Amerikai törvényszéki
botanikusok szerint, ahogy az emberi test oszlásnak indul, kis
szigeteket képez, megváltoztatva a körülötte lévő talaj
összetételét, valamint a gyökerek és a levelek bizonyos
jellemzőit. A tanulmányt jegyző kutatócsoport szerint ezeket a
változásokat már távolról is meg lehet figyelni, ez pedig
segíthet abban, hogy a nyomozók biztonságosan és pontosan
felkutathassák eltűnt személyek maradványait még az olyan
nehezen elérhető területeken is, mint az amazóniai esőerdők. Ez
a jövőben úgy nézhetne ki, hogy az esőerdő nagy területeit
először drónok fésülnék át, amelyek szenzoraikkal jelezhetnék
a központnak, ha bizonyos lombkoronák színe eltér a
környezetüktől, majd a nyomozókat már csak ezekre a kijelölt
helyszínekre küldenék ki vizsgálódni.
A tanulmányról a Qubit.hu is tájékoztatott.
A kutatók az új, holttest-azonosító technikájukat először a
Tennessee Egyetem holttestfarmján (body farm) tesztelik le. A
hivatalosan Antropológiai Kutatási Létesítménynek (Anthropology
Research Facility) nevezett holttestfarm olyan szabadtéri
laboratórium, ahol a tudósok megvizsgálhatják, mi történik az
egyes organizmusokkal a haláluk után. A kísérletekben a
tudománynak adományozott holttesteket használják fel különféle
oszlási folyamatok megfigyelésére. Ebben a kutatásban azt
értékelték, milyen változásokat hoz létre a növényzetben,
például hogyan változik az egyes levelek színezete és
fluoreszkáló jegyei, ha halottak vannak a környezetükben.
Neal Stewart Junior, a Tennessee Egyetem növénytudományokkal
foglalkozó professzora és a tanulmány egyik társszerzője a
kutatásról szóló közleményben azt mondta, a holttestek körül
képződő szigetek egyik nyilvánvaló hatása, hogy nagy mennyiségű
nitrogén kerül a talajba, különösen a nyári időszakban, amikor
az oszlás nagyon gyorsan történik. Attól függően, hogy a
növények milyen gyorsan reagálnak a nitrogéntöbbletre, változhat
a levelek színe és reflektanciája (fényvisszaverő képességének
mértéke).
Az egyetlen probléma, hogy nem az ember az egyetlen emlős, amely meghalhat az erdőkben, sőt. Vagyis a kutatócsoportnak olyan, kizárólag emberre jellemző mozzanatot kell találniuk az oszlásban, amely különbözik például a szarvastetemek lebomlási folyamataitól. A kutatók szerint ez még eléggé illuzórikus elképzelés, de a jövőben például azt is megvizsgálják, hogy ha egy eltűnt személy erős dohányos, ez kiválthat-e a növényekből valamiféle különleges reakciót, aminek alapján egy erdőben például egyszerűbb lenne megtalálni.
(Címfoto: explica.co)
