A lakás- és társasház biztosításoknál szerződéskötéskor a
biztosítók rendszerint felajánlják azt a minimális biztosítási
összeget (négyzetméter árat), amit, ha az ügyfél elfogad,
legtöbbször mentesül az alulbiztosítottság következményei
alól. Vállalati biztosításoknál azonban nincs ilyen lehetőség,
mert az épületek, valamint az ingóságok tekintetében sem homogén
a biztosított állomány. Pedig nagyon jelentős értékekről van
szó: jóllehet a vállalati vagyonbiztosítások száma a lakossági
vagyonbiztosításoknak alig hat százalékát érik el, de az
előbbiből származó díjbevételek megközelítik az utóbbinak a
felét – írta a Világgazdaság.
Az alulbiztosítás következménye az úgynevezett pro rata
(aránylagos) kártérítés, amikor a biztosított (károsult) a
keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól.
Például tegyük fel, hogy a biztosított épület tényleges értéke
150 000 000 Ft, ám a megkötött vagyonbiztosításban a biztosítási
összege csak 75 000 000 Ft.
Ez esetben teljes kár esetén a biztosító legfeljebb ezt az
összeget fogja kifizetni a károsult részére, és részkár esetén
is mindig a kárösszeg 50 százalékát.
Azaz a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen
mértékben a vagyontárgy tényleges értékét biztosították,
hiszen a társaság a vagyontárgynak csak egy része után szedett
biztosítási díjat. (A biztosítási összeg a kár esetén
fizethető legmagasabb szerződés szerinti összeg, a vagyontárgy
tényleges értéke pedig az az összeg, amelyre a biztosításnak
szólnia kell. A teljes körű kártérítéshez fontos tehát, hogy
ez a két dolog egyezzen.)
A vagyontárgyak értékével, biztosítási összegével ráadásul
nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni, hanem érdemes időt
szentelni a folyamatos felülvizsgálatra, a biztosítási összegek
aktualizálására.
Ennek elmaradása kellemetlen következményekkel járhat: sokan csak
a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító
nem a teljes veszteséget téríti meg, mert a szerződés nem
követte például az ingatlan bővítését vagy az ingóságok
körének bővülését.
A helyes biztosítási összegnek, azaz a vagyontárgyak tényleges
értékének a megállapításához többféle értékelési mód is
használható. E tekintetben is jó tanácsokkal szolgál a MABISZ
Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottságának a tájékoztatója, amely a vállalati,
közép- és kisvállalkozói szféra szereplői részére tartalmaz
hasznos ismereteket az alulbiztosítás témájában.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a tájékoztató csak általánosan
foglalkozik a témakörrel.
Az egyes társaságok biztosítási feltételei a jogszabály által
meghatározott körben eltérhetnek. Bármely konkrét kérdésben
teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen
megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.
A tájékoztatóban összegyűjtött biztosítási ismeretek alkalmazása mindenesetre fontos lehet a közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásakor is. Segíthet ugyanis abban, hogy a projekthez leginkább illeszkedő biztosítás megkötését írják elő.
