Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek szeptember 16-i brüsszeli tanácsülésén sor került a magyar kormány első meghallgatására a jogállamisági eljárás részeként.
Ezzel kapcsolatos korábbi közleményünk:
Megvédtük Magyarországot! - dr. Varga Judit a 7. cikk keretében zajló jogállamisági eljárás részeként tartott EU-tanácsi meghallgatásról - Finn visszautasítás
Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője arról számolt be, hogy az ülés hosszú volt, de "nagyon együttműködő" szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek majd a további lépésekről.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy
az eljárás nem irányul senki ellen, minden félnek érdeke, hogy a kérdéses ország bemutathassa az álláspontját.
Frans Timmermans rámutatott, hogy
a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban, például a Velencei Bizottságot, s így fókuszáltan végigvenni bizonyos témákat.Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak, minthogy az új testület azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében. "A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió" - fogalmazott.
Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében
a magyarországi helyzet "aggodalomra ad okot".
Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter véleménye szerint a meghallgatás a bevándorláspárti erők bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Mint mondta, tételesen cáfoltak minden vádat és hamis állítást, de a politikai boszorkányüldözés oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra.
Sajtóhírek szerint eközben az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke levelet küldött a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, sérelmezve, hogy az EP nem képviseltethette magát az ülésen.
Sajtóértesülések
Twitter oldalára dr. Varga Judit igazságügyi miniszter feltöltött egy képet és pár sort arról, hogy mit gondol a hetes cikkely miatti brüsszeli meghallgatásról.
Dr. Varga Judit a posztban azt írta: „A tények a mi oldalunkon állnak. Megvédjük Magyarországot!”
A holland liberális EP-képviselő, Sophie in 't Veld - amint azt a Mandiner.hu kiszúrta - nem hagyta szó nélkül a bejegyzést, így válaszolt:
„Nem a tömeges bevándorlás ellenzése miatt állítják önöket »pellengérre«, hanem az emberi jogok megsértése, a jogállamiság leépítése és az uniós jog megsértése miatt. Ne játssza a mártírt!”
Az Euronews magyar adásának brüsszeli tudósítója megkérdezte Frans Timmermanst és Tytti Tuppurainent, hogy ezeket a vádakat Varga a zárt ülésen is felemlítette-e a tanács tagjainak. Tytti Tuppurainen közölte, hogy nem idézheti az ülésen elhangzottakat, de szeretne mindenkit biztosítani, hogy az eljárás nem boszorkányüldözés, és annak a közös bizalmon kell alapulnia.
Frnas Timmermans már valamivel egyértelműbb volt. Kijelentette, hogy sokszor tapasztalja azt a magyar kormány embereinél, hogy szemtől szembe nagyon barátságosak, de amikor meglátja, hogy utána miket nyilatkoznak róla a magyar sajtónak, alig akarja elhinni, hogy ugyanazokról van szó. "Mást mondanak a magyar sajtónak, és mást mondanak nekünk - tette hozzá.
Dr.Varga Judit a magyar sajtónak nyilatkozott az ülés után, és amikor az Euronews őt is megkérdezte, hogy a szemébe mondta-e a külföldi kollégáknak, hogy minek tartja őket, akkor felidézte, hogy a vita elején a bevezetőjében kifejtette, hogy a migránskérdésben képviselt magyar álláspontnak tulajdonítják az országot ért támadásokat.
A miniszter ismét elmondta, hogy az eddig ismert vádak jelentek meg a kérdésekben: a Stop Soros törvénycsomag kritikája, az akadémiai szabadság ügye, a média körüli helyzet, a közigazgatási bíróságok felállítása. Hozzátette, hogy "a magyar ellenzék kérdéseit tették fel". Beszámolója szerint kilenc tagállam képviselője kérdezett, a franciák és a németek közösen.
