell gyakorolni, s még ha nehézségekbe is ütköznek, hosszú
távon megéri a befektetett munka, a kitartás.
Hangsúlyozza,
mindig is egyezségi-párti volt, olyannyira, hogy még közvetítői
képzésen is részt vett, mivel meglátása szerint sokszor ez a
legjobb és leghatékonyabb módja a jogviták kezelésének, s talán
a nő kollégák nyitottabbak rá, merjenek tehát mediálni –
biztatja kolléganőit.
Nőként
sokan szembe találkoznak azzal az általános elvárással, hogy,
álljanak helyt az élet minden területén és mindig lehessen rájuk
számítani. Ez nem könnyű feladat. Így van ezzel
beszélgetőtársunk is. Mint mondja, be kell látniuk, akkor tudnak
jó szakemberek, édesanyák és feleségek lenni, ha elfogadják a
segítséget a munkatársaiktól és családtagjaiktól.
A nőknek szélesebb körben kellene összefogniuk
Véleménye
szerint, a kolleganőkben azt kell erősíteni, hogy nincsenek
egyedül, s bár nem élezné ki a női összefogás
szükségszerűségét, úgy véli, szélesebb körben kellene
összefogni. Társadalmunkra, ezen belül az ügyvédség körében
is olykor fel-fel bukkan a széthúzás és még a gyűlölködés is
– hozza fel -, ami teljesen felesleges és csak rossz dolgokat
szülhet. Igaz – teszi hozzá gyorsan – a járványhelyzet most
inkább a szolidaritást erősítette. S összességében erősítette
az ügyvédség pozitív képét, a társadalmi megítélését is:
egyrészt a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara erre jelentkezett tagjai
ingyenes jogsegélyt biztosítottak a nehéz helyzetbe kerülő
személyek részére, másrészt 2020 tavaszán gyűjtést
szerveztek, és a tagok valamint a Kamara kiegészítésével
1.000.000.-Ft pénzadományt utaltak át a Kaposi Mór Oktató Kórház
Alapítványának.
A
női összefogást sokkal inkább úgy képzeli el, hogy támogatják
és segítik egymást, megosztják egymással a tapasztalataikat
arról, hogy bizonyos akadályokon hogyan lendülhetnek túl. Részt
is vett a Magyar Ügyvédnők Egyesületének alapításában, ám
sajnos Kaposvárról nem tudott aktívan részt venni ennek
működésében.
Szerencsére
helyi szinten is volt lehetőség minderre. A Somogy Megyei Ügyvédi
Kamarában Pongráczné
dr. Csorba Éva elnök
asszony kezdeményezésére egy időben havi rendszeresség tartottak
ügyvédi összejöveteleket, ahol a jogi problémáktól kezdve a
gyermeknevelésen át bármit meg lehetett beszélni. Ezekre szinte
minden alkalommal elment, mert szükségét érezte, hogy a
hivatásrend tagjaival ne csak a bírósági folyosón találkozzon.
Az összejövetelek bárki számára nyitottak voltak, ám mégis
főként nők jártak el rá. Ez egy nagyon jó csapatépítő
program volt, s bízik benne, hogy a koronavírus járvány
elmúltával ismét lesz rá lehetőség.
Fel kell venni a harcot
Bár
érintőlegesen többször szóba került a pandémia, a járvány
nehezítette helyzet nélkül is akadnak kihívások bőven az
ügyvédség előtt. Ezzel kapcsolatban is megosztott
beszélgetőtársunk néhány gondolatot, leszögezve, hogy bonyolult
és szerteágazó kérdéskörről van szó, és a problémák
helyett inkább az azokat előidéző folyamatokat kellene,
megvizsgálni.
Véleménye
szerint sok problémát okoz az ügyvédség köreiben, hogy – bár
figyelmeztet, amellett, hogy már közhelyszerű ez a fordulat, ám
attól még mélyen igaz és valós – felgyorsult a világunk. Már
nem elegendő, ha az ügyvédek ismerik a jogszabályokat – ami a
változások száma és gyakorisága miatt már önmagában sem kis
feladata -, hanem érteniük kell az elektronikus eljárásokhoz, a
számítástechnikához. A technika olyan ütemben fejlődik, hogy
sok esetben nehézséget okoz azoknak, akik nem ebben a technikai
környezetben szocializálódtak, és aki „nem veszi fel a
kesztyűt” és lemarad az elektronikus rendszerek használatáról,
az előbb, vagy utóbb elveszíti ügyfeleit.
