Ha a gyermek születésekor, illetve a fogamzási idő egy része alatt az anya házassági kötelékben állott, a gyermek apjaként automatikusan az anya férjét anyakönyvezik. Így nem szükséges a köteléknek a fogamzáskor és a fogamzási idő teljes tartama alatt is fennállnia, elegendő, ha csak egy része alatt, illetve a gyermek születésekor fennállt – írta az Origó.

Fogamzási időnek a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt időt kell tekinteni, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.

Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás - apának tekinthető a mesterséges megtermékenyítésben közreműködő férfi - alapján nem állapítható meg, bírósági út következik.

A Polgári perrendtartás szerint, ha bíróság vértulajdonság vizsgálatot vagy a származás megállapításához szükséges más orvos-szakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tűrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti.

Ha az érdekelt nem jelenik meg a vizsgálaton, vagy nem engedi magát a vizsgálatot, az okozott költségek megtérítésére kötelezik, és pénzbírsággal sújthatják.

A bíróság lényegében addig bírságolhatja az illetőt, amíg az be nem adja a derekát, megmakacsolja magát és azért sem megy el. Elővezetni ilyenkor sem lehet, ám ez nem jelenti azt, hogy kibújhat a felelősség alól.

A bíróság egyéb bizonyítékokból, a rendelkezésére álló más adatokból dönthet, és ebben értékeli a távolmaradás jogkövetkezményeit is.

A mintavételnek megfelelően ellenőrzött és dokumentált körülmények között kell megtörténnie. A személyi mintavételkor a mintaadónak igazolnia kell személyazonosságát, ezt a mintavevőnek is kötelessége ellenőrizni, valamint a mintát adó és a mintát vevő személynek is alá kell írnia.

Sőt, a mintát adó nemcsak a saját mintavételét igazolja, hanem az ellenérdekű fél jegyzőkönyvének aláírásával annak mintavételét is.

Fontos szabály az is, hogy az összes érintett személy mintavételét egymás jelenlétében kell elvégezni. A mintákat két ízben is tesztelik, így a tévedés lehetősége ki van zárva.

A magyar jog egyébként nem állapít meg olyan feltételt, hogy az apaság elismerése kizárólag a vérségi kapcsolat igazolása után történhet meg, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat akkor is hatályos lehet, ha vérségi kötelék nem áll fenn a két ember között.

A nyilatkozatnak komoly joghatásai vannak, ezért teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni.