Az Országos Bírói Tanács (OBT) is közzétette a Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) kérdőíves felmérésének eredményét és

elemzésük alapján megosztották, milyen lépéseket látnának indokoltnak a bírói függetlenség megerősítéséért

A (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készítette el a nemzetközi felmérését a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált.

Az OBT korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet. A kérdőívet 25 országból összesen 11 335 bíró és 21 országból összesen 4 250 ügyvéd töltötte ki, a magyar bírák közül 429 fő, míg a magyar ügyvédek közül több mint 300 fő vett részt az önkéntes és anonim felmérésben –

közölte az OBT.

Az OBH által végzett saját integritási felmérésekkel és az irányított kérdéseket tartalmazó kérdőívekkel ellentétben az ENCJ által végzett felmérés módszerét és a feltett kérdéseket is nemzetközi munkacsoport határozta meg, és az eredményeket is ez a munkacsoport értékelte ki. Ebből fakadóan a felmérés a vizsgált tagállamoktól független, és semmilyen módon nem befolyásolt.

Minden ország kitöltői ugyanazt a kérdéssort válaszolták meg, noha a bírósági rendszerek és az egyes szereplők feladat- és jogkörei tagállamonként nagy mértékben eltérnek. Éppen ezért

nem is volt olyan kérdés, amely az OBHelnökének ítélkezés függetlenségére gyakorolt hatását vizsgálta volna, minthogy ez kizárólag Magyarországon létező pozíció, ilyenhez még csak hasonló sincs más országokban.
  • A felmérés részletes kiértékelése angol nyelven innen tölthető le.
  • Az OBT-nek a felmérésről készített magyar nyelvű összefoglalója, amit a 2019. október 3-ai ülésen vitatott meg, innen tölthető le.

A magyar bírák és ügyvédek által kitöltött kérdőívek megállapításait elemezve az OBT a bírói függetlenség megerősítése érdekében a következőket látja indokoltnak:

  1. A bírák kinevezési és előléptetési rendszere átalakításra szorul annak érdekében, hogy érvényesüljön a magyar szabályozásban is megjelenő azon alapelv, hogy a bírói álláshelyeket nyilvános és valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt biztosító, törvényben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a legalkalmasabb jelöltek nyerjék el. Ennek eléréséhez elengedhetetlen elsőként, hogy az OBH elnöke a kinevezés során a törvényes rendet és fenti alapelvet is betartsa, a bírói önigazgatási testületek véleményét tiszteletben tartsa.
  2. Az Országos Bírói Tanácsot meg kell erősíteni annak érdekében, hogy hatékonyan tudja képviselni a bírói függetlenséget, egyúttal állandó helyszíne legyen a kormányzat és a bírói hatalmi ág közötti párbeszédnek. Csakis a folyamatos párbeszéd biztosíthatja, hogy a hatalmi ágak képviselői – egymást tiszteletben tartva – a másik álláspontját megismerhessék és közös megoldásokat találjanak a közbizalom megerősítésére és az igazságszolgáltatás fejlesztésére.
  3. Az ügyelosztás tekintetében ugyancsak változtatásra van szükség, mert a bíró és ügyvéd válaszadók is egyetértettek abban, hogy ez a legvalószínűbb eszköz arra, hogy bírósági vezetők egyedi ügyek eldöntésébe beavatkozzanak. Az ügyek valós munkatehermérésen alapuló, automatikus, számítógépes kiosztása, valamint az automatikus ügykiosztástól való eseti eltérések átlátható dokumentálása és ezzel kapcsolatosan az ügyfelek részére valamilyen jogorvoslat biztosítása lehet alkalmas arra, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanságának megítélése jelentősen javuljon. A kutatási eredmény több ponton is teljesen egybevág a GRECO és a Velencei Bizottság véleményével, valamint az Európai Unió Tanácsának legutóbbi ajánlásával, amelyek azonnali beavatkozást tartanak szükségesnek a bírói önigazgaztás és függetlenség megerősítése érdekében, továbbá a bírói kinevezések területén a törvényesség biztosítására. Hasonló megállapításokkal zárult az Európai Bírói Egyesület 2019 tavaszán végzett vizsgálata is.