Mi szükségeltetik egy demokráciában? – Az IBA szerint: független bírák és szabad sajtó

(Címlapfotó: Senki nem állhat a jog fölött. Fotó: AI)

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A képek balról jobbra az oldal tetején): Lord Neuberger of Abbotsbury, az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának korábbi elnöke és a médiaszabadsággal foglalkozó magas szintű jogi szakértői testület elnöke, Amal Clooney ügyvéd, a médiaszabadsággal foglalkozó magas szintű jogi szakértői testület elnökhelyettese,Helena Kennedy QC bárónő, a z IBA Emberi Jogi Intézetének igazgatója, és a médiaszabadsággal foglalkozó magas szintű jogi szakértői testület tagja, Can Yeginsu ügyvéd, a médiaszabadsággal foglalkozó magas szintű jogi szakértői testület tagja.

Ki kicsoda?

A Médiaszabadsággal Foglalkozó Magas-szintű Nemzetközi Jogi Szakértői Testület független testület, amelyet az elnök, Lord Neuberger hívott össze 2019 júliusában az Egyesült Királyság és Kanada kormányának kérésére, hogy tanácsot adjon a kormányoknak a médiaszabadsággal való visszaélések megelőzésének és visszafordításának módjairól, valamint a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos meglévő nemzetközi kötelezettségek betartásának biztosításáról. A testület olyan kezdeményezéseket javasol, amelyeket a kormányok - beleértve a Médiaszabadság Koalíció állami tagjait is - megtehetnek a médiaszabadsággal kapcsolatos meglévő nemzetközi kötelezettségek betartásának biztosítása érdekében, terjeszti a modelljogszabályok elemeit az élénk sajtószabadság előmozdítása és védelme érdekében, és feltérképezi azokat az eszközöket, amelyekkel növelni lehet a munkájuk miatt célkeresztbe került oknyomozó újságírók segítését. Az IBA (International Bar Association – az Ügyvédi Kamarák Nemzetközi Szövetsége) Emberi Jogi Intézete látja el a testület titkársági feladatait. További információk ide kattintva olvashatók.

Az IBA (International Bar Association – az Ügyvédi Kamarák Nemzetközi Szövetsége) a jogi szakma globális hangja, a nemzetközi jogászok, ügyvédi kamarák és jogi társaságok egyik legfontosabb, legbefolyásosabb szervezete. Tagja a Magyar Ügyvédi Kamara is. Az 1947-ben, nem sokkal az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozása után alapított szervezet abból a meggyőződésből született, hogy a világ ügyvédi kamarái az igazságszolgáltatás részeként kifejtett munkája során hozzájárulhat a globális stabilitáshoz és békéhez. Az IBA Emberi Jogi Intézete, amely önálló és pénzügyileg független szervezet, a globális jogi közösséggel együttműködve világszerte az emberi jogok és a jogi szakma függetlenségének előmozdításán és védelmén dolgozik. (További információk ide kattintva érhetők el.További részletes információk olvashatók a dr. Szecskay Andrással, a Magyar Ügyvédi Kamara nemzetközi kapcolataiért felelős elnökhelyettesével készített nagyobb lélekzetű interjúban, ami az Ügyvédek Lapja 2020/1. lapszámban jelent meg. Az interjú szövege pdf változatban innen tölthető le.)

A NYILATKOZAT

A jogállamiság alapjai

A jogállamiság vitathatatlanul minden civilizált társadalom legalapvetőbb követelménye, és a független igazságszolgáltatás, amelyhez minden állampolgár hozzáférhet, a jogállamiság alapvető eleme. A véleménynyilvánítás szabadsága szintén alapvető fontosságú egy demokratikus társadalomban, amelyben a bíróságoknak és a médiának létfontosságú és egymást kiegészítő intézményi szerepe van. Együttesen tartják számon a hatalmat, érvényesítik az egyének jogait, világítanak rá a közérdekű ügyekre - és egymást is ellenőrzik.

A demokrácia házőrzője a szabad média

A médiát a demokrácia házőrzőjeként szokták jellemezni, amely rámutat a demokratikus hiányosságokra, és számon kéri a választott tisztségviselőktől az elszámoltathatóságot. A bíráknak pedig nincs fontosabb szerepük annál, mint hogy felelősségre vonják a kormányt, ha az nem tartja be a törvényt, és hogy fenntartsák az egyének jogait. És nincs létfontosságúbb jog a véleménynyilvánítás szabadságánál.

A bírói függetlenség

Ha az igazságszolgáltatási rendszer megfelelően van kalibrálva, a bírák félelem nélkül, kivételezés nélkül és tisztességgel alkalmazzák a törvényt. Ezért olyan alapvető fontosságú a bírói hivatali idő biztonsága: ez garantálja, hogy a bíró nem attól függ, hogy a kormánynak tetszik-e a pozíciója. Ezért is kell a bírákat megfelelően megfizetni: ellenkező esetben kísértésbe eshetnek, vagy akár arra is késztethetők, hogy kenőpénzt fogadjanak el. És ezért kell minden bírósági rendszernek rendelkeznie a bírósági határozatok végrehajtásához szükséges eszközökkel. Ha olyan bírák vannak, akik azt teszik, amit a kormány mond nekik, akik korruptak, vagy akár akiknek a szavát figyelmen kívül hagyják, az majdnem hogy rosszabb, mintha egyáltalán nem lennének bírák.

