Finoman szólva is akadozik az igazságszolgáltatás, a
jogalkalmazók gyakran csak értetlenkednek, nincsenek jól működő
protokollok, a gyermekvédelmi jelzőrendszer túlnyomórészt nem az
elkövetőket vonja felelősségre, hanem az áldozatokat taszítja
még mélyebbre, a segítségnyújtásra hivatott szervek
áldozathibáztatók - irányítja a jelenségre a figyelmet a 24.hu.
Az abúzust, a gyerekeket, nőket érő kapcsolati erőszakot, a
traumatizált ügyfelekkel való tárgyalási technikákat a
jogászképzés fősodra még csak nem is érinti – folytatja a
mélyebben gyökerező rendszerproblémák sorát a 2006-ban
létrejött, a nők elleni erőszakot fókuszba helyező Patent
Egyesület egyik alapítója, aki szerint nagyjából ez a helyzet a
pszichológia szakon és a szociálismunkás-képzésben is.
Pedig elengedhetetlenül fontos tudni, hogy ilyen helyzetekben a két
fél kapcsolatát a hierarchikus viszonyon alapuló egyensúlyhiány
határozza meg, amelyet a bántalmazó sokszor kifinomult
eszköztárral teremt meg – mondja Spronz, hozzátéve: a
kapcsolati erőszak lényegét nem látják, akik azt mondják:
ilyenkor két ember konfliktusáról van szó. A konfliktus
egyenrangú felek kapcsolatát feltételezi. Ennek ismerete nélkül
nemhogy az ügyvédek, de még a mediátorok vagy az ilyen ügyekkel
hivataluknál fogva érintkezni köteles gyerekjóléti szakemberek
sem boldogulnak.
Az utóbbi időben nagy visszhangot kapó ügyek (lúgos orvos, vagy
éppen a kis híján agyonvert Orosz Bernadett ügye, de ide
sorolhatjuk a gyerekeit kivégző győri gyilkost is) szélsőséges
esetek, a Patent Egyesület tipikus ügyfélkörébe tartozók
túlnyomó többsége a kapcsolati erőszak jóval szofisztikáltabb
formáival küzd.
Az intellektuális bántalmazók többségének például eszébe sem
jut akár csak egy ujjal is hozzáérni az áldozatához.
Eszköztárukban a manipuláció, a lelki sanyargatás, a közös
gyerek(ek) eszközként való felhasználása dominál – sorolja a
bántalmazás kevésbé látható formájának mechanizmusait a
szakértő, aki kiemeli, a rendszer is az ilyen típusú bántalmazók
kezére játszik.
Ők azok, akik sorozatos perek, eljárások indításával, a
családsegítő, a gyámhatóság és a bíróságok, az igazságügyi
pszichológus szakértők felhasználásával, tehát eljárási
zaklatás révén akár éveken keresztül is sakkban tarthatják a
volt partnerüket. A bántalmazottak helyzetét jelentősen nehezíti,
hogy a jogalkalmazók és a gyermekvédelmi jelzőrendszerben
dolgozók célzott képzés hiányában nem látnak át az ilyen
eseteken.
Dr. Spronz Júlia arról is beszélt, hogy évente nagyjából ezer
ügyben vesz részt valamilyen szinten: van, hogy a teljes peres
képviseletet ellátja, de előfordul, hogy tanácsokkal segíti a
bántalmazottakat és ügyvédekkel konzultál.
Kaleta Gábor ügyével kapcsolatban azt mondta, ahhoz, hogy az ehhez
hasonló eseteket ne lehessen eltussolni valós politikai akaraton
túl arra is szükség van, hogy a segítőhálózatban dolgozókat
olyan rendszeres továbbképzésre kötelezzék, ahol valóban
hozzáértőktől juthatnának életszerű tudáshoz.
