Ügyvédfórum oldalunkon szeptember 27-én közzétettünk egy cikket, amiben összegeztük a BÜK tisztújítási előkészületeit és azt a sokrétű és eleven, színes egyéni kezdeményezést, ami a tagság és különböző szakmai-érdekvédelmi csoportosulásai részéről segíti ezt a folyamatot, főként a kamarai posztokra történő jelentkezők bemutatásával, bemutatkozásával. Ebben a közleményben tettük közzé azt a 21+1 kérdéscsokrunkat, amivel mi is segíteni szeretnénk a kamarai tagságot a jobb tájákozódásban. Csak annyit kértünk - s kérünk a jövőben is - a válasszal bennünket megtisztelő ügyvédektől, hogy a) a kérdésekre adandó válasz lehetőleg rövid és tömör legyen, b) a kérdésekre adandó válaszadás tetszőleges, arra válaszoljon, amire kedve van, c) kérdések sorrendje tetszőleges, úgy válaszoljon rájuk, abban a sorrendben, ahogy a legjobbnak látja (természetesen kivéve azokat az egymást kiegészítő kérdéseket, amelyek logikusan összetartoznak).
A következőkben közzé tesszük dr. d’Elhougne Győző (képünkön), a K21-es csoport tagja által megküldött válaszokat.
(Életrajza a BÜK hivatalos honlapján, a zárt oldalon és a kollegakxxi.com oldalon olvasható)
Fegyelmi bizottsági tagnak jelentkezett.

1. Hogyan határozná meg: mi az ügyvéd?
Az
ügyvéd az adott jogterületen nem, vagy kevésbé jártas (laikus)
személyek legfőbb érdekvédője. A jó ügyvéd egzakt módon
keresi és találja meg az ügy hatékony befejezéséhez szükséges
utat, eligazodik a jogszabályok sűrűjében, átlátja az adott
probléma negligálásához szükséges – akár különböző
jogterületeket is érintő – összefüggéseket.
2. Ügyvédnek lenni: kenyérkereső foglalkozás, szolgáltatás, szakma, hivatás?
Nyilván
mindegyik, de optimálisan hivatásként tekintünk az ügyvédi
tevékenységre, hiszen amennyiben az ügyfél érdeke úgy kívánja
sem munkaidőnk, sem hétvégénk nincs. A piacról élünk, ami
megkívánja az ügyfelekhez és az ügyekhez szükséges
rugalmasságot és lojalitást.
3. Hogyan határozná meg az ügyvédség helyét az igazságszolgáltatás rendszerében?
Már
több mint száz éve, az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi
XXXIV. tv. is kiemelte, hogy az igazságszolgáltatás egyik
legfontosabb közege az ügyvéd. Sajnos az eltelt évtizedek alatt
ez a szuperlatívusz megkopott, melynek visszaszerzéséért
egységesen kell küzdenünk. Az elismert, közhatalomtól független,
önálló ügyvédség a legfőbb jogvédő alanya társadalmunknak,
melyre igen nagy szüksége van társadalmunknak.
4. Vannak-e az ügyvédi tevékenységnek Ön szerint sajátosan magyar vonatkozásai? Ha igen, melyik legfontosabbat emelné ki?
A
jelenlegi politikai környezet nem a legalkalmasabb az ügyvédi
tevékenység számára, a terület átpolitizáltsága, a
központosítási törekvések (pl. jogtanácsosok integrálása az
ügyvédi kamarába), a függetlenség lassú elvesztése olyan
magyar sajátosság, amelynek a Kar méltósága megőrzése
érdekében mielőbb véget kellene vetni.
5.
Mi a szerepe Ön szerint a nagy nemzetközi ügyvédi szervezeteknek?
