Ursula von der Leyen

A stratégiai előrejelzés nagyívű szakpolitikai kezdeményezések alapjául szolgál majd. Támogatni fogja a Bizottságot olyan időtálló szakpolitikák és jogszabályok kidolgozásában, amelyek az európai polgárok jelenlegi igényeihez és hosszú távú törekvéseihez egyaránt illeszkednek. A 2020. évi jelentés kifejti, miért indokolt az előrejelzés alkalmazása az uniós szakpolitikai döntéshozatalban, és bevezeti az EU rezilienciájára vonatkozó átfogó koncepciót.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A mostani, kihívásokkal teli időkben a politikai vezetőknek széles körben szét kell nézniük és messze előre kell tekinteniük. Ez a jelentés rámutat, hogy az erőteljes és tartós fellendülés kulcsa a reziliencia (reaktív megújuló képesség, amelynek köszönhetően sokkhatás, trauma következtében - esetünkben az EU - az alapok károsodása nélkül képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez - a szerk). Átalakulásra van szükség, amelyet fenntartható, méltányos és demokratikus módon kívánunk megvalósítani.”

Maros Šefčovič

Maros Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök a következőket mondta: „A világjárvány könyörtelenül felfedte sebezhető pontjainkat, ugyanakkor olyan lehetőségeket is elénk tárt, amelyek elszalasztását egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak. Megerősítette továbbá, hogy tényeken alapuló, időtálló és a rezilienciára. Nem számíthatunk arra, hogy a jövő kevésbé lesz viharos – az új tendenciák és sokkhatások továbbra is befolyásolják életünket. Az első stratégiai előrejelzési jelentés ezért előkészíti a terepet egy reziliensebb Európa létrehozásához – amit nyitott stratégiai autonómiánk megerősítésével és egy igazságosabb, klímasemleges és digitálisan szuverén jövő kiépítésével érhetünk el.”

Az ambiciózus európai helyreállítási terv fényében a 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés négy szempont mentén vizsgálja az EU rezilienciáját: társadalmi-gazdasági, geopolitikai, zöld és digitális. A jelentés minden egyes dimenzió esetében azonosítja a koronavírus-válság által feltárt képességeket, sebezhetőségeket és lehetőségeket, amelyekkel közép- és hosszú távon foglalkozni kell.

A stratégiai előrejelzés beépítése az uniós szakpolitikai döntéshozatalba

A stratégiai előrejelzés elősegíti a szakpolitikák jobb kialakítását, az időtálló stratégiák kidolgozását, valamint a rövid távú intézkedések és a hosszú távú célkitűzések közötti összhang megteremtését. A Bizottság évek óta alkalmaz előrejelzéseket; most pedig azt kívánja elérni, hogy a bennük rejlő stratégiai értékek kiaknázása érdekében valamennyi szakpolitikai területbe beágyazódjanak. Az egyik első példa a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló közelmúltbeli közlemény, amely egy előretekintő tanulmánnyal járul hozzá az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítéséhez. Az előrejelzés gyakorlata a következők révén válik majd általános érvényűvé:

  • valamennyi jelentős szakpolitikai kezdeményezésre vonatkozóan szisztematikus előrejelzések készítése;

  • a szakpolitikai tervezéshez és a döntéshozatalhoz való hozzájárulás céljából előretekintő, az újonnan megjelenő tendenciákat és kihívásokat elemző éves stratégiai előrejelzési jelentések közzététele;

  • az előrejelzési képességek fejlesztésének támogatása az uniós intézményekben és a tagállami közigazgatásokban; valamint

  • az előrejelzéssel foglalkozó, együttműködésen alapuló és inkluzív közösség kialakítása az uniós és a nemzetközi intézmények, illetve partnerek bevonásával.

A reziliencia folyamatos figyelemmel kísérése

A 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés javaslatot tesz a reziliencia-eredménytáblák prototípusára, amely alapján a tagállamok és az egyéb fő érdekelt felek megkezdhetik a reziliencia monitorozásának legjobb módjáról szóló egyeztetést. Ezek a megbeszélések segíthetnek azonosítani és értékelni az uniós, illetve tagállami szinten mutatkozó erősségeket és gyengeségeket, tekintettel a kialakulóban lévő megatrendekre és a várható kihívásokra. Emellett segíthetnek a következő kérdés megválaszolásában: szakpolitikáink és helyreállítási stratégiánk révén valóban reziliensebbé tesszük-e az EU-t?

Következő lépések:

  • A 2020. évi és az utána következő stratégiai előrejelzési jelentések fontos információforrásként szolgálnak von der Leyen elnök számára az Unió helyzetéről szóló éves beszédéhez és a Bizottság számára munkaprogramja kialakításához. A jelentéseket az első többéves programozásról szóló, közelgő intézményközi tárgyalások során is figyelembe fogják venni.

  • Az átfogó stratégiai előrejelzési program felvázolja az uniós politikai prioritásokat és a bizottsági munkaprogramokban szereplő kulcsfontosságú kezdeményezéseket, valamint a fő horizontális kérdéseket: ilyen például az EU nyitott stratégiai autonómiája az új globális rend érdekében; a zöld munkahelyekben rejlő jövőbeli lehetőségek és a szükséges készségek; valamint a zöld és a digitális átmenet metszéspontjai a különféle szakpolitikai területeken.

  • Az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) 2020 novemberében sorra kerülő éves konferenciája lehetőséget kínál a jövő évi stratégiai előrejelzési jelentés témájának megvitatására és egy uniós szintű előrejelzési hálózat elindítására.

  • A Bizottság továbbá kilátásba helyezte közös előrejelzési referencia-forgatókönyvek kidolgozását, amelyek támpontot adnának a jövőbeli irányadó vitákhoz, biztosítanák a szakpolitikák közötti koherenciát, valamint egy közös, előretekintő keretbe foglalnák a szakpolitikai javaslatokat. Mindez az Európa jövőjéről szóló konferenciához is felhasználható.