Union Internationale des Avocats (Nemzetközi Ügyvédunió): 1927-ben alapították és több mint 110 ország egyéni és kollektív tagjait – ez utóbbiak között a Magyar Ügyvédi Kamarát és a Budapesti Ügyvédi Kamarát - tömöríti. A UIA – amely 1971 óta különleges konzultációs státusszal rendelkezik az ENSZ-ben - többnyelvű és multikulturális jogász szervezeteként szemináriumok, továbbképzések és egyéb rendezvények szervezésével segíti tagjai szakmai tudásának, felkészültségének előmozdítását. A szervezet emellett érdekképviseleti tevékenységet lát el világszerte a jogállami értékek előmozdítása, az igazságszolgáltatás megfelelő működése és az ügyvédi hivatás szabad gyakorlása érdekében.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Az aktuálisan elérhető képzések listája és a részvétellel kapcsolatos információk a MÜK rendszeresen frissülő oldalán érhetők el - amint arról hírt adott a Magyar Ügyvédi Kamara 1. sz. hírlevele.

A képzések teljesítését követően a UIA által kiállított igazoláson fel kell tüntetni a képzési esemény időtartamát.

Mivel ez a kurzust követően kiállított és automatikusan megküldött igazoláson egyelőre nem szerepel, ezért az ezzel kapcsolatos igényüket az igazolás csatolása mellett jelezzék a UIA Nemzeti Képviselője, dr. Kun Péternek (office@kunadvocate.hu), aki segítséget nyújt a kiegészített tartalmú részvételi igazolások UIA általi kiállításában.

A fentieket követően a képzési eseményen szerzett kreditpontok egyénileg a MÜK internetes felületén jelenthetők be, melyhez csatolni kell a módosított tartalmú részvételi igazolást.

A bejelentést az OAB bírálja el, s a kreditpontokat ezt követően írja jóvá.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

HÁTTÉR az UIA-ról

Az Ügyvédek Lapja 2020/1 számában jelent meg egy nagyobb lélekzetű interjú dr. Szecskay András ügyvéddel, a Magyar Ügyvédi Kamara nemzetközi ügyekkel foglalkozó elnökhelyettesével. Egyebek mellett a beszélgetés során sok érdekes háttérinformáció is szóba került az UIA-ról. Ezeket foglaljuk össze az alábbi interjú-kivonatban.

Dr. Szecskay András

Mik a sajátosságai?

- Ha időben nézzük, akkor a legrégebbi a nemzetközi ügyvédi szervezetek sorában az UIA (Union Internationale des Avocats), ami egy francia indíttatású, frankofonnak ismert ügyvédi világszervezet. Ma már egyenértékűen angol, francia és spanyol a munkanyelve. 1927-ben jött létre ez a szervezet, és azóta is folyamatosan működik, 1938-ban magyar ügyvéd, Komarniczki Roman volt az elnöke.

Egyéni ügyvédek vagy kamarák lehetnek a tagjai?

- Mind a kettő, egyéni vagy intézményi tagok számára nyitott a lehetőség, ügyvédek, illetve ügyvédi kamarák egyaránt tagok lehetnek.

Eredetileg egyéni ügyvédi tagsággal jött létre?

- Igen, egyéni tagsággal, később tették lehetővé a nemzeti és területi kamarák, mint ügyvédi szervezetek csatlakozását, mert fontos, hogy az ügyvédi kamarák intézményesen is részt vegyenek ezeknek a nemzetközi szervezeteknek a munkájában a hazai hivatásrendi érdekek érvényesítése, továbbá tapasztalatszerzés és megosztás érdekében.

Úgy tudom, magyarországi ügyvédek, illetve hazai kamarák is tagjai ennek a szervezetnek, már lapunk is többször hírt adott közös rendezvényekről...

- Igen, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) és a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) egyaránt tagjai ennek a szervezetnek, továbbá van néhány magyarországi egyéni ügyvéd tagja is.

Ezekben a nemzetközi ügyvédszervezetekben - ha jól értem – nem csak egy adott ország központi, országos kamarája lehet tag, esetünkben pl. a MÜK, hanem mondjuk egy területi ügyvédi kamara is, ha éppen tag szeretne lenni?

