Bár a javaslat általános indoklása szerint az új szabályozás
„az eddigi tapasztalatok és a Kúria által megfogalmazott
felvetések figyelembevételével” készült, a lap információi
szerint a tervezetet a bírósági szervezettel nem egyeztette a
kormány. Erre utal, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT)
legutóbbi, november 4-i ülésén úgy döntött, levélben fordul
az igazságügyi miniszterhez azért, hogy a bírósági
szervezetrendszert, a bírák és az OBT jogállását is érintő
törvények módosítását kezdeményező minisztériumi
előterjesztések kapcsán „az OBT részére biztosítson
lehetőséget észrevételek előterjesztésére”.
A lap szerint a benyújtott tervezet átírja az amúgy idén
hatályba lépett jogegységi panaszeljárás szabályait. Ismert,
egy tavaly év végén elfogadott salátatörvényben a kormány
megerősítette a Kúria jogegységesítő szerepét és új
jogorvoslati formaként létrehozta a jogegységi panaszeljárás
intézményét. A Kúria döntéseinek jogértelmezése 2020. április
1-től az alsó fokú bíróságok, 2020. július 1-jétől pedig a
Kúria ítélkező tanácsai számára is kötelező, az eltérést a
Kúria döntéseitől a bíróságoknak indokolniuk kell, eltérés
esetén pedig a bírósági határozat jogegységi panasszal
támadható meg.
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság 2011-ben jogellenesen
eltávolított elnöke, a Kúria idén nyugdíjba vonult bírája a
Magyar Narancsnak – még a fenti törvénytervezet ismerete nélkül
– azt mondta a közelmúltban: „a jogegység örve alatt egy
teljesen új eljárást hoztak létre a Kúrián, ami az alsóbb
szintű bíróságokra is jelentős hatással lesz, és kőkeményen
belenyúl a bírói függetlenségbe.” A volt főbírónak az
elmúlt tíz évből nincsenek jó tapasztalatai „az új
jogintézményekkel kapcsolatban, szerinte „ezekkel mindig olyan
hátsó szándékok jöttek be a bírói szervezetbe, amelyek révén
politikai manőverezésre nyílik lehetőség.”
A most beadott módosításoknál is kilóg a lóláb: a jogegységi
panasz tanács összetétele a Kúria elnökének kizárólagos
döntésén múlik, s ebben semmilyen – amúgy sarkalatos
törvényben rögzített – ügyelosztási rend nem köti. A
tervezet a jogegységi panasz tanács összetételének, létszámának
meghatározását teljesen a Kúria elnökének kezébe adja, még
arra sem kell figyelnie, hogy többségben legyenek az adott
jogkérdés jogterülete szerinti ügyszakban dolgozó bírák. Dr. Baka András
szerint ez utóbbi értelmetlen is, hiszen „a büntető vagy a
közigazgatási kollégium aligha tud majd hozzászólni a polgári
jogi kérdésekhez, és fordítva”.
A tervezet szerint a Kúria főtitkárának és
főtitkár-helyettesének kinevezése az őt kinevező Kúria
elnökének mandátumának idejére szól. Ha a Kúria elnökének
megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg,
a Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének megbízatása
is megszűnik – vagyis kinevezésük nem a szokásos hatéves
időtartamra szól. Már ez önmagában aggályos lehet, hiszen a
bírósági szervezetben jelenleg egyetlen olyan vezetői pozíció
sincs, amely egy másik vezető mandátumához lenne kötve. De ez
semmi ahhoz képest, hogy a tervezet újabb, személyre szóló
jogszabály-módosítás is tartalmaz, hiszen dr. Varga Zs. Andrásnak, a
2021. január 1-jén hivatalba lépő kúriai elnöknek kedvez, aki
rögtön az általa választott főtitkárral és
főtitkár-helyettessel kezdheti meg a munkáját.
„A Kúria elnöke a Kúria megválasztott elnökével egyeztetve a
megbízatási ideje lejártát legalább 20, de legfeljebb 30 nappal
megelőzően kiírja a Kúria főtitkári és főtitkár-helyettesi
vezetői tisztségre vonatkozó pályázatot. A Kúria megválasztott
elnöke a pályázatokat hivatalba lépését követően
haladéktalanul elbírálja” - olvasható a tervezetben, ami ismét
egy kifejezetten egyetlen alkalomra és helyzetre írott jogszabály.
Jelenleg ugyanis Darák Péter a Kúria elnöke, aki december 31-ig
még betölti ezt a tisztséget, de utódját, az alkotmánybíróból
- ugyancsak személyre szabott jogalkotással - kúriai bíróvá
„avatott” dr. Varga Zs. Andrást már megválasztotta a Ház.
Jelenleg a Kúria főtitkári posztja nincs betöltve, a korábbi főtitkár,dr. Erőss Monika – aki egyébként dr. Varga Judit miniszter anyósa – nemrég pályázati úton elnyerte az OBH elnökhelyettesi tisztségét. A főtitkár-helyettes pedig dr. Suba Ildikó, aki dr. Varga Zs. András hivatalba lépésével vélhetően megválni kényszerül posztjától.
