Körvonalazódó pályaív

Elárulta nekünk, erős humán beállítottságú volt, így köszönhetően tanárainak is, nagyon megszerette a történelmet és a magyar irodalmat a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium német nyelvi tagozatán. Bár középiskolai tanulmányainak végéhez közeledve még nem teljesen tudta, hogy mivel szeretne foglalkozni, végül a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára (2000-től Pécsi Tudományegyetem – szerk.) jelentkezett, ahova elsőre felvették. Ekkor családjában még nem volt senki, aki jogi pályán tevékenykedett és felkelthette volna érdeklődését a hivatás iránt, ám szülei kezdetektől fogva támogatták és segítették, hogy ráléphessen erre az útra. És ahogyan haladt előre, úgy erősödött benne a jog iránti érdeklődés, amely végül erős hivatástudatban csúcsosodott ki.

Faggatom a részletekről, és ő készséggel beszámol arról, hogyan formálódott elhivatottsága az ügyvédi pálya iránt. Tanulmányait 1995 őszétől nappali tagozaton folytatta, Pécsen. Örömmel és büszkén meséli, hogy az egyetemen olyan oktatók tanították, mint dr. Benedek Ferenc, dr. Földvári József, dr. Tremmel Flórián, dr. Ádám Antal, dr. Lábady Tamás, dr. Kecskés László, dr. Kiss László, dr. Petrétei József, akik közül többen is alkotmánybírók voltak akkor, illetve lettek később.

Az egyetemi kötelező gyakorlatait töltve – amely során bepillantást nyerhetett nem csupán a közigazgatásba, a bíróságok munkájába, de az ügyvédi hivatás gyakorlásába is – fogalmazódott meg benne, hogy az ügyvédi pálya áll hozzá a legközelebb, s így az lenne számára a legmegfelelőbb választás.

Ahogyan hallgatom, mindinkább egy szorgalmas és céltudatos fiatal felnőtt nő képe rajzolódik ki előttem. Szinte látom, ahogy utolsó államvizsgája előtt gondosan megírja, majd elküldi önéletrajzát a Kaposvári 7. számú Ügyvédi Irodába, ahová behívják meghallgatásra és meg nyeri magának az állást. Így 2000 májusi doktorrá avatását követően, június elsejével belép első munkahelyére.

Választása nem volt véletlen, az irodáról nagyon jó véleményeket hallott, s ezeket utólag saját tapasztalatai is megerősítették; vezetője dr. Sárközy Eszter, Somogy megye első nő ügyvédje volt, de az irodában dolgozott dr. Fekete László ügyvéd is, aki 1997-2014 között a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöki tisztét látta el.

Ma is hálával gondol rájuk és az iroda többi, hat fiatal tagjára. Mindegyikük magas szinten művelte a hivatást, így sokat tanult tőlük, de ami a legfontosabb, és kiemeli számunkra, hogy valóban jelöltként kezelték és érdemi munkával látták el. Principálisainak köszönhetően – mint fogalmaz – óhatatlanul belé ívódott a hivatástudat, az idő pedig megerősítette abban, hogy a lehető legjobb döntést hozta, amikor az ügyvédi pályára lépett.

A szatócsbolt példája, avagy a sokrétű tudás elengedhetetlen vidéken

Egyéni ügyvédként 2004. április 1-je óta dolgozik. Elsősorban klasszikus polgári joggal foglalkozik, ezen belül pedig elég szerteágazó területekkel: a társasági jogtól a családjogon át az öröklési jogig szinte mindenféle üggyel találkozik. Rá is mutat, hogy fővárosi kollegái inkább tudnak szakosodni, mint ők vidéken. Derűs arccal idézi fel egykori principálisa, dr. Fekete László ügyvéd úr szavait, aki annak idején azt mondta neki, „olyan itt vidéken az ügyvédi iroda, mint egy szatócsbolt: minden van benne, mi is mindenféle üggyel foglalkozunk. Bejön az ügyfél egy adásvételi szerződésre vonatkozó megbízással, akinek a gyermeke éppen válik, a másik gyermeke gazdasági társaságot szeretne alapítani, míg a házastársának polgári pere van.”

A tudatos nő, aki eddig szemünk előtt kirajzolódott a beszélgetés során tovább szélesíti a róla kialakított benyomásaink skáláját. Nemcsak, hogy határozott és elhivatott, de két lábbal áll a földön. Tisztában van saját képességeivel, így ismeri saját határait is. Tiszteletben tartja az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalmi együttműködést, ezért nem habozik maga helyett mást ajánlani, ha a hozzá fordulók kérdése a polgárjog olyan területét érinti, amellyel nem foglalkozik.