- Nincs elvi akadálya annak, hogy a tagság lehetőségét biztosító nemzetközi ügyvédi szervezetek esetében bármelyik magyarországi területi kamara is felvételét kérje, mint ahogyan a BÜK is tagja az UIA-nak. Gyakorlati megfontolások persze vannak, mivel a tagságnak nem elhanyagolható mértékű tagdíj vonzata is van, nem is beszélve a konferenciákon való részvétellel felmerülő költségekről, stb. A MÜK és a BÜK számára az (...) az UIA tekintetében költségként csak a tagdíj jelentkezik, mert a személyes részvételt igénylő egyeztető üléseken, vezetőségi megbeszéléseken, éves, illetve szakterületi konferenciákon a saját költségükön utazó budapesti ügyvédek képviselik a MÜK-öt és a BÜK-öt is egyaránt. (...) Emellett sok időt, energiát igényel a kapcsolattartás, nem is szólva az aktív együttműködéssel járó szakmai kooperációról, véleményalkotásban, testületi döntéshozatali folyamatokban való felelős részvételről, s a mindezekhez szükséges kellő szakmai és nemzetközi tájékozottságról, tapasztalatról, s nem utolsósorban a szakmai, egyben tárgyalóképes nyelvismeretről. Azaz megfelelő „hadrafogható” személyek (kamarai tagok) szükségesek az aktív részvételhez. Mi Magyarországon abban a speciális helyzetben vagyunk, hogy a MÜK és a BÜK kölcsönösen ki tudja egészíteni egymást az ilyen jellegű nemzetközi kapcsolattartás működtetésében.

Ha tehát bármely hazai területi kamara ambicionálná, hogy ő is részt szeretne venni (…) a nemzetközi ügyvédi szervezet életében, feltételezve, hogy rendelkezik azokkal a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, amikről az előbb szó volt, elvileg megtehetné, hogy jelentkezik tagfelvételi igényével?

- A taggá válási procedúra úgy kezdődik, hogy egyéni tagként bárki tagja lehet az adott ügyvédi szervezetnek. Nyitott a lehetőség a bejelentkezésre, be kell fizetni az éves tagsági díjat, el lehet járni az éves eseményekre. Ha bármelyik ügyvéd úgy gondolja, hogy valamely hazai területi kamarán keresztül, melynek tagja, szeretne ebbe a munkába bekapcsolódni, akkor el kell kezdenie aktívan bekapcsolódni az adott kamara általános tevékenységébe, például valamely szakterületre a közgyűlés által megválasztott tisztségviselőként, majd pedig a kamara nemzetközi kapcsolati tevékenységébe, ha ilyen van (területi kamarák közül jelenleg a BÜK-nek van). Én például annak idején a fegyelmi jegyzői tisztséggel kezdtem a 70-es években, aztán eljutottam a BÜK elnökhelyettesi tisztségig, majd pedig mintegy 10 éve a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettességéig, amely tisztséget jelenleg is betöltöm, és a MÜK nemzetközi kapcsolataiért vagyok felelős.

Összegezve: ha az országban bárhol élő ügyvéd kollégánk érdeklődik a nemzetközi ügyvédi szervezetek munkája iránt, s alapvetően a saját kamarai szintjén is mutat kellő és elismert aktivitást, s nem utolsósorban megfelelő szintű tájékozottsággal rendelkezik e szervezetek munkáját illetően, valamint személyileg és nyelvtudás alapján is alkalmas erre, nagyon jó esélye van arra, hogy bármely területi kamarától jövő ügyvéd előbb-utóbb a hazai ügyvédség képviselőjeként is működhessen bármelyik nemzetközi ügyvédi szervezetben.

Ezek a nagy nemzetközi ügyvédi szervezetek miben különböznek egymástól?