-
6. Mi az ügyvédi kamara szerepe az ügyvédi tevékenység/hivatás megélésében, gyakorlásában?
A
kamara legfőbb feladata tagjainak érdekvédelme, minden egyéb
tevékenység csak ezután következhet. Az érdekvédelem körében
a kamarának a leghatározottabban kell fellépnie az ügyvédek és
az ügyvédi tevékenységeket destruálókkal szemben. Példaként
említeném az ügyfelek bizalmával súlyosan visszaélő és az
ügyfélnek kárt okozó ügyvédeket, az egyre több hirdetésben
megjelenő konzumárakon céget alapító társaságokat, a fejünkre
növő ingatlanosokat, földhivatalokat és azokat a kontárokat,
akik jogi végzettség és jogi szakvizsga nélkül vindikálnak
maguknak ügyvédi tevékenységeket.
7. Vannak, akik azt gondolják: az ügyvédi kamara fölösleges intézmény. Mondjon három érvet, amellyel az ellenkezőjéről kívánná meggyőzni őket?
A
jól működő kamara az ügyvéd barátja, tanára, védője,
segítője. Ez a kamara nem a hatóság szerepében tetszeleg, sokkal
inkább együttműködő a közös cél (ügyvédség társadalmi
elismertségének és szerepének megerősítése) érdekében.
8. Ha Ön szerkesztené ezeket a kamarai orgánumokat: a Pesti Ügyvédet, az Ügyvédek Lapját és a BÜK elektronikus hírlevelét, milyen fontosabb tartalmi változásokat vezetne be?
Elsődlegesen
nem a kamarai lapokat kellene megreformálni, hanem nyitni kifelé és
a közjegyzői hirdetésekhez hasonlóan több média megjelenésre,
marketing-kommunikációra lenne szükség. Meg kell ismertetni az
emberekkel, hogy mikor és miért szükséges ügyvédhez fordulniuk,
hogy a problémáik megoldásához igenis szükségük van az
ügyvédekre és amennyiben ezt nem teszik meg, úgy az súlyos
anyagi és időveszteséget okozhat számukra.
9. Alaposan áttanulmányozta és ismeri már az Ügyvédi tevékenységről szóló törvényt (Üttv.-t)?
Igen,
átolvastam már többször.
10. Mi az, ami Ön szerint kihagyható-kihagyandó lett volna az Üttv.-ből?
Az
ellenjegyzésnél felbukkanó túlszabályozottságot feleslegesnek
tartom. Szükségtelen volt a sikerdíj szabályainak megkurtítása
és az ügyvédi felelősség mértékének egekbe emelése is.
11.
Mit tart az Üttv. legfontosabb eredményének?
-
12. Ön szerint mi a Budapesti Ügyvédi Kamara szerepe, súlya a honi ügyvédség életében?
Mint
a legtöbb ügyvédet tömörítő szervezetnek fel kell vállalnia a
vezető szerepet és az országos kamarával karöltve élen kell
járnia az érdekvédelem, oktatás, ügyvédi marketing-kommunikáció
területein.
13. Hogyan sorolná fontossági rendbe a BÜK előtt álló tennivalókat, vagy mit emelne ki a három legfontosabbként az alábbiak közül: tagdíjcsökkentés, kötelező továbbképzés rendszerbe állítása, klubélet felfrissítése, a tagság minél részletesebb tájékoztatásának megszervezése, a kamarai informatikai rendszer továbbfejlesztése, a kamarai hivatali ügyintézés korszerűsítése, az ügyvédi biztosítás, nemzetközi kapcsolatok tovább építése, bővítése?
A
kérdésben felsorolt példák messze nem a leginkább megoldásra
váró feladatok közé tartoznak.
14. Mi hiányzik Ön szerint a fenti felsorolásból? Megnevezne ezekből hármat?
A
kamarának elsődlegesen vissza kell szereznie tagsága bizalmát,
fel kell számolnia a hatósági attitűdöt és olyan együttműködő
partnerré kell válnia, amely ténylegesen jobbítja és könnyebbé
teszi a tagok mindennapi működését.
15. Mit üzenne azoknak az egyéni ügyvédkollégáknak, akik az idősebb korosztály tagjaiként kétségbeesve tapasztalják: egyre kevesebb esélyük van lépést tartani az informatikai technológiai fejlődésnek az igazságszolgáltatás terére való robbanásszerű megjelenésével, megértésével, alkalmazásával?
