Idén márciusban dr. Trócsányi László igazságügy miniszter jogtörténeti értékű bejelentést tett, amikor kijelentette, hogy a büntetőeljárási törvény elfogadásával befejeződött a jogrendszer átalakítása. Továbbá köszönetet mondott a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak azért, hogy észrevételeikkel, indítványaikkal hozzájárultak eme hatalmas kódex elkészítéséhez – emlékeztette a szekcióülés résztvevőit dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a jogászgyűlés Az eljárási kódexek hatása az eljárásjogi dogmatika fejlődésére címet viselő szekszió ülésén. Hozzátette: e köszönetre a továbbiakban is rá kell szolgálniuk és azon kell munkálkodniuk, hogy az új büntetőeljárási törvényt céljának megfelelően alkalmazzák, valamint egyes rendelkezését – amelyek esetlegesen fejtörést okozhatnak –, alkalmazhatóvá tegyék és értelmezzék. Ebben különös felelősség hárul a Kúriára – nyomatékosította.
Az új, hatályos büntetőeljárási törvény megalkotásához a jogalkotó számos célt tűzött ki és fogalmazott meg, amelynek lényegét dr. Kónya István ekként fogalmazta meg: a nyilvánvaló cél, hogy az állam büntetőigényének érvényesülése minél hatékonyabban, időszerűen és tisztességes módon megtörténjék
Az igényérvényesítésnél akadályok ne létesüljenek, vagy ha vannak, elháruljanak.
Mindez egy korrekt rendben történjék és az eljárási garanciák érvényesüljenek, a rendszerben hibás döntések ne maradhassanak.
Ez utóbbi követelmények időnkénti találkozása nyomon követhető a törvény jogorvoslati rendszert érintő rendelkezéseinek megújítását illetően is.
Erről szólt a részletesen a Rendes, rendkívüli jogorvoslat a Be.-ben lóugrással című előadásában, Balatonalmádiban.
