A kormány 2015. január 14-én fogadta el az új Pp. koncepcióját, így kicsivel több mint egy év állt rendelkezésre a normaszöveg és az indokolás kidolgozására, amely 2016. április 12-től elérhető az Igazságügyi Minisztérium honlapján.
A Magyar Jogász Egylet által elindított vitasorozat célja, hogy a hivatásrendek képviselői kifejthessék a tervezettel kapcsolatos véleményüket. Dr. Wopera Zsuzsa (képünkön) kamarai felszólalásában többször nyomatékosította: várják az írásbeli észrevételeket is.
Maga a tervezet több mint 500 oldalas, amelyből 222 oldal normaszöveg és 291 oldal indokolás. Jelenleg 650 paragrafusból áll. A miniszteri biztos asszony elmondta: a hatályos Pp.-vel összevetve a különbség 30 ezer karaktert ölel fel. Tizenegy részből áll, ebből nyolc az érdemi rész, és három új résszel egészült ki, a kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perekkel, a nemzetközi polgári eljárásjogi szabályokkal és az elektronikus technológiák és eszközök alkalmazásával. Természetesen ki is kerültek belőle perrendi tartalmak, hiszen a Közigazgatási perrendtartásról szóló törvény párhuzamosan készült a Pp.-vel, így a hatályos Pp. számos rendelkezése, szabályozási tárgya a Kp. hatálya alá fog kerülni.
A Pp. tervezet szerkesztési technikája a Polgári Törvénykönyvéhez hasonló, minden egyes szakasznak külön címe van. Azt is elmondta: bizonyos helyeken még dolgoznak az absztrakciós szint növelésén, elsősorban ott, ahol teljesen újra kellett szabályozni az elsőfokú eljárást.
Elvárás volt az új Pp.vel kapcsolatban, hogy legyen korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő, biztosítsa az anyagi jogok hatékony érvényre jutását, valamint csatornázza be a jogtudomány és a joggyakorlat eredményeit. Ezekre mind figyelemmel voltak, figyelemmel voltak az Európa Tanács ajánlásaira, továbbá arra, hogy milyen megoldásokat tartalmaznak azok a külföldi perrendtartási kódexek, amelyek mintaként szolgálhatnak – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: az is elvárás volt, hogy az új Pp. a polgári igazságszolgáltatás kiszámíthatóságát előmozdítsa, ezt az osztott perszerkezet meg fogja tenni.
Az osztott perszerkezet bevezetése az új polgári perrendtartás legfőbb újítása. Azt jelenti, hogy mind időben, mind funkciójában az eljárás két részre tagolódik, lesz egy perfelvételi, előkészítő szak, amelynek lezárását követően - kivételesen igen, de - főszabály szerint nem lehet jogállításokat, tényállításokat, bizonyítási indítványokat tenni, ezek rögzülnek a percezúrában, és egy nagyon célirányos, érdemi tárgyalási szak fog következni.
További fontos elvárás volt, hogy az új Pp.-t a magyar perrendi hagyományok talaján dolgozzák ki. Dr. Wopera Zsuzsa úgy fogalmazott: az új rendelkezések és a jól bevált, sikeresen funkcionáló intézmények egyensúlyban vannak egymással.
A nagy újdonságok alapvetően az elsőfokú eljárásban érhetők tetten – mondta, majd részletezte az alapvető rendelkezések tartalmát.
A legjobban talán úgy lehet megérteni az új Pp. üzenetét, ha összehasonlítjuk azzal, hogy miben változott, miben lett más – vélekedett dr. Pribula László (képünkön, balra) valamint kifejezte: optimista, mert az eddigi munka alapján kölcsönös egymásra hatást lát megvalósulni a minisztériummal. Előadásában egyebek közt beszélt a perköltségről, a pertársaság szabályairól és a jogutódlásról.
Dr. Réti László (képünkön, jobbra) emlékeztetett: dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter a Képviselet Munkabizottság vezetésére kért fel, és mivel a képviselők és az ügyfelek érdekei a teljes kódexet átfogják, a képviselet szabályozása szükségképpen más munkabizottságok kompetenciáit is érintette. Mint mondta: a munkabizottságok látogatása során nagyon alapos és átgondolt koncepcióküzdelmet tapasztalt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke sok más mellett szólt az igazságosság kérdéséről, a meghatalmazásokról és a jogi képviselőkről.
Az előadásokat követően a hallgatóságnak lehetősége volt arra, hogy kérdéseket tegyen fel, valamint ismertesse álláspontját a Pp. tervezetével kapcsolatban.
