Közleményében a Deloitte hangsúlyozza: a kriptovaluták általános
jellemzőjeként említhető az extrém volatilitás, azaz a rövid
idő alatt rendkívül jelentős kilengéseket mutató árfolyam, ami
ugyan a magasabb kockázatot szerető befektetőket vonzza, de az
eszköz széleskörű használhatóságát korlátozza. Az is
látszik, hogy a kriptovaluták árfolyama – legalábbis a jelenleg
is zajló válság eddigi szakaszában – inkább a részvények
árfolyamához hasonló mozgást mutattak, nem pedig az arany
árfolyamához hasonlót. Az ingadozó árfolyam ellenére azonban
úgy tűnik, hogy a kriptovalutákkal hosszabb távon is számolni
kell, ezért adózási oldalról is ki kell alakítani egy világos
és egységes adózási koncepciót. Ennek egyik kezdő lépése az
OECD által frissen kiadott jelentés, amely az eddigi fejlemények
összefoglalása mellett megfogalmazza azokat a kihívásokat,
amelyekkel a jogszabályalkotóknak számolniuk kell.
Az OECD jelentés egy 50 résztvevő állam által kitöltött
kérdőíven alapszik azzal a kimondott céllal, hogy felmérje a
különböző államok által a kriptovaluták kapcsán alkalmazott
adókezelést: elsősorban a jövedelmet (pl: társasági adó,
személyi jövedelemadó), forgalmat (pl: általános forgalmi adó)
és vagyont érintő adók tekintetében. Bár a jelentés nem
fogalmaz meg egyértelmű ajánlásokat a helyes adókezelést
illetően, igyekszik számba venni azon területeket és
körülményeket, amelyek relevánsak lehetnek jogalkotói és
szabályozói szempontból.
Általános megfontolásként szorgalmazza a jelentés egy jól
körülhatárolt és átlátható jogszabályi környezet
kialakítását a kriptovaluták adózási kezelését illetően.
Ennek érdekében mindenekelőtt azt szükséges rögzíteni, hogy a
kriptovaluták milyen módon illeszthetők be a hatályos adózási
jogrendbe, illetve melyek azok a gazdasági események, amelyek
adóztatási pontként értelmezhetők. Adóztatási pontnak
minősülhet például a kriptovaluta létrejötte, mint például a
bányászat, de adóztatást vonhat maga után a kriptovalutákkal
történő kereskedés, más típusú eszköz vásárlása, illetve
egyéb kapcsolódó szolgáltatások köre, mint például
kriptovaluta pénztárcák vagy kriptovaluta tőzsdék működtetése.
A jelentés továbbá kiemeli, hogy a bár a kérdőívet kitöltő
államok egy része rendelkezik a kriptopénzek adókezelése kapcsán
egy kialakított állásponttal, más kripto eszköztípusok
esetében, úgymint a security és utility tokenek, ez már sokkal
kevésbé megfigyelhető.
Várhatóan a kriptopénzek esetében korábban kialakított
jogalkotói álláspont módosulni fog a jövőben tekintettel a
kriptopénzek mögött álló technológia gyors fejlődésére, a
piaci jelenlét növekedésére és az újfajta felhasználási módok
és tranzakciótípusok létrejöttére – mondta dr. Póczak Ferenc, a
Deloitte adóosztályának partnere.
A jelentés külön számba veszi azokat a trendeket és az ennek
hatására megjelenő új pénzügyi megoldásokat, amelyek a jövőre
nézve befolyásolhatják a kriptovaluták kezelését. Ennek a
folyamatnak az egyik lehetséges mérföldkövei lehetnek az
úgynevezett stablecoinok, amelyek szintén blokklánc technológián
alapulnak, viszont értéküket nem a piaci érdeklődés
befolyásolja, hanem árfolyamukat más pénzekhez, vagy más
eszközhöz kötik. Hasonló gondolatmeneten alapul a digitális
jegybankpénzek elképzelése, amely célja a készpénzhasználat
csökkentése. Ezen eszközök esetében természetükből fakadóan
vélhetően más, speciális adókezelés lesz szükséges eltérően
más kriptopénzektől, így előfordulhat, hogy a stablecoinok
adózási szempontból a tulajdoni részesedés típusú eszközök
alá kerülnek besorolásra, míg a digitális jegybankpénzek
kapcsán a hagyományos pénzeszköz fogalomköre valószínűsíthető.
Az utóbbi évek fejleményeinek tükrében kijelenthető, hogy
kriptovaluták jelen lesznek a jövő pénzügyi rendszerében.
Mindenképpen jó iránynak tekinthető az, hogy nemzetközi
szervezetek, mint az OECD napirenden tartja a kérdést és
megfogalmaz bizonyos ajánlásokat a jogalkotók felé. A
kriptovaluták széleskörben elfogadottá válásához és a
kereskedelmet elősegítő használatához elengedhetetlen a
nemzetközi adózási standardok kidolgozása, amelyeknek semmiképpen
sem egyoldalú megoldásokon, hanem szakértők bevonásával
létrejött konszenzuson és szerencsés esetben globálisan egységes
megoldáson kell alapulnia – mondta dr. Reich András, a Deloitte Zrt.
szenior menedzsere.