Korán, már pályája elején célul tűzte ki maga elé, hogy az ügyfeleinek a lehető legjobb és legalaposabb tudását adja és ügyüket igyekszik a lehető legjobban megoldani, érdekeiket maximálisan képviselni.

Az ügyvédi hivatás lényege

Úgy gondolja, az ügyvédi tevékenységet nem lehet tartósan és megfelelő minőségben folytatni hivatásrendi kötődés nélkül, mivel ez az esszenciája. Számos nehézség és akadály hárul rájuk, amelyekbe belefásulnának, ha nem rendelkeznének megfelelő hivatástudattal.

De mit is takar ez, teszem fel neki a kérdést? És ő készséggel ki is fejti. Véleménye szerint az ügyvédi hivatás legfőképpen a társadalom szolgálatáról szól. Az emberek a legkülönfélébb problémákkal fordulnak hozzájuk, azért hogy megtalálják a legjobb megoldást „a jog misztikus világában”. Ehhez elengedhetetlen, hogy alázatosan és empatikusan forduljanak az ilyenkor kiszolgáltatott helyzetben lévő ügyfeleikhez. Ám ugyanilyen fontos a szakmai tudás, alázat, precizitás és tisztesség, melyeket minden egyes megbízás ellátása során gyakorolniuk kell az ügyvédeknek, hiszen a végkifejlet szempontjából sok esetben komoly tétje van annak, hogy milyen minőségű munkát végeznek egy adott ügyben.

Hogy még érthetőbbé tegye számunkra az ügyvédi hivatás lényegét, ekként fogalmaz: ügyvédként nem csupán 8 és 16 óra között „létezik”, mivel a problémák és az esetleges megoldások gyakran munkaidőn kívül is ott járnak a fejében. Ezért érezte és érzi ma is fontosnak, hogy folyamatosan fejlessze magát, egyebek mellett például elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának pénzügyi szakértői okleveles képzését.

Hivatása iránti elköteleződését mutatja az is, hogy tisztséget vállalt a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarában, ahol 2018 decembere óta titkáraként tevékenykedik. Gyorsan leszögezi, ez rengeteg munkával jár, ám a kollegák pozitív visszajelzései megerősítik abban, hogy jó döntést hozott. Pongráczné dr. Csorba Éva kamarai elnök pedig kiváló példa előtte, aki hivatásának gyakorlása és családjának összetartása mellett végzi a vezető tisztséggel járó nehéz és küzdelmes feladatokat.

Otthon: nő, feleség és anya

Márpedig az egyik legnehezebb dolog összeegyeztetni a munkát a gyermekneveléssel, a háztartási feladatok ellátásával és a magánélettel. Nyíltan beszél arról, hogy nehéz időszakot élnek át férjével. Kisfiuk hét hónapos múlt, s anyaként – mivel gyermeküket örökbe fogadták – duplán érzi a felelősséget, hogy a lehető legkiegyensúlyozottabban neveljék fel őt. Mégis – mosolyodik el – ezek a nehézségek eltörpülnek a szeretet és a boldogság mellett, amit kisfiától, férjétől és családja többi tagjától kap. Ők mindenben támogatják és segítik, s így közösen, könnyebben át tudnak lendüli az akadályokon is.

Mint mondja, 91 éves nagymamájának példája lebeg előtte, aki munka mellett is rendezett háztarást vitt, gondozta a kertet, a veteményest és szeretettel nevelte öt unokáját, s immáron hét dédunokáját. Boldog lenne, ha ezt a kort lelkileg és testileg jó egészségben megérhetné.

Hivatásában: nem az a fontos, hogy férfi vagy nő

S ha már szó esett a családról nem kerülhetjük tovább a számunkra oly fontos kérdést, hogyan érzi magát nőként az ügyvédek világában?

Elmondja, munkája során soha nem érte megkülönböztetés amiatt, mert nő, sőt úgy gondolja nincs is olyan, hogy valakit csak ezért ér például pozitív hatás. A kérdést komplexebben kell vizsgálni.

Hozzáteszi, sokáig az ügyvédi hivatás klasszikusan a férfiak kiváltsága volt, és Somogy megyében a mai napig többségben vannak: az aktív ügyvédek közt 133 férfi mellett „csak” 96-an vannak a nők. Ezzel együtt mégis azt gondolja, hogy ma már az ügyvédi társadalom meghaladta ezt a problémát. Határozottan állítja, nem szabad, hogy a neme szerint ítéljenek meg egy ügyvédet, s amennyiben valakiben mégis ilyen jellegű gondolatok támadnak, azzal magát minősíti, és nem kell rá szót pazarolni. Az adott feladatot kell jól, felkészülten, precízen elvégezni.