- Méretében világszinten az IBA (International Bar Association) a legnagyobb és legismertebb, 170 országból mintegy 80 000 ügyvéd tagja van, elsősorban a globális és regionális ügyvédi irodákból, akik elsősorban továbbképzés, információcsere, üzleti kapcsolat építés és ápolás érdekében látogatják a szervezet konferenciáit és szemináriumait. Az UIA-t elsősorban a független kisebb létszámú ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek látogatják hasonló célokból. Európában - kamarai szempontból - a CCBE (Conseil des barreaux européen) a legfontosabb számunkra, amely az Európai Gazdasági Térség nemzeti kamaráinak hivatásrendi érdekérvényesítő szövetsége. Amellett, hogy a globális ügyvédi világszervezetek, mint például az IBA, UIA, AIJA, erőteljesen jelen vannak Európában, az Amerikai Egyesült Államokban is működik egy rendkívül jelentős ügyvédi szervezet, az ABA (American Bar Association), amelynek van egy, az Egyesült Államokon kívülre koncentráló szekciója is, az ABA International Section, amelynek sok európai ügyvéd tagja is van. Természetesen Ázsiában és más földrészeken is léteznek óriási létszámú és nagy tekintélynek örvendő ügyvédi szervezetek. Közülük talán a legnagyobb a LAWASIA (Asian Jurist). Amikor ezekről a nagy kontinentális, sőt globális szervezetekről beszélünk, mindenképpen meg szeretném említeni a fiatal ügyvédek világszervezetét, az AIJA-t, amely a 45 év alatti ügyvédeket tömöríti. A fiatal ügyvédek számára bizonyos fokú szervezeti tapasztalat, ügyvédi pályafutási tapasztalat után kitűnő belépési ajánlás bármelyik másik ügyvédi szervezetbe, ahol már nincs korhatár.

A sajátosságoknál maradva: mi az alapvető különbség a két nagy ügyvédi globális szervezet, az UIA és az IBA között?

- A lényeg ugyanaz: az ügyvédi hivatásrend összefogása, ügyvédi érdekvédelem, szakmai oktatás, tájékozódás, érdekérvényesítés az ügyvédi hivatást érintő jogalkotásban, a hivatás függetlenségének és más alapértékeinek védelme, kapcsolatépítés, nemzetközi szakmai eszmecsere. A különbségek abban lelhetők fel, hogy az IBA egy kizárólag angol nyelven működő, a fentebb említettek szerint jelentősen nagyobb szervezet, az UIA ezzel szemben éppen a többnyelvűség révén egy multikulturálisabb ügyvédi szervezet. Egy IBA éves konferencián mintegy 6000 ügyvéd, egy UIA éves kongresszuson pedig körülbelül 1000 ügyvéd vesz részt. Mindkettő kiemelkedő tudású, világszerte ismert ügyvédek vezetése mellett professzionálisan szervezett adminisztrációs személyzet segítségével működik, mindkét szervezet konferenciáinak szakmai színvonala kiemelkedő.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az IBA eredendően angolszász alapítású, s eredetileg az angol nyelvű világ ügyvédeit egybefogó szervezetként alakult meg, az UIA pedig „többnyelvű”?

- Igen, az IBA egy amerikai alapítású szervezet, amely 1947-ben, röviddel az ENSZ létrejötte után alakult meg. Már az 1950-es években magyar kapcsolatai is voltak, Blaise Pásztori – azaz dr. Pásztori Balázs ügyvéd kollégánk, aki akkor az Egyesült Államokban élt és folytatott ügyvédi gyakorlatot - jelentős szerepet játszott az IBA alapítása és az indulás évei idején. Az IBA kizárólag angol nyelven való működése előny és hátrány egyaránt. Ugyanez mondható el az UIA többnyelvűségéről is. A két szervezet valamelyike közül viszont mindenki megtalálja a számára megfelelőt, vagy akár mindkettőben otthonosan mozog.

Ezek a nyelvhasználati variánsok nyilván megkönnyítik a munkát?

- Igen is, meg nem is. Megkönnyíti, ha valaki kommunikálni akar, de megnehezíti, ha valaki meg akarja érteni. Ha valaki egy ülésen spanyolul szólal fel és nincs tolmácsolás, gond van. Én például nem beszélek spanyolul. Bizonyos nehézségei vannak. A CCBE-ben, ahol a francia és az angol is hivatalos nyelv, ott e két nyelv közötti szinkrontolmácsolással segítik a munkát. A másik különbség – talán a nyelvhasználat miatt is, azaz egy adott nyelv, jelen esetben az angol használata miatt is – hogy az IBA sokkal központosítottabban, így hatékonyabban van megszervezve. Ennek megfelelően persze a szervezetben az angolszász nyelvterület sokkal dominánsabb a jog általános megközelítése tekintetében is. Az angolszász jogászok már az 1950-es években átvették az irányítást és egy professzionálisan megszervezett szervezettel sikerült lekörözniük és mára már többszörösen túlhaladni a tagság létszáma tekintetében az UIA-t. Az UIA-nak összesen mintegy 7000, az IBA-nak mintegy 80 000 ügyvéd egyéni tagja van. Ahogy korábban is említettem, az UIA éves kongresszuson nagyságrendileg 1000 ügyvéd szokott részt venni. A legutóbbi kongresszuson, ami Luxemburgban volt, 1060-an, azt megelőzően nálunk Budapesten 2016-ban 1100 ügyvéd vett részt. Az IBA közgyűlése 2019-ben Szöulban volt, de a távolság és a költségek ellenére is mintegy 6000, 2018-ban Rómában jóval 6000 főnél több ügyvéd volt jelen.

