Címfotónkon: dr. Darák Péter (jobbra), mellette 2021. január 1-jétől hivatalba lépett utóda: dr. Varga Zsigmond András
* * * * * * * * * * *
Magyarországon különösen érzékenyek vagyunk a függetlenség kérdésére - válaszol dr. Darák Péter arra az újságírói kérdésre, hogy az igazságszolgáltatás lehet-e független a politikától? Azt valóban tudomásul kell venni, hogy a bírák ugyan személyükben függetlenek, de törvényeket alkalmaznak és a törvényekben jogalkotói szándékok, politikai célok olvashatók. Az igazságszolgáltatás nem függetlenítheti magát a demokratikusan megválasztott törvényalkotók szándékától. A bvírák feladata az, hogy a törvények alkalmazása során megőrizzék személyi függetlenségünket, ami annak a garanciája, hogy mindenki bízhasson abban, hogy az előre ismert jogi rendelkezések alapján az ő ügyét elfogulatlanul, pártatlanul fogják eldönteni. A függetlenség tehát ilyen nézőpontból érvényes.
A függetlenségért akkor érdemes kiállni, hogyha a nyilvánosság vagy a közéleti szereplők a bírónak ezt a személyében való független döntéshozatalát fenyegetik. Ez fordul elő akkor, amikor folyamatban lévő konkrét ügyekben szólalnak meg közszereplők. Ilyenkor egyértelművé kell tenni, hogy a politikusoknak ugyan jelentős szerepük van a törvények megalkotásában, de egy adott bírósági ügy eldöntése a bírákra tartozik.
Kilenc évvel ezelőtti hivatalba lépésekor egyik legfontosabb feladatánaka Kúria új elnöke azt tekintettet, hogy visszavezesse a magyar felsőbb bíráskodást az európai kultúrkörbe, és új lendületet adjon a nélkülözhetetlen szakmai kapcsolatoknak. Ezek a törekvések találkoztak a Kúria bíráinak azon szándékával, hogy legyenek összehasonlítási pontjaik Franciaországgal, Németországgal, az Egyesült Királysággal. Ennélfogva egyfajta világszínvonalú megközelítés érvényesülhetett a sokszor nagyon partikuláris jogvitákban is - mondja dr. Darák Péter a Magyar Hírlapnak a dott interjújában.
Tapasztalatait öszegezve egyebek mellett elmondja, hogy
megtlátása szerint a jog világa univerzálódik. Magyarországon a rendszerváltás után a korábbi évtizedekre jellemző, a jogszabályok nyelvtani értelmezésén alapuló bíráskodás mellett megjelent az elvszerű ítélkezés iránti igény.
Ez az igény az Alaptörvényben konkrétan megjelent, a megvalósításában az Alkotmánybíróság játszott komoly szerepet. A másik lényeges változás 2011-ben az volt - fűzi hozzá -, hogy az Alkotmánybíróság felhatalmazást kapott arra, hogy bírósági ügyekben vizsgálja az alkotmányos elveknek megfelelő ítélkezést. Így 2012-ben, amikor az elnöki székbe került, a modernizálás, a kitekintésre való lehetőség megteremtése mellett a legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy nyitottá tegye a szervezetet az alkotmányos elvek érvényesíthetőségére.
Az alkotmányos párbeszéd gyümölcse az elmúlt években érett be - emlékezik vissza dr. Darák Péter -, amikor tizenhárom magyar kutatócsoport vizsgálta a valódi alkotmányjogi panasz első öt évének gyakorlatát. Vaskos, négykötetes tanulmánysorozat született, amelyből a magyar jogtudósok, ügyvédek, bírák tájékozódhatnak, milyen irányba megy Magyarország jogrendszere. Egy másik mérföldkő, amely leginkább a Kúria büntetőbíráinak és a Legfőbb Ügyészségnek köszönhető, az igazságtétel volt.
A 2010-es évekre az igazságtétel
tetszhalotti állapotba került azzal, hogy nem maradtak olyan
hozzátartozói az 1956 utáni megtorlások elítéltjeinek, akik
kezdeményezhették volna a korábbi törvénysértő ítéletek
megsemmisítését. Ezért törvénymódosítást kezdeményeztek,
amelynek eredményeként a Legfőbb Ügyészség jogosulttá vált
ilyen indítványok Kúria elé terjesztésére. Több mint száz
ügyben sikerült az elmúlt években kimondani, hogy koncepciós
perekben ítéltek el ártatlan polgárokat, hogy ezek semmisek, így
megadtuk az erkölcsi elégtételt meghurcolt honfitársainknak.
Arról is szól az interjúban, hogy
szükségszerű volt a Kúria modernizálása, amelyhez a nyugat-európai tapasztalatok és a húsz év bíróként eltöltött időszak adta meg számára a muníciót. Elképzelései ebben a kilenc évben javarészt megvalósultak. Ugyanis felismerte: az olyan elképzelésekről, amelyeket a bíró kollégái nem támogatnak, jobb lemondania.
Megtapasztalta, hogy elindult egy projekt, amelyet az első időszakban ő vezetett, aztán amint kilépett belőle és keresett egy helyettest, a projekt abban a pillanatban megtorpant. Ezekről a terveiről lemondtott, mert tudomásul kell vennie, hogy
a bíróságon alapvetően ítélkeznek, és minden más, ami e mellett vagy e mögött van, csak másodlagos.
Amire a legbüszkébb e kilen év munkája során az az, hogy elnökként az Alaptörvényben rögzített feladatokat kellett megoldania. Ilyen törvényi kötelezettség, hogy a Kúria az ítélkezés mellett joggyakorlat-elemzést folytat. Óriási fejleménynek tartja az egész magyar jogrendszert illetően, hogy
végre van egy olyan szervezet, amely professzionális módon elemzi a jogalkalmazást.
A Kúria évente felméri, hogy működik-e a magyar
jogrendszer, vannak-e olyan szegmensei, amelyeken javítani kellene.
Évente nyolc-kilenc csoportban, adott jogterületre vonatkozóan
ügyvédek, ügyészek, professzorok, bírák vizsgálják, hogy
például a büntetés-végrehajtási jog érvényesülése
megfelel-e a társadalmi elvárásoknak. Büszke arra, hogy a Kúria honlapján ott sorakoznak az elmúlt
kilenc évből ezeknek a joggyakorlat-elemző csoportoknak a
jelentései, amelyek szakmai és tudományos szempontból is
megállják a helyüket.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
