Szeged: Nehéz évet hagytak maguk mögött, de felkészültek a változások feldolgozására

Az Üttv. eredményei

A Szegedi Ügyvédi Kamara – amely az ország második legnagyobb taglétszámú kamarája – elnöke főként az alábbi jellemzőket emelte ki a hazai ügyvédség jelenét és jövőjét alapvetően meghatározó új törvényre vonatkozó elemzésében:

• az ügyvédség betagolása az igazságszolgáltatásba oly módon, hogy egyúttal a vele szemben támasztott elvárásokat növeli, az ügyvédi alapértékek megerősítése, a jogszabály megkerülésének kifejezett tilalma, mely a nemzetközi irányokkal azonos;
• az alaptevékenység és a kiegészítő tevékenységek viszonyának és jellegének részletes változása, amely új megközelítést nyújt;
• az ügyvédi titok fokozott védelme;
• egyszerre szigorúbb és enyhébb összeférhetetlenségi szabályok;
• új tevékenységi formák ( társulás és irodaközösség);
• kötelező szakmai továbbképzés;
• az ellenjegyzés intézmények átalakulása és egységesítése;
• a kártérítési felelősség szigorodása, a biztosítási fedezetek fokozatás növelése;
• új típusú adminisztratív tervek (nyilvántartások, bejelentések);
• átalakuló kamarai szervezet rendszere (a MÜK hatásköreinek és feladatainak növelése, a fegyelmi feladatkörök regionalizálása);
• tagokká válnak az alkalmazott ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok, fiókiroda nyitási lehetőség, egyszerűbb átjárás a működési típusok és kamarák között;
• a kamarafinanszírozás átalakulása (országosan egységes tagdíjrendszer és az igazgatási szolgáltatási díjak megjelenése).

Feldolgozandó változások

Az ügyvédek napi hivatásgyakorlását és az ügyvédi kamarákat közvetlenül érintő gazdasági és jogterületi hatásait elemezve kiemelte:

• a globális digitalizációs hatásokat, ezen belül az elektronikus közigazgatási és bírósági ügyintézés általánossá válását;
• az állam törekvését a jogszabály megfelelési (compliance) feladatok átterhelésére a szervezetekre és szolgáltatókra, ezen belül a pénzmosás elleni és adatvédelmi szabályok változását, az ügyvédi titokkal szembeni intolerancia növekedését;
• a nagy eljárásjogi (polgári, büntető, közigazgatási, adóügyi) kódexek változásait.

Részvétel a MÜK-szabályzatok előkészítésekben

A Szegedi Ügyvédi Kamara elsődlegesen az Üttv. alapján bevezetett új szabályzatok megalkotási munkájában vett részt. Az Üttv. - a szegedi kamarai elnök elemzése szerint - a területi kamarák önálló szabályzat-alkotási jogkörét egyetlen kiemelt szabályzatra, a területi alapszabályra korlátozta. Szabályzat-alkotási joga tehát jelenleg már csak a MÜK-nek van. A Szegedi Ügyvédi Kamara elsődlegesen a MÜK elnökségbe delegált tagok és a területi kamara elnökségi tagjai, tisztségviselői és az arra vállalkozó egyetlen kamarai tag révén – vett részt ebben a munkában.

A kamarai gazdálkodás változásai

Az Üttv. a tagdíj megállapításának jogát a területi elnökségektől elvonva szabályzati szintre emelte és a MÜK legfőbb szervéhez, annak küldöttgyűléséhez telepítette. A tagdíjakat megállapító MÜK szabályzatot 2017. december 29-én hirdették ki. Az egységes

