Új kihívásokat teremt a jogi szabályozás számára a biotechnológia, függetlenül attól, hogy régóta velünk van - hangsúlyozta dr. Dósa Ágnes (képünjkön).
Előadásában öt biotechnológiai kérdést vázolt fel
- Az asszisztált reprodukciós folyamat
Az asszisztált humán reprodukciós eljárások viszonylag régi problémát jelentenek. E téren még mindig tele vagyunk olyan kérdésekkel, amire a jog nem talál megoldást – így az egyedülálló, nem meddő nők részvételére az eljárásban, a dajkaterhesség-béranyaság kérdésére, a természetes fogamzóképes kor elérését követő alkalmazhatóságra és a poszthumusz gyermek (fagyasztva tárolt ivarsejtek vagy embriók) halál utáni felhasználhatóságára.
2. A reprodukciós célú klónozás
Dolly (1996-2003) volt az első testi sejtből létrehozott emlős, és már 1998 januárjában megszületett a globális tilalom az emberen történő alkalmazás tekintetében. A jogalkotó megtiltotta a reprodukciós célú klónozás humán alkalmazását, azzal az indokkal, hogy „ellenkezik az emberi méltósággal, orvosi, lélektani és társadalmi jellegű nehézséget okoz.”
3. A xerotranszplantáció
Ez azt jelenti, hogy állati szerveket ültetnek át emberi szervezetbe, pótolva a kieső működést. Erre legalkalmasabbnak a genetikailag módosított sertés tűnik. Mint mondta: a fejlett nyugati társadalmakban óriási az igény az átültetendő szervek iránt, és amennyiben állati szervek alkalmasak lennének erre a célra, az hatalmas előrelépést jelentene. De ez az ígéretes technológia nem tudott átmenni, a kutatásokat leállították a fertőzések kockázata és a harmadik személyekre leselkedő veszélyek miatt.
4. Az emberen végzett kutatás
Itt a jogi konfliktust az okozza, hogy három alapvető érdeket – a résztvevőét, a társadalomét és a kutatóét – kellene összehangolni.
5. A mesterséges intelligencia az orvostudományban.
A fő kérdés az, hogy miként fogja átalakítani a mesterséges intelligencia az egészségügyi szolgáltató felelősségét?
Hangsúlyozta: a probléma az, hogy ezeket a biotechnológiai eljárásokat, ki kell próbálni az emberen akkor, amikor még semmit nem tudunk róluk, nem tudjuk a kockázatait, nem tudjuk, milyen veszélyeket rejt. Jogilag egyébként agyonszabályozott kérdéskör, aminek az alapja, hogy mit enged meg az emberen végzett kutatás szabályrendszere.