A CCBE pedig egy kontinentális, azaz európai szervezet. Mik a jellemzői?

- A CCBE az UIA-ból született. Hatvan évvel ezelőtt, 1960-ban az UIA genfi kongresszusának programját képező hajókiránduláson vetődött fel az ötlet és indult el a gondolkodás néhány nyugat-európai ügyvéd részéről, hogy az Európai Unió létezése és várható bővülése nyomán szükség lenne egy hatékony, kizárólag európai szakmai-érdekvédelmi ügyvédi szervezetre. Nem egyéni tagsággal, hanem a legfelsőbb, azaz a nemzeti ügyvédi kamarai képviselettel. A cél tehát az volt, hogy kivétel nélkül minden európai uniós tagállam a legmagasabb szinten és folyamatosan képviseltesse magát.

Rendkívül jól szervezettnek és hatékonynak tűnik az ügyvédség nagy nemzetközi szakmai-érdekvédelmi hálózata. Ha röviden összefoglalható, vajon mit mondana: mi az a kohéziós erő, ami az ügyvédeket összehozza, annak ellenére – vagy mindamellett -, hogy valamennyi államban nyelvileg is, hagyományai szerint is, sok tekintetben más-más jogfelfogások szerinti és jogi, törvényhozási, igazságszolgáltatási, történelmi hagyományok szerinti sajátos közegben élnek? Ha úgy tetszik: mi a közös érdekvédelmi felület, ami összetart nemzetközi szinten ügyvédeket annyira, hogy akár több tízezren is elmennek egy szöuli tanácskozásra? Mi az a közös téma, ami összetartja az ügyvédséget?

- Megtapasztalta a világ: minél inkább fejlődik a nemzetek közötti kereskedelem, gazdasági, politikai kapcsolat, annál inkább szükség van arra, hogy a jogi keretekben kiigazodó szakemberek kapcsolatban álljanak egymással. Az lehetetlen, vagy legalábbis rendkívül kivételes, hogy egy adott nemzet jogrendjében kvalifikált ügyvéd más, adott esetben több ország jogrendjében is ugyanúgy kiismerje magát. El kell küldeni az ügy gondozását tehát egy helyi ügyvéd kollégához. Az a legrosszabb, ha valaki elkezdi azt játszani, hogy „én mindenhez értek”. Ez indította el annak a kapcsolatrendszernek a kiépülését, ami a globalizálódás növekedésével egyre szélesebb körűvé vált. Már a XX. század elején megjelent ez az igény, így aztán UIA néven egy világméretű szervezetet hoztak létre, amihez minden jogász szabadon csatlakozhat, ha elfogadja a szervezetnek a feltételrendszerét, ami egyébként nem különösebben szigorú.

(...)

Sok olyan hírrel találkoztam, akár a CCBE, vagy a másik két nagy szervezet részéről is, amelyeknél nem kifejezetten anyagi vagy szorosan vett szakmai ügyekről van szó, hanem egyik vagy másik adott ország kamarájának, kamarai tagjainak saját hazájukban elszenvedett hátratételeiről, akár politikai meghurcoltatásairól. Az ügyvédi szervezetek rendszeresen és következetesen nagyon keményen kiálltak-kiállnak ezen helyi kamarák, sőt, néven nevezett, sajnos sok - rendszerint emberi jogi tevékenységet is érintő munkájuk miatt - esetben börtönbe juttatott ügyvédek mellett. Hangot emelnek s elég komoly, széleskörű hírt vernek olyan ügyek miatt, amelyek adott országban élő ügyvédek személyi szabadságát is korlátozták-korlátozzák…

