A döntés értelmében, ha az 1
milliárd forintnál nagyobb értékű projektek legfeljebb 30
százalékkal lépik túl a forráskeretet, a kormány beavatkozása
nélkül az illetékes irányító hatóság, illetve a bevont
igazságügyi szakértő is engedélyt adhat a folytatásra. A
költségnövekmény finanszírozása 10 százalék alatt uniós, e
felett állami forrásból történik, 30 százalékot meghaladó
növekmény pedig nem támogatható.
A frissen hozott kormányrendelet elsősorban az állami beruházásokra vonatkozik, olyan nagy infrastrukturális fejlesztések kivitelezését hivatott gyorsítani és olcsóbbá tenni, mint az út- és vasútépítések, szennyvíz- és hulladékberuházások, kórház- és iskolafejlesztések. Ha például egy önkormányzati tulajdonú egyetemi campus kialakítására 5 milliárd forint áll rendelkezésre, 6,5 milliárd lehet a beruházás tényleges felső határa, amelyet a kirendelt szakértő még legitimálhat.
Egymilliárdos összeghatár alatt szolgáltatás és árubeszerzés esetén 10 százalékos növekményre bólinthat rá az irányító hatóság, építési beruházás, építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén pedig 15 százalék a hibahatár, ami még alátámasztható a piaci áraknak való megfeleléssel. A rendelet kiterjed a többi között a regionális, a szociális, a kohéziós és a vidékfejlesztési alap forrásaira is.