A képviselők a január 21-én 472 szavazattal, 126 ellenében és 83 tartózkodás mellett elfogadott jogalkotási kezdeményezésükben
azt kérik a Bizottságtól, hogy jogszabályban biztosítsa a munkájukat digitális eszközökkel végzők jogát ahhoz, hogy munkaidőn túl ne kelljen elérhetőnek maradniuk munkaadójuk számára. Minimumkövetelményekkel szabályoznák emellett a távmunkát, pontosan meghatározva a munkafeltételeket, valamint a munka- és a pihenőidőt
– közölte az Európai Parlament.
Egyre többen végzik munkájukat digitális környezetben. Az
elektronikus eszközökön pedig folyamatosan elérhetők, ami
kedvezőtlenül hat a munka és a magánélet egyensúlyára, jegyzik
meg a képviselők. A járványhelyzetben rengeteg munkahely és
vállalkozás túlélését segítette az otthoni munka. Azonban az
elvárások és a munkaidő növekedésével a munkavállalók
körében egyre gyakoribb a szorongás, a depresszió, a kiégés és
más testi-lelki betegségek.
A képviselők úgy vélik, hogy
alapvetően mindenkinek joga van a lecsatlakozáshoz, azaz senkitől nem várható el, hogy munkaidőn túl bármilyen digitális csatornán munkával foglalkozzon, telefonokra vagy e-mailekre válaszoljon. Ez a szabadság időszakára is érvényes. A tagállamoknak tehát mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy a munkavállalók ténylegesen élhessenek a kijelentkezéshez való jogukkal, és emiatt ne érje őket hátrányos megkülönböztetés, bírálat vagy egyéb retorzió munkáltatójuk részéről, és ne is bocsássák el őket. Ezt akár a szociális partnerek közötti kollektív szerződésekkel is biztosítani lehetne.
Alex Agius Saliba (S&D, Málta) jelentéstevő szerint
„nem hagyhatjuk magára európai dolgozók millióit, akik kimerülnek a folyamatos elérhetőség elvárásától és a túlnyújtott munkaidőtől. Most kell kiállni mellettük és megadni nekik, amire szükségük van: a jogot a kijelentkezésre. Ez létfontosságú a mentális és fizikai egészségünk szempontjából. Ideje, hogy összhangba hozzunk a munkavállalói jogokat a digiális korral."
A január 20-i vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
A koronavírus-járvány kitörése óta csaknem 30 százalékkal többen dolgoznak otthonról. Arányuk a jövőben várhatóan így marad, vagy tovább nőhet.
A Eurofound alapítvány felmérése szerint
a rendszeresen otthonról távmunkázók körében több mint kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy a heti maximális 48 óránál többet dolgoznak. A távmunkázók csaknem 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindennap vagy hetente többször is szabadidejéből áldoz a munkára, szemben az irodában dolgozók alig öt százalékával.