Másrészt azt tapasztalja – lám-lám -, hogy az ügyfelek, főként egy bontóperi vagy gyermekelhelyezési eljárás során jobban megnyílnak egy nő ügyvéd előtt, s a tényállást is részletesebben feltárják. Úgy gondolja, ez azért lehet, mert nőként az ember nem tud csak jogi megoldásokban gondolkodni, lelkileg is igyekszik segíteni az ügyfélen. Nem véletlenül mondják, hogy a jó ügyvédnek egy kicsit pszichológusnak is kell lennie. Mégis csak léteznének ezek szerint „különbségek”, ha de jure nem is, de facto, a mindennapok gyakorlatában?

Kétségtelen – gondol bele a dolog mélyére -, hogy nőként talán érzékenyebben reagál bizonyos ügyfelek bizonyos problémáira, azonban soha nem azért nyert meg egy pert, mert csinosabb lett volna, mint az ellenérdekű fél férfi ügyvédje – nevet fel.

Az ügyvédi hivatást tisztességgel és az ügyfelek iránti alázattal kell gyakorolni, s még ha nehézségekbe is ütköznek, hosszú távon megéri a befektetett munka, a kitartás.

Hangsúlyozza, mindig is egyezségi-párti volt, olyannyira, hogy még közvetítői képzésen is részt vett, mivel meglátása szerint sokszor ez a legjobb és leghatékonyabb módja a jogviták kezelésének, s talán a nő kollégák nyitottabbak rá, merjenek tehát mediálni – biztatja kolléganőit.

Nőként sokan szembe találkoznak azzal az általános elvárással, hogy, álljanak helyt az élet minden területén és mindig lehessen rájuk számítani. Ez nem könnyű feladat. Így van ezzel beszélgetőtársunk is. Mint mondja, be kell látniuk, akkor tudnak jó szakemberek, édesanyák és feleségek lenni, ha elfogadják a segítséget a munkatársaiktól és családtagjaiktól.

A nőknek szélesebb körben kellene összefogniuk

Véleménye szerint, a kolleganőkben azt kell erősíteni, hogy nincsenek egyedül, s bár nem élezné ki a női összefogás szükségszerűségét, úgy véli, szélesebb körben kellene összefogni. Társadalmunkra, ezen belül az ügyvédség körében is olykor fel-fel bukkan a széthúzás és még a gyűlölködés is – hozza fel -, ami teljesen felesleges és csak rossz dolgokat szülhet. Igaz – teszi hozzá gyorsan – a járványhelyzet most inkább a szolidaritást erősítette. S összességében erősítette az ügyvédség pozitív képét, a társadalmi megítélését is: egyrészt a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara erre jelentkezett tagjai ingyenes jogsegélyt biztosítottak a nehéz helyzetbe kerülő személyek részére, másrészt 2020 tavaszán gyűjtést szerveztek, és a tagok valamint a Kamara kiegészítésével 1.000.000.-Ft pénzadományt utaltak át a Kaposi Mór Oktató Kórház Alapítványának.

A női összefogást sokkal inkább úgy képzeli el, hogy támogatják és segítik egymást, megosztják egymással a tapasztalataikat arról, hogy bizonyos akadályokon hogyan lendülhetnek túl. Részt is vett a Magyar Ügyvédnők Egyesületének alapításában, ám sajnos Kaposvárról nem tudott aktívan részt venni ennek működésében.

Szerencsére helyi szinten is volt lehetőség minderre. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamarában Pongráczné dr. Csorba Éva elnök asszony kezdeményezésére egy időben havi rendszeresség tartottak ügyvédi összejöveteleket, ahol a jogi problémáktól kezdve a gyermeknevelésen át bármit meg lehetett beszélni. Ezekre szinte minden alkalommal elment, mert szükségét érezte, hogy a hivatásrend tagjaival ne csak a bírósági folyosón találkozzon. Az összejövetelek bárki számára nyitottak voltak, ám mégis főként nők jártak el rá. Ez egy nagyon jó csapatépítő program volt, s bízik benne, hogy a koronavírus járvány elmúltával ismét lesz rá lehetőség.

Fel kell venni a harcot

Bár érintőlegesen többször szóba került a pandémia, a járvány nehezítette helyzet nélkül is akadnak kihívások bőven az ügyvédség előtt. Ezzel kapcsolatban is megosztott beszélgetőtársunk néhány gondolatot, leszögezve, hogy bonyolult és szerteágazó kérdéskörről van szó, és a problémák helyett inkább az azokat előidéző folyamatokat kellene, megvizsgálni.

