Az uniós akcióterv kidolgozása csak akkor hordoz hozzáadott értéket, ha nem pusztán a meglévő mechanizmusok újracsomagolását jelenti - közölte a tanácskozást követően dr. Bóka János IM államtitkár. Az eddigi szektorspecifikus eszközök felhasználása a Bizottság részéről nem bizonyultak alkalmasnak a korrupcióellenes küzdelem előmozdítására.
Álláspontja szerint
hasznos lenne, ha tagállamokhoz hasonló átvilágítás az uniós intézményekre is kiterjedne, ennek lehetséges módja lehet, ha az EU a GRECO teljes jogú tagjává válik.
Ennek azonban kizárólag a tagállamok és az EU közötti hatáskörmegosztás és a Szerződések szabta keretekre tiszteletben tartása mellett valósulhat meg, szem előtt tartva, hogy a korrupcióellenes intézkedések nagy része a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdés.
A Bel- és Igazságügyi Tanács egyetértett az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való uniós csatlakozással kapcsolatos tárgyalások újrakezdésével, és elfogadta azokat a kiegészítő tárgyalási irányelveket, amelyek mentén az Európai Bizottságnak kezelnie kell a csatlakozási tárgyalások során a csatlakozási megállapodás korábbi tervezetével szemben megfogalmazott európai bírósági kifogásokat.
Magyarország részéről dr. Bóka János államtitkár hangsúlyozta, hogy a csatlakozási megállapodás újratárgyalandó szövegének az uniós alapítószerződésekkel való összeegyeztethetőségének kérdésében végső soron csak az Európai Unió Bírósága foglalhat állást hitelt érdemlően, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások lezárása után ismételten kérje majd ki az uniós bírói testület véleményét.
Az Európai Bizottság hasonló tartalmú nyilatkozatára reagálva Magyarország – a csatlakozási tárgyalások újrakezdését nem kifogásolva – külön írásos nyilatkozatban erősített rá arra, hogy a csatlakozási megállapodásnak az Európai Unió Bíróságának pozitív véleménye nélküli megkötése jogilag és politikailag is elfogadhatatlan lenne.
A tanácsülés alkalmával a miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el az Alapjogi Charta kötelező erejűvé válásának 10. évfordulója alkalmából, valamint eszmecserét folytattak az Alapjogi Ügynökség igazgatójával a jövőbeli alapjogi prioritásokról és kihívásokról. Dr. Bóka János államtitkár azt az igényt fogalmazta meg, hogy
az Európai Unió, illetve az Alapjogi Ügynökség fordítson nagyobb figyelmet a jövőben a nemzeti kisebbségek és a keresztények védelmére.
A tanácsülés során az Eurojust kapcsán is tanácsi következtetések elfogadására került sor. Ebben a Tanács általános elégedettségét fejezik ki az Eurojust működésével kapcsolatban és felhívják arra a figyelmet, hogy a digitális korban fontos nagy hangsúlyt fektetni a határon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködésre. Emellett megjelenik az az igény is, hogy az Eurojust számára biztosítva legyen a meglévő, és új feladatok hatékony ellátását lehetővé tevő anyagi háttér. Az Eurojust prezentációjában bemutatta újonnan létrehozott Igazságügyi Terrorizmus-ellenes Nyilvántartást.
A
miniszteri ebéd témája az áldozati jogok jövője volt, amely
során a terület továbbfejlesztésének lehetséges irányvonalát
vitatták meg a miniszterek. Dr. Bóka János államtitkár
emlékeztetett, hogy Magyarország az Áldozati Jogok Európai
Hálózatának létrehozásával vezető szerepet vállalt az Európai
Unió tagállamai áldozatvédelemért felelős kormányzati szervei
tevékenységének szakértői szintű összehangolásában. A
következő lépés a nemzeti kárenyhítési rendszerek közelítése
lehet, annak érdekében, hogy minél több érintett számára
elérhetővé váljanak az egyes áldozatsegítési szolgáltatások.