A bírói függetlenség különösen azt biztosítja, hogy a bírák szabadon megállapíthassák, hogy a kormány (vagy akár mások) által hozott intézkedések vagy döntések sértik a törvényt, és különösen, hogy azok sértik az egyének jogait, beleértve természetesen az alapvető vagy emberi jogokat - és dönthetnek a megfelelő jogorvoslatról.

Az olyan eljárások, mint a bírósági felülvizsgálat, és az olyan eszközök, mint a jogszabályértelmezés, lehetővé teszik az igazságszolgáltatás számára, hogy korrigálja a kormány túlkapásait, és segítsen biztosítani, hogy a kormány csak a törvény által megengedett kereteken belül járjon el. A bíróságok gyakran az egyetlen út, amelyen keresztül ez megvalósítható, tekintettel egyedülálló hatáskörükre és a törvényhozástól és a végrehajtó hatalomtól való intézményes elkülönítésükre. A bírói integritásnak és függetlenségnek prioritást kell élveznie az emberi jogok hazai szintű biztosításáért folytatott küzdelemben. Ezért van szükség számos országban korrupcióellenes intézkedésekre annak megakadályozása érdekében, hogy a hatalmasok és gazdagok aláássák a jogállamiságot.

Populizmus és végletek

Az elmúlt években a média szabadságát és az újságírók legitim tudósításait a populista vezetők aláásták, még az állítólagosan demokratikus államokban is. Újságírókat és médiumokat például „álhírek” terjesztésével vagy más bűncselekményekkel vádolnak. Világszerte számos tekintélyelvű vezető támadja az újságírókat, sőt egyes esetekben kriminalizáljá, sőt, félő, hogy meg is ölik őket, mert alternatív narratívát mutatnak be, leleplezik a korrupciót és a visszaéléseket és megpróbálják megteremteni az elszámoltathatóságot. Sajnálatos módon néhány olyan ország vezetője, aki eddig kiállt a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, olyan nyilatkozatokat tett, amelyeket ezek az önkényuralmi vezetők bátorítottak fel támadásaik fokozására.

Valódi fenyegetés a korrupt és antidemokratikus rezsimekre

Az igazságszolgáltatásban és a médiában közös, hogy ha nem ássák alá vagy nem hallgattatják el őket, akkor valódi fenyegetést jelentenek a korrupt és nem demokratikus rezsimekre, és félelmet keltenek azokban a rezsimekben, amelyek meg akarják tartani vagy meg akarják szilárdítani hatalmukat.

Az igazságszolgáltatás kötelezettsége a médiaszabadság megőrzés terén

Egyes kormányok, még a jól működő demokráciákban is, a világjárványra hivatkoznak ürügyként arra, hogy a nyilvánosság tájékozódási jogát korlátozzák, és bizalmatlanságot szítsanak a médiával szemben. Az igazságszolgáltatásnak kell gátat emelnie a szabad média aláásására irányuló törekvésekkel szemben. A médiaszabadság védelme megkövetelheti, hogy az igazságszolgáltatás megsemmisítse azokat a kormányzati szabályokat és intézkedéseket, amelyek nem tartják tiszteletben az információk és vélemények vételéhez és terjesztéséhez való jogot, valamint más alapvető jogokat.

A médiaszabadságot védeni és előmozdítani szándékozó kormányoknak, beleértve a Médiaszabadság Koalíció tagjait is, törekedniük kell saját igazságszolgáltatásuk függetlenségének és integritásának fenntartására, és a nyílt igazságszolgáltatás elvének tiszteletben tartására. Az „Elkötelezettek koalíciójaként” kell fellépniük, amely tettekkel és példamutatással jár elöl, miközben más államokat is erre ösztönöz. A Médiaszabadsággal Foglalkozó Magas-szintű Nemzetközi Jogi Szakértői Testület továbbra is tanácsokkal látja el ezeket a kormányokat, és jelentést tesz az ajánlásaira adott válaszaikról.

Mikor vész el a demokrácia?

Ha a médiát elhallgattatják, az újságírókat elhallgattatják, a működő demokrácia egyik legfontosabb pillére omlik össze. Ez azt jelenti, hogy egy olyan intézményt semlegesítenek, amely létfontosságú a szabad társadalom számára, amely igyekszik biztosítani az elszámoltathatóságot, rávilágítani az igazságtalanságokra, tájékoztatni a nyilvánosságot az érdekeiket érintő ügyekről, és közvetítőként szolgálni az emberek és képviselőik között. A szabad, független média elvesztése lényegében a demokrácia elvesztését jelenti.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A Helena Kennedy QC-vel készített

angol nyelvű video-interjú

ide kattintva nézhető meg