- Ezzel a fajta, az ügyvéd kollégák hátrányos megkülönböztetését, olykor üldöztetését figyelemmel kísérő tevékenységgel mind a három említett szervezet foglalkozik. Ez a szolidaritás el is várható tőlük, hiszen mind a három szervezet ügyvédekből áll. A munka két síkon folyik. Az egyik az ügyvédi alapértékek védelme, ami valamennyiünk érdeke. Ha tehát a helyi jogalkotás olyan jogszabályt kívánna bevezetni, ami sérti, hátrányosan érinti az ügyvédi alapértékeket, akkor ennek az érdeknek a védelme érdekében mindegyik fellép. Európában elsősorban a CCBE lép fel, mert ez a szervezet a legkompetensebb. Az IBA-nak már szélesebb a spektruma, ugyanúgy, mint az UIA-nak is.

(…)

Említette, hogy a nemzetközi ügyvédi szervezetek tevékenysége két síkon folyik: az egyik az ügyvédség szorosan vett érdekérvényesítése, amiről eddig beszéltünk. Mi a másik?

- A másik rendkívül fontos tevékenysége mindhárom szervezetnek a hivatásrend érdekvédelme, és ebben is van egyfajta egységesség. Jogállamban az ügyvédség hivatásrendi feladata az állampolgárok képviselete, ami sok esetben az államhatalommal szembeni képviseletet, jogvédelmet is jelent. A nemzetközi ügyvédi szervezetek kiemelt feladatuknak tekintik, hogy a hivatásrendi feladatok ellátása során önmagukat nehéz helyzetben találó jogi képviselők, a kifejezetten büntetőügyekben védelmet ellátó ügyvédek a "defence of defence", azaz a védő védelme érdekében kiálljanak, és véleményükkel illetve fellépésükkel közbenjárjanak más nemzetközi szervezeteknél vagy az érintett államok kormányzatánál. Ilyen eset volt néhány éve, amikor török belpolitikai háttérben kirobbant ügyben az isztambuli ügyvédi kamara ügyvédeit kellett megvédeni az ún. Sledgehammer üggyel kapcsolatban. Vagy például a CCBE által 2019-ben kitüntetett Nasrin Soutudeh iráni ügyvédnő, aki emberi jogi aktivitást fejt ki és saját országában előzetes letartóztatásba helyezték kizárólag azért, mert kiállt az emberi jogok védelme érdekében. Számos ilyen eset van világszerte, és az ilyen helyzetbe került ügyvédek érdekében a nemzetközi szervezetek komoly aktivitást fejtenek ki. Én annak az UIA bizottságának vagyok több éve a tagja, amelyik éppen ezzel a két területtel foglalkozik. Korábban ez kétfelé volt választva, a védő személyét megillető védelem, a „defence of defence” és a hivatás függetlenségének védelme, az „independence of the profession” területre. Én az utóbbival foglalkoztam a terület igazgatójaként az UIA végrehajtó bizottságában. Néhány éve összevonták ezt a két területet, és egy külön bizottságot hoztak létre UIA IROL néven, ami ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Én továbbra is a hivatásrend függetlenségének védelmével kapcsolatos ügyekkel foglalkozom, a többi kolléga azonban kifejezetten az egyes ügyvédeket hivatásuk jogszerű gyakorlása során ért jogtalan hátrányok lehetséges orvoslásával, az adott országban való fellépéssel, tiltakozással, a jogvédelem adott helyzetben lehetséges eszközeivel foglalkozik.

(...)

Emlékszem, előfordulhat olyan sajátos helyzet is, hogy nem egy ügyvéd egyéni sérelmei kerülnek önök elé, hanem mondjuk egy országos – nemzeti – kamara problémája, amikor maga a helyi ügyvédi szervezet kerül bajba valamilyen belpolitikai ügyből kifolyólag, olyannyira, hogy teljes egészében megbénul működése vagy önmaga függeszti azt fel, például országos ügyvédi sztrájkot meghirdetve, amint az nem is olyan régen Szerbiában történt?

- Az egy más kérdés, hogy mi a kamarai vezetésnek a politikai beállítottsága. Vannak országok, ahol az adott politikai rezsimmel szemben történő fellépésnek értelmeznék azt, ha a helyi kamara kérne egy olyan személy érdekében védelmet, amelyik személyt éppen az adott politikai rezsim üldöz. A helyi kamara könnyebben megőrzi tárgyalóképességét a politikai rezsimmel szemben, ha elismert nemzetközi szervezettől külső segítséget, támogatást kap.