Véleménye szerint sok problémát okoz az ügyvédség köreiben, hogy – bár figyelmeztet, amellett, hogy már közhelyszerű ez a fordulat, ám attól még mélyen igaz és valós – felgyorsult a világunk. Már nem elegendő, ha az ügyvédek ismerik a jogszabályokat – ami a változások száma és gyakorisága miatt már önmagában sem kis feladata -, hanem érteniük kell az elektronikus eljárásokhoz, a számítástechnikához. A technika olyan ütemben fejlődik, hogy sok esetben nehézséget okoz azoknak, akik nem ebben a technikai környezetben szocializálódtak, és aki „nem veszi fel a kesztyűt” és lemarad az elektronikus rendszerek használatáról, az előbb, vagy utóbb elveszíti ügyfeleit.

Alapvetően úgy gondolja, az ügyvédi kamarák jól kezelik az ügyvédséget érintő problémákat, akár a kötelező továbbképzésekre, akár a MÜK érdekérvényesítő képességére gondolunk, tehát az irány jó, a módszereket természetesen mindig lehet finomítani és csiszolni – hangsúlyozta.

A továbbképzési rendszer is segítséget nyújt ebben, így a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara már 2019 ősze óta szervez továbbképzési eseményeket a tagjai részére, másrészt a Magyar Ügyvédi Kamara online, ingyenes rendszere is segítette a tudásfejlesztést és a továbbképzési kreditpontok megszerzését.

Tanulságok és egyebek

S ha már a továbbképzést említi, rátérünk oktatói múltjára. Elárulja, pályája során, többször végezett oktatói tevékenységet felsőfokú és középfokú oktatási intézményekben (Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Kar, Magyar Üzletemberképző Akadémiai Szakközépiskola, LIA Alapítvány Kaposvári Tagintézménye), melynek során megtapasztalta, nehéz feladat felkelteni az érdeklődést a „száraz” jog iránt, így mindig igyekezett lelkesen, gyakorlati példákkal színesítve átadni a tudást a tanulók számára. Az oktatásban szerzett tapasztalatokkal gazdagodva, még inkább becsüli a pedagógusokat. Édesanya a nyugdíjazásáig óvópedagógusként dolgozott, és testvére is pedagógus – árulja el nekünk.

Kiemeli, nehéz pálya a tanári tevékenység is, így még inkább örül annak, hogy az ügyvédi hivatást választotta. Megerősödött benne az, hogy a hivatást csak szívvel-lélekkel lehet csinálni.

Bevallja nekünk, maximalizmusa és szorgalma segíti a kitűzött célok elérésében, ugyanakkor fontos számára a környezettől érkező visszajelzés, mert megerősíti abban, hogy jó úton halad. Így mindig pozitív visszajelzés számára, ha egy 5-10 évvel korábbi ügyfél visszatér, mert annak idején elégedett volt a munkájával, vagy ha ügyfelei ajánlására érkeznek hozzá új ügyfelek.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy 2020. év végén a Magyar Ügyvédi Kamarától megkapta a Kiváló Ügyvédi Munkáért díjat. Ezzel kapcsolatban megemlíti nekünk, nagyon jó érzés volt, hogy a hat díjazott között nőként ő is jelen lehetett. A nehézségekkel teli 2020-as év végén ez egy újabb bizonyítéka volt annak, hogy érdemes ezen a pályán dolgozni – húzza alá.

Most talán, úgy tűnhet a kedves olvasónak, hogy csak munkából, hivatásrendi és a családi kötelezettségből áll beszélgetőpartnerünk mindennapjai, árnyaljuk most ezt a képet. A kikapcsolódás, melyből erőt meríthet a mindennapokban, ugyancsak fontos számára. Igaz fia születése óta a sport háttérbe szorult, az úszás mindig is komoly szerepet töltött be az életében. Hetente három alkalommal hajnalonként az uszodában volt, ennek eredménye, hogy 14 alkalommal teljesítette a Balaton-átúszást.

Korábban a túrázás töltötte fel energiával, szívesen barangolt a Zselicben. Három alkalommal járt a Camino különböző útjain Spanyolországban, illetve Portugáliában a barátaival.

A munkában elért sikerekből, az ügyfelek által adott pozitív visszacsatolásokból, valamint természetesen a családjából, a kisfiából meríti most a legtöbb erőt. Férje, aki szintén ügyvéd folyamatosan biztatja, hogy képes újabb és újabb célokat kitűzni és elérni. Mindig igyekszik erősíteni az önbizalmát. Mivel férje is gyakorló jogász, elfogadja, hogy a munkája egyben a hivatása, így a családi feladatok ellátása mellett szüksége van az ügyvédi tevékenység gyakorlására. Mindezek után nem csodálkoznánk, hogy egykoron fiukból is ügyvéd lesz.