tagdíj mértéknek megállapításakor eltérő érdekek mutatkoztak a nagyobb, illetve a kisebb kamarák között, illetőleg az egyes területi kamarák tagjainak jövedelemszerző képessége, teherviselő képessége között is. Ezek az eltérések komoly viták forrásává lettek a MÜK elnökségében is. A Szegedi Ügyvédi Kamara elnökségi tagjai az alacsonyabb mértékű tagdíj megállapítása mellett foglaltak állást. Végül az egységesen, negyedévente 33 000 Ft-ban, azaz havonta 11 000 Ft-ban határozta meg a tagdíj mértékét. Ez az összeg a Szegedi Ügyvédi Kamara által korábban megállapított tagdíj mértékét meghaladta. A 2018. januári változások „a Szegedi Ügyvédi Kamara tagjait sokkolóan érték” - mondotta dr. Kertész József kamarai elnök. Ahogy fogalmazott: számos, magát „magárahagyottnak és tanácstalannak érző ügyvéd” kereste meg a kamarát. A kamara vezetése próbálta a felvetődő kérdéseket aktuálisan megválaszolni, valamint a megújuló jogszabályi környezetről a tagságot szakavatatott előadók meghívásával és gyakorlatot bemutató előadásával tájékoztatni.

A Szegedi Ügyvédi Kamara sem állami, sem közfeladatok ellátásával összefüggő más, szolgáltatási bevétellel nem rendelkezik. Bevételeinek döntő részét a tagdíj, a kamat és a bírság bevételei képezik - hangsúlyozta az elnök.

Az Üttv. 2018-tól az ügyvédi kamarák feladatait bővítette és egyben a hatás- és feladatköröket módosította. A helyi szinten növekvő feladatok mellett nőtt a MÜK munkaterhe is.

A kamara tagságát az elnök körlevelben értesítette arról, hogy a jövőben sem szükséges a tagdíjakról a kamarának számlát kibocsátani elegendő ún. tagdíjértesítőt küldeni. Ennek figyelembevételével a szegedi kamara is – követve a budapesti ügyvédi kamara gyakorlatát - megküldte a 2018. decemberi körlevélben az elnökség tagdíjra vonatkozóhatározatát, azaz a tagdíjértesítőt. Ez a határozat képezi a tagdíj elszámolásának alapját az ügyvédek könyvvitelében. Ezen intézkedéssel jelentős számla-kibocsátási költséget sikerült megtakarítaniuk.

A tagdíjfizetési morál némileg javult - jelentette be az elnök -, de még mindig nem megfelelő. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a

tagdíjbevételek időszerű beérkezése feltétele a kamara kiegyensúlyozott gazdálkodásának, ezért kérte a tagságot, hogy a tagdíjat rendszeresen, pontosan fizesse. A késedelmes tagok felszólítása, annak adminisztratív és postaköltségei jelentős plusz terhet rónak a kamarára.

Elektronikus ügyintézés: áldás vagy átok?

Az ügyvédségre ható problémák sorából kiemelkedett az e-peres eljárás kötelezővé tétele - mondta el az elnök. Az átmeneti nehézségek után az új módszer kényszerűen elfogadottá vált,mindazonáltal ma sem problémamentes, használatát időről-időre megzavarják az üzemszünetek, a hálózati problémák, valamint a bíróságokat szintén nyomasztó belső ügykezelői problémák ügyvédekre visszaható esetei. A MÜK – részben a Szegedi Ügyvédi Kamara jelzései alapján – a problémákat folyamatosan egyeztette az Országos Bírósági Hivatallal, valamint a szegedi kamara is ezt tette a Szegedi Törvényszék elnökével. A Szegedi Ügyvédi Kamara a help-deskes szolgáltatói előfizetéssel is segíti a tagok munkáját.

Az elektronikus pereskedés korábbi bevezetésekor komoly ellenállás fogadta az ügyfélkapus azonosítást - foglalta össze az eseményeket az elnök. A praxis és a személyes ügyek, adatok keveredése jogilag aggályos és nemkívánatos következményekhez is vezethet. A kamara a MÜK felé többszöri jelezte a problémákat.