Előfordulhat az, hogy e nemzetközi ügyvédi szervezetek a maguk értékrendjével és az ennek megőrzésére irányuló független tevékenységével óhatatlanul feszültségbe keverednek egy adott ország kamarájának irányultságával?

- Nem szokott ez idáig elmenni. Általában az történik, hogy jön egy jelzés, amely alapján elkezdődik egy munkafolyamat. A folyamat első része, hogy ellenőrizzük, mi is történt. Utána - az esetek döntő többségében a helyi ügyvédekkel, a helyi kamarával együtt - kidolgozzuk, hogy mi lenne a fellépésünk leghatékonyabb módja. Valamikor egy személyes konzultációt kérnek az igazságügyi hatóságoktól, valamikor egy levelet ír az adott szervezet. Például az említett szerbiai ügyben az ottani törvényhozás részére a CCBE, az IBA és az UIA is egyaránt levelet írt, s az akkori igazságügyi miniszternél tiltakozott az intézkedések ellen, amiket bevezetni kívántak. A szerb ügyvédség 2015 szeptemberétől több hónapon keresztül sztrájkolt. Mindhárom szervezet magyar képviselőt küldött az ország közelsége miatt, dr. Köves Péterrel és dr. S. Szabó Péterrel hárman utaztunk Belgrádba 2015 decemberében. Csak érdekességként említem, s hogy érzékeltessem, mennyire komolyan vették a három nemzetközi ügyvédi szervezet fellépését, a tanácskozás az igazságügyi miniszterrel este nyolc órakor kezdődött és másnap hajnali kettőig tartott. Megegyeztünk, tettek ígéreteket, be is váltották azokat, januárban meg is hozták a megfelelő rendelkezéseket, befejeződött a szerb ügyvédség sztrájkja és normalizálódott a kapcsolat az igazságügyi kormányzat, valamint a helyi ügyvédi hivatásrend között.

Még egy hasonló fellépést idézek fel: 2010 körül, a lengyel kormány három olyan jogszabályt próbált bevezetni, ami nagyon hátrányosan és drasztikusan érintette volna a helyi ügyvédi hivatásrendet. Az egyik az volt, hogy bármilyen kamarai tagság nélkül - tehát az ügyvédi hivatásra való felkészítés, képzés és vizsga nélkül - az egyetemen végző fiatal jogászok szabadon folytathattak volna lényegében az ügyvédi tevékenységgel azonos tevékenységet. A másik az volt, hogy az ügyvédekre nézve nagyon hátrányos díjszabályzatot próbáltak bevezetni. A harmadik pedig az volt, hogy fegyelmi ügyekben a döntési hatásköröket teljesen kivették volna a kamara kezéből, és azt az igazságügyi kormányzat által kijelölt testület bírálta volna el. Ugyanígy ott volt a három nagy szervezet képviselője a tárgyalódelegációban: a CCBE és az IBA akkori elnöke, valamint az UIA képviseletében én. Emellett a CCBE a demonstrációs céllal Varsóban tartott plenáris ülésén fogadta az akkor általam vezetett ad hoc bizottság által kidolgozott ajánlást az ügyvédeket érintő fegyelmi eljárások európai alapelveiről. Az említett események során a lengyel bírói kar is messzemenően kiállt az ügyvédség mellett, a sajtókonferencián is képviseltették magukat és felszólaltak. A nemzetközi szakmai nyomásra ott is visszakozott a kormányzat. Sajnos az utóbbi hónapokban a lengyel bírói karnál vannak problémák, amely miatt valamennyi nemzetközi ügyvédi szervezet is kifejezte aggodalmát és hallatta hangját.

Vajon ennek az összetett és rendkívül fontos munkának a hírei, eredményei, amelyek megerősítőleg, bátorítólag hathatnak minden gyakorló ügyvéd számára szerte a világon és nálunk Magyarországon is, miként jutnak el az egyes ügyvédekhez, mit érzékelnek mindebből azok a kollégák, akik napi ügyeik részleteiben gázolva, ki sem látnak az életért való küzdelem mókuskerekéből?

(...)

- Két dolog jut eszembe válaszként erre a súlyos kérdésre. Az egyik egyszerűbb, a másik kicsit összetettebb.

