Az elmúlt harminc év legnagyobb támadása a bírói függetlenség ellen – állítja dr. Kadlót Erzsébet

Az üggyel kapcsolatos korábbi közleményünk:

• Bírói döntéseink befolyásolásására irányuló törekvéseknek azonnal megálljt kell parancsolni - nyilatkozta dr. Fazekas Sándor, a MABIE fővárosi elnöke

A dr. Vasvári Csaba ellen indított fegyelmi eljárással kapcsolatban dr. Kadlot Erzsébet úgy fogalmazott a 168 órának adott interjúban: „ez minden bírónak hadüzenet. Az elmúlt harminc év legnagyobb támadása a bírói függetlenség ellen. Persze sok mindent átéltünk az elmúlt években – és nem csak a Handó-érában, előtte is. Ahhoz foghatót azonban korábban még nem láttunk, hogy bíró ellen, konkrét ügyben hozott egyedi döntése miatt fegyelmi eljárást indítsanak. Egy bírónak lehet azt mondani másod- vagy harmadfokú szakmai jogorvoslati fórumán: ostoba vagy, úgy rossz a döntésed, ahogy van. Mi több, ha sorozatosan buta döntéseket hoz, akkor szervezeti oldalról alkalmatlannak nyilvánítható, mert láthatóan képtelen a bírói jogalkalmazást elsajátítani. Azt azonban tilos megtenni, hogy a döntése miatt retorziót alkalmazzanak vele szemben.”

Elmondta: kezében van dr. Tatár-Kis Péter elnök beadványa, amelyet a szolgálati bírósághoz intézett. Nem állásfoglalást kért. Feketén-fehéren leírta: „fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezem”. Szó sincs itt arról, hogy etikai ügyekről beszélne. Egyébként sincs joga állásfoglalást kérni, mert a szolgálati bíróságot nem arra rendszeresítették, hogy állásfoglalásokat adjon ki. Az a dolga, hogy döntsön, és pontosan le van írva, hogy milyen jogkörökben jár el. Nem ilyesmiben – húzta alá.

Dr. Kadlot Erzsébet hangsúlyozta továbbá: akkor sem lehet fegyelmit kezdeményezni egy bíró ellen, ha a Kúria azt mondja, hogy szakmailag rossz volt a döntése. A másod- és harmadfokú tanácsok naponta nyilvánítják hibásnak az alsóbb fokú bíróság határozatát, de ez sohasem fegyelmi kérdés. Azt pedig egy konkrét ügyben, konkrét végzés vizsgálata után még a Kúria sem állíthatja, hogy a bíró – a törvényben biztosított jogát gyakorló – határozatával lejáratja a bírói kart. Nem is állította, mert nincs ilyen kompetenciája, és különösen nincs ilyen kompetenciája a törvényszéki elnöknek. Ráadásul – tette hozzá – a Kúria döntése önmagában is idő előtti, és csak azért kerülhetett rá sor, mert a büntetőeljárásról szóló új törvény életrehívott egy új ügyészi fegyvert, a jogorvoslat a törvényesség érdekében megnevezésű intézményt.

Az ügyvédnő egyebek mellett úgy gondolja, hogy a legfőbb ügyész megbízatásának meghosszabbítása egészségtelen folyamatokat jelez, mint ahogyan az is, hogy dr. Handó Tünde még OBH-elnökként beadványt kezdeményezett az Országos Bírói Tanácsról az Alkotmánybíróságon, azt hosszan véleményezte, és kinevezett alkotmánybíróként része lesz a döntésben is.