Alapvetően
úgy gondolja, az ügyvédi kamarák jól kezelik az ügyvédséget
érintő problémákat, akár a kötelező továbbképzésekre, akár
a MÜK érdekérvényesítő képességére gondolunk, tehát az
irány jó, a módszereket természetesen mindig lehet finomítani és
csiszolni – hangsúlyozta.
A
továbbképzési rendszer is segítséget nyújt ebben, így a Somogy
Megyei Ügyvédi Kamara már 2019 ősze óta szervez továbbképzési
eseményeket a tagjai részére, másrészt a Magyar Ügyvédi Kamara
online, ingyenes rendszere is segítette a tudásfejlesztést és a
továbbképzési kreditpontok megszerzését.
Tanulságok és egyebek
S
ha már a továbbképzést említi, rátérünk oktatói múltjára.
Elárulja, pályája során,
többször
végezett oktatói tevékenységet felsőfokú és középfokú
oktatási intézményekben (Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály
Pedagógiai Kar, Magyar Üzletemberképző Akadémiai
Szakközépiskola, LIA Alapítvány Kaposvári Tagintézménye),
melynek során megtapasztalta, nehéz feladat felkelteni az
érdeklődést a „száraz” jog iránt, így mindig igyekezett
lelkesen, gyakorlati példákkal színesítve átadni a tudást a
tanulók számára. Az oktatásban szerzett tapasztalatokkal
gazdagodva, még inkább becsüli a pedagógusokat. Édesanya a
nyugdíjazásáig óvópedagógusként dolgozott, és testvére is
pedagógus – árulja el nekünk.
Kiemeli,
nehéz pálya a tanári tevékenység is, így még inkább örül
annak, hogy az ügyvédi hivatást választotta. Megerősödött
benne az, hogy a hivatást csak szívvel-lélekkel lehet csinálni.
Bevallja
nekünk, maximalizmusa és szorgalma segíti a kitűzött célok
elérésében, ugyanakkor fontos számára a
környezettől érkező visszajelzés, mert megerősíti abban, hogy
jó úton halad. Így
mindig
pozitív visszajelzés számára, ha egy 5-10 évvel korábbi ügyfél
visszatér, mert annak idején elégedett volt a munkájával, vagy
ha ügyfelei ajánlására érkeznek hozzá új ügyfelek.
Tegyük
hozzá gyorsan, hogy 2020. év végén a Magyar Ügyvédi Kamarától
megkapta a Kiváló
Ügyvédi Munkáért díjat.
Ezzel kapcsolatban megemlíti nekünk, nagyon jó érzés volt, hogy
a hat díjazott között nőként ő is jelen lehetett. A
nehézségekkel teli 2020-as év végén ez egy újabb bizonyítéka
volt annak, hogy érdemes ezen a pályán dolgozni – húzza alá.
Most
talán, úgy tűnhet a kedves olvasónak, hogy csak munkából,
hivatásrendi és a családi kötelezettségből áll
beszélgetőpartnerünk mindennapjai, árnyaljuk most ezt a képet. A
kikapcsolódás, melyből erőt meríthet a mindennapokban, ugyancsak
fontos számára. Igaz fia születése óta a sport háttérbe
szorult, az úszás mindig is komoly szerepet töltött be az
életében. Hetente három alkalommal hajnalonként az uszodában
volt, ennek eredménye, hogy 14 alkalommal teljesítette a
Balaton-átúszást.
Korábban
a túrázás töltötte fel energiával, szívesen barangolt a
Zselicben. Három alkalommal járt a Camino különböző útjain
Spanyolországban, illetve Portugáliában a barátaival.
A
munkában elért sikerekből, az ügyfelek által adott pozitív
visszacsatolásokból, valamint természetesen a családjából, a
kisfiából meríti most a legtöbb erőt. Férje, aki szintén
ügyvéd folyamatosan biztatja, hogy képes újabb és újabb célokat
kitűzni és elérni. Mindig igyekszik erősíteni az önbizalmát.
Mivel férje is gyakorló jogász, elfogadja, hogy a munkája egyben
a hivatása, így a családi feladatok ellátása mellett szüksége
van az ügyvédi tevékenység gyakorlására. Mindezek után nem
csodálkoznánk, hogy egykoron fiukból is ügyvéd lesz.