A Budapesti Ügyvédi Kamara hírlevele közölte az ügyészségi szóvivővel is egyeztetett rövid összefoglalót. Az összefoglaló tájékoztatási célt szolgál, nem tekinthető a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos álláspontjának, tartalma nem jelenthet hivatkozási alapot konkrét ügyekben.

1. Óvadék: amennyiben óvadék mellett lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet elrendelésére nem került sor, a bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy az óvadék visszaadásáról a Be. 873. § (3) bekezdés alapján a nyomozási bíró nem hivatalból, hanem ügyészi indítványra dönt a rendelkezésre álló négy hónap alatt. Mindenekelőtt az óvadék fenntartása szükségességének vizsgálatát végzi el a hatóság.

2. Bűnügyi felügyelet: azokban a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése, illetve meghosszabbítása iránti ügyekben, amelyeknél az első és másodfokú nyomozási bírói döntés között lép hatályba az új Be., másodfokon a végzést megváltoztató határozat meghozatalára kell számítani. A bűnügyi felügyeletet elrendelő határozat rendelkező részében a megállapított szabályokat terheltenként kell közölni.

3. Letartóztatás: a letartóztatás új Be. szerinti többletfeltételei fennállását (szükségesség, arányosság, célszerűség) az ügyészi indítványnak tartalmaznia kell. A letartóztatás elrendelése iránt előterjesztett ügyészi indítványban leírt tényállással továbbra sem pótolhatók a nyomozó hatóság által, a gyanúsításkor közölt tényállás hiányosságai. Amennyiben a közölt gyanúsítás a bűncselekmény tényállási elemeit nem vagy nem teljes körűen tartalmazza, a letartóztatás általános feltétele hiányzik, mert a megalapozott gyanú vizsgálata során a közölt gyanúsításból, és nem az ügyészi indítványban írt tényállásból kell kiindulni. A nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás hiányosságai a gyanúsítás ellen bejelentett panaszt elbíráló határozatban pótolhatók.

Várható, hogy a letartóztatás elrendelése iránti indítványok elutasítása esetén, a másodfokú tanács ülésen fogja elbírálni az ügyészi fellebbezést, mert elutasításkor sok esetben szinte „automatikus” ügyészi fellebbezéskor a védők várhatóan élni fognak a Be. 480. § (3) bekezdés adta lehetőséggel, és indítványozni fogják, hogy a fellebbezést ne csak az iratok alapján, hanem ülésen bírálja el a másodfokú tanács is.

Rövidesen tisztázódhat, hogy a védő a letartóztatási indítvány esetén az elektronikus formában neki megküldött iratokat beviheti-e majd rendőrségi fogdára, azaz laptopot vagy más eszközt használhat-e annak érdekében, hogy az őrizetben lévő ügyfelével minél hamarabb megkezdhesse a felkészülést az ülésre. A felkészülést gyakran hátráltatja, hogy a terhelt sokszor jóval később kapja meg a letartóztatási indítványhoz mellékelt iratokat papír alapon, mint a védő elektronikusan.

4. Leplezett eszközök: a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása engedélyezésekor a Be. 239. § (1) bekezdése szerinti kilencven nap nem időtartam, ezért abba a végzés meghozatalának napja is beszámít. Ezzel ellentétes értelmezés a Be. 239. § (2) bekezdésébe ütközne, hiszen legfeljebb háromszázhatvan napos alkalmazás helyett, háromszázhatvannégy napos alkalmazást eredményezne.

5. A telekommunikációs eszköz útján tartott nyomozási bírói meghallgatásokra létrehozott, a BV-vel való összeköttetést biztosító informatikai háttér jól működik, és eredményes teszteléseket követően éles alkalmazásra is készen áll.

6. Hamarosan kivételes lesz, hogy a kezelőiroda nem ad tájékoztatást telefonon az ügyszám iránt érdeklődő védőnek, hiszen a védőknek a meghatalmazás elektronikus úton történő benyújtása ügyszám nélkül lehetetlen.

7. A megegyezési intézményrendszer gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban az eljárást hatósági oldalon szabályozó rendeletek, utasítások rövidesen megjelennek, hatályba lépnek. Az indítványok természetesen előterjeszthetők az új Be. hatályba lépésével. A megegyezési intézmények kihasználása várható a hatósági részéről, a részletszabályokkal, gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban rövidesen könnyebb lesz eligazodni.