(Címlapfotó: Senki nem állhat a jog fölött. Fotó: AI)
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A képek balról jobbra az oldal tetején): Lord Neuberger of Abbotsbury, az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának korábbi elnöke és a médiaszabadsággal foglalkozó magas szintű jogi szakértői testület elnöke, Amal Clooney ügyvéd, a médiaszabadsággal foglalkozó magas szintű jogi szakértői testület elnökhelyettese,Helena Kennedy QC bárónő, a z IBA Emberi Jogi Intézetének igazgatója, és a médiaszabadsággal foglalkozó magas szintű jogi szakértői testület tagja, Can Yeginsu ügyvéd, a médiaszabadsággal foglalkozó magas szintű jogi szakértői testület tagja.
Ki kicsoda?
A
Médiaszabadsággal Foglalkozó Magas-szintű Nemzetközi Jogi Szakértői Testület független testület, amelyet az elnök, Lord Neuberger
hívott össze 2019 júliusában az Egyesült Királyság és Kanada
kormányának kérésére, hogy tanácsot adjon a kormányoknak a
médiaszabadsággal való visszaélések megelőzésének és
visszafordításának módjairól, valamint a véleménynyilvánítás
szabadságával kapcsolatos meglévő nemzetközi kötelezettségek
betartásának biztosításáról. A testület olyan
kezdeményezéseket javasol, amelyeket a kormányok - beleértve a
Médiaszabadság Koalíció állami tagjait is - megtehetnek a
médiaszabadsággal kapcsolatos meglévő nemzetközi kötelezettségek
betartásának biztosítása érdekében, terjeszti
a modelljogszabályok elemeit az élénk sajtószabadság
előmozdítása és védelme érdekében, és feltérképezi
azokat
az
eszközöket,
amelyekkel növelni lehet a munkájuk
miatt célkeresztbe került oknyomozó
újságírók segítését.
Az
IBA (International Bar Association – az Ügyvédi
Kamarák
Nemzetközi Szövetsége)
Emberi Jogi Intézete látja el a testület titkársági feladatait.
További információk ide kattintva olvashatók.

Az
IBA (International Bar Association – az Ügyvédi
Kamarák
Nemzetközi Szövetsége) a jogi szakma globális hangja, a nemzetközi jogászok, ügyvédi
kamarák és jogi társaságok egyik
legfontosabb,
legbefolyásosabb
szervezete. Tagja
a Magyar Ügyvédi Kamara is.
Az 1947-ben, nem sokkal az Egyesült Nemzetek Szervezetének
létrehozása után alapított szervezet abból a meggyőződésből
született, hogy a világ ügyvédi kamarái az igazságszolgáltatás
részeként
kifejtett munkája során
hozzájárulhat a globális stabilitáshoz és békéhez. Az
IBA
Emberi Jogi Intézete, amely önálló és pénzügyileg független
szervezet, a globális jogi közösséggel együttműködve
világszerte az emberi jogok és a jogi szakma függetlenségének
előmozdításán és védelmén dolgozik. (További információk ide kattintva érhetők el.További részletes információk olvashatók a dr. Szecskay Andrással, a Magyar Ügyvédi Kamara nemzetközi kapcolataiért felelős elnökhelyettesével készített nagyobb lélekzetű interjúban, ami az Ügyvédek Lapja 2020/1. lapszámban jelent meg. Az interjú szövege pdf változatban innen tölthető le.)
A NYILATKOZAT
A jogállamiság alapjai
A jogállamiság
vitathatatlanul minden civilizált társadalom legalapvetőbb
követelménye, és a független igazságszolgáltatás, amelyhez
minden állampolgár hozzáférhet, a jogállamiság alapvető eleme.
A véleménynyilvánítás szabadsága szintén alapvető fontosságú
egy demokratikus társadalomban, amelyben a bíróságoknak és a
médiának létfontosságú és egymást kiegészítő intézményi
szerepe van. Együttesen tartják számon a hatalmat, érvényesítik
az egyének jogait, világítanak rá a közérdekű ügyekre -
és egymást is ellenőrzik.
A demokrácia házőrzője a szabad média
A médiát a
demokrácia házőrzőjeként szokták jellemezni, amely rámutat a
demokratikus hiányosságokra, és számon kéri a választott
tisztségviselőktől az elszámoltathatóságot. A bíráknak pedig
nincs fontosabb szerepük annál, mint hogy felelősségre vonják a
kormányt, ha az nem tartja be a törvényt, és hogy fenntartsák az
egyének jogait. És nincs létfontosságúbb jog a
véleménynyilvánítás szabadságánál.
A bírói
függetlenség
Ha az igazságszolgáltatási rendszer megfelelően van kalibrálva, a bírák félelem nélkül, kivételezés nélkül és tisztességgel alkalmazzák a törvényt. Ezért olyan alapvető fontosságú a bírói hivatali idő biztonsága: ez garantálja, hogy a bíró nem attól függ, hogy a kormánynak tetszik-e a pozíciója. Ezért is kell a bírákat megfelelően megfizetni: ellenkező esetben kísértésbe eshetnek, vagy akár arra is késztethetők, hogy kenőpénzt fogadjanak el. És ezért kell minden bírósági rendszernek rendelkeznie a bírósági határozatok végrehajtásához szükséges eszközökkel. Ha olyan bírák vannak, akik azt teszik, amit a kormány mond nekik, akik korruptak, vagy akár akiknek a szavát figyelmen kívül hagyják, az majdnem hogy rosszabb, mintha egyáltalán nem lennének bírák.
