A terjedelmes dokumentumból most nem idézzük dr. Kovács Kázmér passzusait, ide kattintva olvashatók. A következőkben az ÜÖE nevében megszólaló dr. B. Szabó Gábor,dr. Buczkó Péter, dr. Járai Gábor, dr. Patay Géza ( 2010-ben megválasztott és 2014-ben megszűnt mandátumú BÜK elnökségi tagok) dr. Kovács Kázmér pontokba szedett összesítéséhez fűzött, február 9-én keltezett kommentárjait közöljük, teljes terjedelemben.

  • ad 1) A jogerős ítélet a keresetnek nem a „kamarai alkalmazottak adminisztratív segítsége miatt” adott helyt, hanem azért mert a kamarai alkalmazottak tevékenysége érdemi, szavazatszámlálási tevékenység volt a bíróság álláspontja szerint. (vö.: „A szabályzat 13.6. pontja szerint a területi kamara a kért tárgyi-technikai feltételeket köteles biztosítani. A kamara adminisztratív dolgozói - miután személyek - ilyen tárgyi-technikai feltételnek nem minősülnek. Az ún. strigulázás nem technikai kérdés, illetve feladat, az a szavazatszámlálás része, a szavazatok összeadásának egy módja.” - II. fokú ítélet 8-9.o.)
  • ad 2) Ennek a pernek a jelentőségét nem a fent kiemelt kérdés jelenti, hanem az, hogy az Üt. 113. § (3) bekezdésének alaptörvény-ellenességére hívja fel a figyelmet. A fenti rendelkezésen keresztül alkalmazandó Üt. 104. § (4) bekezdése megfosztja a kamarai tagokat a területi kamarájuk elnökségi határozata elleni fellebbezés kapcsán indított eljárásban a bírósághoz fordulás jogától. A kifogásolt rendelkezés értelmében ugyanis éppen az a területi kamara jogosult a MÜK másodfokú határozata elleni kereset benyújtására, amely az elsőfokú fellebbezéssel támadott határozatot hozta, így a sérelmes határozatot meghozó területi kamara jogosult dönteni az azzal szembeni legfontosabb jogorvoslat felől. Ebben az ügyben a jogerős másodfokú határozat nem került még kézbesítésre a felperesi oldal számára, így nem nyílt még meg az Alkotmánybírósághoz való fordulás joga sem.
  • ad 3) Csak a pontosítás kedvéért utalunk arra, hogy az említett nemperes eljárás nem a Győri Kamara kijelölése miatt indult, hanem a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége 1/2015.10.21. számú határozatának a felülvizsgálata iránt. Ez a határozat az Üt. 125/A. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezését, az ún. „kétségessé válást” mondja ki, amely alapját képezte a további kijelöléseknek. A kérelem szerint egyrészt mivel objektíve kizárt olyan döntés, amely miniszteri keresetindítással kétségessé válhatott volna, így az Üt. 125/A. § (1) bekezdésében foglalt „kétségessé válás" feltétel "nem állhatott be". Másrészről a kérelmezők álláspontja szerint a MÜK Elnöksége ilyen határozat meghozatalára nem is volt jogosult. A kérelmet kereshetőségi jog hiányára hivatkozással a bíróságok nem tárgyalták érdemben, így annak alapossága, vagy alaptalansága tekintetében sem foglaltak ténylegesen állást. A kereshetőségi jog hiányának megállapítása ugyanakkor alaptörvény-ellenes a kérelmezők szerint, így a kérdésben a végső szót az Alkotmánybíróság mondhatja majd ki.
  • ad 4) Az igazságügyi miniszter nem az ÜÖ kezdeményezésére indította meg a pert. Az ÜÖ korábban valóban jelezte a miniszter felé, hogy az akkor aktuális szabályozási környezetben a kamara helyzetét felügyelő biztos kirendelésével, és általa új választói közgyűlés összehívásával lehetne jogszerűen orvosolni, melyre azonban a minisztérium részről semmilyen intézkedés nem történt. Ugyanakkor a miniszteri kereset benyújtását követően az Üt. módosítása alapján az egyes kamarai feladatok ellátásával kapcsolatos kijelölések megtörténtek, ami viszont alapjaiban változtatta meg a szabályozási környezetet.
  • ad 5) Másodfokú döntésről nincs tudomásunk, ugyanakkor számos érv szól amellett, hogy a közigazgatási pert tárgyalnia kell a bíróságnak. Mindazonáltal elgondolkodtató tény, hogy a kereset 2014. március 27. napján került benyújtásra, majd hiánypótlási felhívások, valamint felperesi és alperesi írásbeli nyilatkozatok után idézés kibocsátása nélkül került elutasításra 2015. június 11-én. A végzés elleni fellebbezés 2015. július 22-én érkeztetésre került; érdemi elbírálásáról nem tudunk. A kereset benyújtásától számított mintegy 22 hónap (!) elteltével sincs tehát jogerős döntés az ügyben.
  • ad 6) Az Ítélőtábla határozatáról semmiféle tudomással nem rendelkezünk. Meglepőnek tarjuk ugyanakkor, ha a Fővárosi Törvényszék szóban (!) bármiféle tájékoztatást adna bárkinek is egy még nem kézbesített döntés tartalmáról, hiszen erre ismereteink szerint jogi lehetőség nincs. A jogi eljárás jelenlegi alakulása ugyanakkor nem teszi meg nem történtté azokat a tényeket, amelyeket a keresetlevél felsorol. Így nem változtat azon például, hogy a megismételt közgyűlés nem tartalmazta az Üt. 105.§ (3) bekezdése szerinti figyelmezetést, illetve olyan napirendi pontot is tárgyalt, amely nem szerepelt az eredeti meghívóban, vagy hogy nem készült megfelelő jelenléti ív, illetve hogy az alkalmazott elektronikus szavazórendszer működése nem volt kétséget kizáróan megfelelő stb. Az ügy jelenlegi állásáról való tájékoztatás során nem mellőzhető a Pp. 132 (1) bekezdésére utalás.

A 140 éves történelmi múltra visszatekintő és a függetlenség talaján szilárdan álló szervezetünk tagságát ugyanakkor vélhetőleg hasonlóan érdekelné például az egyedüli jelöltként megválasztott, így ”de facto” értelemben kétségtelenül legitim főtitkár által tett feljelentések nyomán indult esetleges eljárások aktuális helyzetéről, vagy lehetséges kimeneteléről szóló részletes összefoglaló is.

Egyúttal szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kialakult helyzet és az összes vonatkozó - peres nem peres, büntető stb. - eljárások kérdése feltehetően fel sem merült volna, ha a választási határozatokat érintő per („I. sz. eljárás”) megszüntetésére már a 2014. május 23-án tett – két, nyilvánvalóan elkerülhetetlen és szükséges feltételhez kötött – felperesi ajánlatot az alperesi oldal elfogadta volna. Ugyanis ez esetben feltehetően már nem csak egy, a BÜK 6 ezer fős tagsága részére is valós önkormányzatiságot és arányos képviseletet biztosító, megfelelő személyi és eljárási garanciákat tartalmazó szabályzat megalkotásán, de talán már az új, minden tekintetben legitim tisztségviselők megválasztásán is túl lenne a Budapesti Ügyvédi Kamara. Az ajánlat azonban az alperes részéről süket fülekre talált - fejeződik be az ÜÖE négy tagjának közleménye.