Nem lehet kitérnünk előle, nem is lenne értelme: korunk nagy kihívása, a mesterséges intelligencia. Jól kell tudnunk használni, arra, amire való: nagy mennyiségű információ feldolgozásra. Azonban: amíg ember van, nem lesz soha két pontosan ugyanolyan ügy. Minden gyakorló ügyvéd tudja, hogy mennyire lényeges az emberi tényező, az adott ügy konkrétumai. Mindemellett nem szabad és nem lehet figyelmen kívül hagyni a mesterséges intelligenciát, mert ahogy az okos telefon millió segítséget ad, ugyanez a mesterséges intelligencia dolga a felmérhetetlen mennyiségű információ feldolgozásban és értékelésében. Azok a területek, amik technikával pótolhatók, viszonylag gyorsan értéküket vesztik, mert tömegtermékké válnak. Az automatizálható, technikával helyettesíthető jogi szolgáltatások leértékelődnek. Ez az ügyfelek számára kedvező, mert olcsóbbá teszi az adott szolgáltatás elérhetőségét. Viszont mivel nem lehet mindent gépesíteni, nem lehet minden problémára előre feltenni egy kérdést és igen-nem eldöntendő válasz opcióvá transzformálni, vagy mintaszerződésbe foglalni, ez azt is jelenti, hogy fel fognak értékelődni azok a jogi szolgáltatások, amik emberi közreműködést, speciális tudást, kreativitást, tapasztalatot, egyedi helyzetértékelést igényelnek. Ezek a mesterséges intelligencia útján nem pótolhatók, de hatékonyságuk nagymértékben növelhető. Az elmélyült, empatikus és szofisztikált jogi munkát igénylő szolgáltatások értéke és megbecsültsége továbbra is megmarad, sőt előreláthatólag nőni fog.

- Ami pedig az összetettebb témát illeti: mindig is nagy kihívás volt az ügyvédség számára a hivatásrend alapértékeinek megőrzése. Ennek fontos feltétele szerintem az ügyvédi öntudat és hivatásrendi önazonosságunk megfelelő ébrentartása és karbantartása. Nem szabad, nem engedhetjük meg magunknak, hogy a hétköznapok ama bizonyos mókuskerekében elveszítsük önmagunkat, a magunkba, hivatásunkba, a jog és törvények rendjébe, s általában, a jogkereső emberekhez való hozzáállásunk minőségébe vetett hitünket. Nem vagyunk érzéketlenek, nem vagyunk száraz jogalkalmazók. A mi hivatásunk hangsúlyosan emberközeli. Ez pedig részünkről sokkal több emberi „befektetést”, minőségi emberi hozzáállást is kíván minden szakmabéli tevékenységünk során, mint csupán – az egyébként elengedhetetlen – állandó szakmai felkészültség. Tapasztalataim alapján azt mondhatom: bizakodóan tekinthetünk a jövő ügyvédgenerációjára. Segítenünk kell őket abban, hogy jogászi munkájuknak ne csak a praktikus oldalát, hanem annak rendkívüli és egyedi hivatásbeli szépségeit is felfedezzék. Nagyon nehéz éveket, évtizedeket élt át az ügyvédség idehaza, de a világon másutt is. Bebizonyosodott: az ügyvédség addig számíthat a társadalom – ügyfelei – megbecsülésére, amíg maga is megbecsüli a társadalom – ügyfelei – érdekeit folyamatosan ébren tartott, fejlesztett tudásával, humánus életszemléletével, szellemi és lelki épségének folyamatos gondozásával. S képviseli azokat társadalmi és egyedi szinten egyaránt legjobb meggyőződése szerint, következetesen - hogy egy régi bölcsességet idézzek - „alkalmas és alkalmatlan időben”. A nemzetközi ügyvédi érdekérvényesítő szervezetekre visszakanyarodva, éppen ezek a sokszínű civil szervezetek a megfelelő szakértői keretei annak, hogy a társadalom számára a kapott bizalmat a hivatásrend tagjai önkéntes érdekképviseleti munkával visszaadják. Tehát ezért is érdemes figyelnünk a munkájukra, eredményeikre és támogatni kollégáinkat az ezekben való részvételre.

(Az Ügyvédek Lapja 2020/1. számában megjelent interjú – készítette Komlós Attila – ide kattintva teljes terjedelmében olvasható.)