A bírói
függetlenség különösen azt biztosítja, hogy a bírák szabadon
megállapíthassák, hogy a kormány (vagy akár mások) által
hozott intézkedések vagy döntések sértik a törvényt, és
különösen, hogy azok sértik az egyének jogait, beleértve
természetesen az alapvető vagy emberi jogokat - és dönthetnek a
megfelelő jogorvoslatról.
Az olyan eljárások,
mint a bírósági felülvizsgálat, és az olyan eszközök, mint a
jogszabályértelmezés, lehetővé teszik az igazságszolgáltatás
számára, hogy korrigálja a kormány túlkapásait, és segítsen
biztosítani, hogy a kormány csak a törvény által megengedett
kereteken belül járjon el. A bíróságok gyakran az egyetlen út,
amelyen keresztül ez megvalósítható, tekintettel egyedülálló
hatáskörükre és a törvényhozástól és a végrehajtó
hatalomtól való intézményes elkülönítésükre. A bírói
integritásnak és függetlenségnek prioritást kell élveznie az
emberi jogok hazai szintű biztosításáért folytatott küzdelemben.
Ezért van szükség számos országban korrupcióellenes
intézkedésekre annak megakadályozása érdekében, hogy a
hatalmasok és gazdagok aláássák a jogállamiságot.
Populizmus és
végletek
Az elmúlt években a média szabadságát és az újságírók legitim tudósításait a populista vezetők aláásták, még az állítólagosan demokratikus államokban is. Újságírókat és médiumokat például „álhírek” terjesztésével vagy más bűncselekményekkel vádolnak. Világszerte számos tekintélyelvű vezető támadja az újságírókat, sőt egyes esetekben kriminalizáljá, sőt, félő, hogy meg is ölik őket, mert alternatív narratívát mutatnak be, leleplezik a korrupciót és a visszaéléseket és megpróbálják megteremteni az elszámoltathatóságot. Sajnálatos módon néhány olyan ország vezetője, aki eddig kiállt a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, olyan nyilatkozatokat tett, amelyeket ezek az önkényuralmi vezetők bátorítottak fel támadásaik fokozására.
Valódi fenyegetés
a korrupt és antidemokratikus rezsimekre
Az
igazságszolgáltatásban és a médiában közös, hogy ha nem ássák
alá vagy nem hallgattatják el őket, akkor valódi fenyegetést
jelentenek a korrupt és nem demokratikus rezsimekre, és félelmet
keltenek azokban a rezsimekben, amelyek meg akarják tartani vagy meg
akarják szilárdítani hatalmukat.
Az
igazságszolgáltatás kötelezettsége a médiaszabadság megőrzés
terén
Egyes kormányok,
még a jól működő demokráciákban is, a világjárványra
hivatkoznak ürügyként arra, hogy a nyilvánosság tájékozódási
jogát korlátozzák, és bizalmatlanságot
szítsanak a médiával szemben. Az igazságszolgáltatásnak kell
gátat emelnie a szabad média aláásására irányuló
törekvésekkel szemben. A médiaszabadság védelme megkövetelheti,
hogy az igazságszolgáltatás megsemmisítse azokat a kormányzati
szabályokat és intézkedéseket, amelyek nem tartják tiszteletben
az információk és vélemények vételéhez és terjesztéséhez
való jogot, valamint más alapvető jogokat.
A médiaszabadságot
védeni és előmozdítani szándékozó kormányoknak, beleértve a
Médiaszabadság Koalíció tagjait is, törekedniük kell saját
igazságszolgáltatásuk függetlenségének és integritásának
fenntartására, és a nyílt igazságszolgáltatás elvének
tiszteletben tartására. Az „Elkötelezettek koalíciójaként”
kell fellépniük, amely tettekkel és példamutatással jár elöl,
miközben más államokat is erre ösztönöz. A Médiaszabadsággal Foglalkozó Magas-szintű Nemzetközi Jogi Szakértői Testület továbbra is
tanácsokkal látja el ezeket a kormányokat, és jelentést tesz az
ajánlásaira adott válaszaikról.
Mikor vész el a
demokrácia?
Ha a médiát elhallgattatják, az újságírókat elhallgattatják, a működő demokrácia egyik legfontosabb pillére omlik össze. Ez azt jelenti, hogy egy olyan intézményt semlegesítenek, amely létfontosságú a szabad társadalom számára, amely igyekszik biztosítani az elszámoltathatóságot, rávilágítani az igazságtalanságokra, tájékoztatni a nyilvánosságot az érdekeiket érintő ügyekről, és közvetítőként szolgálni az emberek és képviselőik között. A szabad, független média elvesztése lényegében a demokrácia elvesztését jelenti.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A Helena Kennedy QC-vel készített
angol nyelvű video-interjú
ide kattintva nézhető meg