Az
informatikai fejlődés (az élet szinte minden területén) egyfajta
szemléletváltást is megkövetel. Ma már az ügyvédek többsége
nem Ptk.-val a hóna alatt, hanem laptoppal járja a bíróságokat.
A technikai újításokkal való megbarátkozás, azok használatának
elsajátítása elengedhetetlenné vált tevékenységünk gyakorlása
során.
16. A BÜK életében mi az a három legfontosabb terület, amire Ön szerint a legtöbb költségvetési forrást kellene a kamarának biztosítania?
Érdekvédelem,
marketing-kommunikáció, internetalapú távoktatási programok.
17. Ha szavaznia kellene, hogyan döntene: a kamara választott tisztségviselői között a nők arányát kvótarendszerrel kellene biztosítani (ez esetben mi lenne a követendő arány?), vagy ilyenre nincs szükség, mivel a tisztségre jelölt nemétől függetlenül értékelendő: alkalmas-e az adott feladatra, avagy nem?
A
nőknek a jelenleginél egyértelműen nagyobb szerepet kell kapniuk
a kamara vezetésében, ugyanakkor nem gondolom, hogy ezt a
kívánalmat egy erőltetett kvóta-rendszerrel kellene elérnünk.
18. Hogyan látja a kamarai taggá lett jogtanácsosok helyét, szerepét és jövőjét a kamarai struktúrában?
Elhibázottnak
tartom a jogtanácsosok kamarai integrációját. Az ügyvédi és a
jogtanácsosi tevékenység számos területen teljesen más működést
kíván. Az ügyvéd független, önálló, ami a munkáltatójához
lojális jogtanácsosokról nem mondható el. Úgy vélem ennek az
ügyvédségre erőltetett integrációnak a negatív hatása később
fog jelentkezni.
19. Ismeri-e Ön, hogy miként vélekedik az átlagos hazai közvélemény az ügyvédségről?
Az
ügyvédség a közvélemény szemében egyre inkább kezdi
elveszteni tekintélyét. Ugyanez az attitűd érzékelhető a
hivatalok, hatóságok részéről is. A tekintélyvesztés okainak
feltárásához alapos elemzés volna szükséges, ugyanakkor úgy
vélem, hogy megítélésünknek nem kedveztek az utóbbi idők
botrányai, az ügyvédből lett vádlottak, a letétekkel történt
visszaélések, valamint be kell látnunk, hogy a budapesti ügyvédség
nagy száma miatt előfordulnak köztünk olyan kollégák, akik
bizony nem közénk valóak.
20. Meg van-e elégedve azzal a társadalmi fogadtatással, amiben a hazai ügyvédség részesül?
Nem,
mert a tekintélyünk csorbult és sajnos folyamatos csökkenő
tendenciát mutat.
21. Ha nem, mit tenne annak érdekében, hogy változtasson azon?
A
kamarának és tagjainak szakítani kell a kommersszel és
professzionálissá kell válnia. Ki kell építeni a hatékony
érdekvédelmet, rendszeres marketing-kommunikációra van szükség,
fel kell építeni a társterületekkel (bíró, ügyész etc.)
megromlott kollegiális viszonyt, valamint meg kell válni azon
kollégáktól, akik az ügyvédség tekintélyét rombolják.
22. Mi az, amit mindezeken túlmenően fontosnak tartana elmondani az ügyvédség és a BÜK jövőjével kapcsolatban?
Az
ügyvédségnek – a MÜK és BÜK – vezetésével újra egységbe
kellé tömörülnie, függetlenül attól, hogy valaki egyéni
ügyvédként, vagy nagyobb irodaként tevékenykedik. A célunknak
ugyanannak kell lennie, egymásra nem versenytársként, hanem
szövetségesként kell tekintenünk, hiszen, ha az ügyvédek jogai
csorbulnak, az az egyedül praktizáló ügyvédet éppúgy érinti,
mint a nagyobb irodákat