Közérthető jogszabályokat

A jogszabályok legyenek közérthetőek, mert társadalmi elfogadásuk és egyéni követésük csak így várható el – hangsúlyozta a jogalkotásért is felelős miniszter. Dr. Trócsányi László álláspontja szerint a jogszabályoktól ma is elvárható, hogy ne csak szabályozzák, hanem tegyék is jobbá az emberek életét. „Csak ha ez a két feltétel teljesül, akkor szilárdulhat meg a jogalkotásba, a törvényekbe vetett közbizalom” – fűzte hozzá. Sajnálatosnak nevezte, hogy a jogi normák nem mindig közérthetőek, ami - álláspontja szerint - különösen igaz az európai uniós jogalkotásra, ahol a „technokraták által bonyolult nyelvezeten írt szövegeket” még a jogtudó emberek is nehezen értelmezik.

Szent István, az előkép - a mai jogalkotóknak sincs kevesebb dolga a miniszter szerint

Dr. Trócsányi László szólt arról, hogy Szent István törvényei egyszerű szabályokat tartalmaztak az egyház szervezéséről, a tulajdon és az erkölcsök büntetőjogi és kezdetleges magánjogi védelméről. Ma az életviszonyok jóval összetettebbek, de a mai jogalkotónak nincs nehezebb dolga, mint Szent Istvánnak volt, „akinek évezredes korszakváltást kellett megalapoznia és kormányoznia”. Egy állam, egy nemzet születése nem egy pillanat műve, abban azonban biztosak lehetünk, hogy Szent István királyunk volt az, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette – fogalmazta meg az életmű lényegét.

Magyarország határa nem „átjáróház”

Dr. Trócsányi László az elmúlt évszázadok népmozgásait és a mai menekülthullámot összehasonlítva kiemelte, hogy korábban – ugyancsak háborúk következtében – elnéptelenedések, betelepítések, sajnálatos kitelepítések voltak a kiváltó okok. „Ma azonban merőben más típusú népmozgásnak vagyunk tanúi, és akaratunkon kívül érintettekké váltunk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szomszédos kontinensekről eddig nem látott embertömegek kerekednek fel, akik az anyagi, szociális biztonságot jelentő legfejlettebb országok eléréséig vállalnak sok és veszélyes kockázatot.

A menedékjogot szabályozó nemzetközi jogi kereteket és intézményrendszert szétfeszíti a kialakult helyzet – jelentette ki a miniszter.

Utalt az 1951. évi genfi egyezményre, amely a menedékkérelem egyéni elbírálására épült, az akkori hidegháborús politikai légkörnek megfelelően. 1956-ban a kétszázezer magyar menekült tette először próbára a rendszert, de az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága akkor jól vizsgázott, és nagy tekintélyre tett szert – emlékeztetett.

Dr. Trócsányi László úgy fogalmazott, hogy ma milliók kelnek útra különböző okokból, és Magyarország tranzitországgá változott.

Leszögezte: határozott álláspontja: nem engedhető meg, hogy az államhatár „egyfajta átjáróház” legyen. A jog azt diktálja, hogy aki az ország területére be akar lépni, annak ezt szabályosan, az erre kijelölt határátkelőhelyeken kell megtennie – jelentette ki. Hozzátette azonban, hogy a menekültként igazoltan védelemben részesítendő embereket Magyarország a nemzetközi és az európai szabályok szerint kezeli.

(Forrás: IM honlap, MTI. Foto: Véssey Endre)