A MÜK – méltányolva az ügyvédek berzenkedését, de megértve az új rendszer kikerülhetetlenségét – a gyakorló ügyvéd számára kötelezővé tette az ügyfélkapu, cégkapu megnyitását a jogszabályi előírások alapán. Így az ügyvéd bekapcsolódhat olyan kommunikációba és olyan értesülésekhez juthat hozzá, amely számára a tevékenység gyakorlásához elengedhetetlen.

Dr. Kertész József a továbbiakban szólt az e-papír, a TAKARNET-hozzáférések, a Földhivatali Online Rendszer, a 2014-es reform utáni elektronikus tanúsítvány használat, az ügyvédi letétkezelés, a kamarai azonosító szám (KASZ), a kamarai hivatalos iratok kézbesítési szabályainak részleges egységesítése körüli kérdésekről.

A legfontosabb: az érdekvédelem és az érdekérvényesítés

A kamarai érdekvédelmi és érdekérvényesítési munkáról szólva az elnök elmondta, hogy az ügyvédi kamarának e központi jelentőségű feladata az ügyvédi tevékenység egészére kihatással van. Ennek leghatékonyabban a jogalkotás, a más kormányzati szervek – különösen a jogalkalmazók – szintjén kell működnie, azonban e feladat az Üttv. életbe lépése óta közvetlenül elsődlegesen a MÜK-re hárul.

Az érdekvédelmi feladat egyik legfontosabb fóruma - mondotta az elnök - a MÜK Szakmai Bizottsága, amelynek ugyan többnyire budapesti tagjai vannak, azonban a területi kamarák, a MÜK elnöksége és egyéb külső megkeresések alapján a bizottság párbeszédet folytat a az ügyvédséget érintő törvényalkotási folyamatban részes szervekkel.

A lokális érdekvédelmi munka része - mondta egyebek között az elnök - a Szegedi Ügyvédi Kamara honlapján dr. Hofszang Katalin elnökségi tag szerkesztésében megjelenő Jogszabályfigyelő, itt a legfontosabbnak ítélt, gyakran használt, illetve ügyvédséget közvetlenül érintő jogszabályok változásait lehet nyomon követni, továbbá a tagságot érintő, érdeklő cikkeket, tanulmányokat és állásfoglalásokat lehet megismerni.

Az új Pp.: szélmalomharc?

Az ügyvédség napi munkáját nehezítő körülményekről szólva dr. Kertész József elnök elmondta azt is, hogy az új Pp. alkalmazása 2018. január 1-jén vette kezdetét, de az év közepéig ellentmondásos híradások láttak napvilágot arról, hogy valóban túlsúlyban vannak-e a bíróságok előtt az alaki okból visszautasított keresetek. A Budapesti Központi Kerületi Bírósághoz érkezett ügyek 95 %-át kitevő visszautasításról lehetett híreket hallani, amelyeket azonban sem meg nem erősítették, de nem is cáfolták. A Csongrád megyében működő járásbíróságok ügyérkezései tekintetében ilyen arányú visszautasításról nem értesültek, azonban tény az, hogy a tagság polgári peres eljárással foglalkozó része körében – még az igen jól kvalifikált, komoly szakmai felkészültséggel rendelkező ügyvédek körében is – előfordultak visszautasítások. Azok okait tekintve az egyes járásbíróságok, illetve egyes bírák között is különbségek mutatkoztak: megtörtént, hogy egy olyan keresetlevél, amelyet az egyik járásbíróság befogadott, annak bizonyos hiányossága miatt más járásbíróság visszautasított.

Az év előre haladtával a korábban polgári peres praxist folytató ügyvédek körében nem volt egyedülálló az az elkeseredett álláspont, hogy befejezik a peres ügyek ellátását, különös tekintettel arra, hogy a 2018. novemberéig hatályos, visszautasítást követő ismételt kereset-előterjesztés esetén is fennállt a 10%-ra mérsékelt kereseti illeték megfizetésének kötelezettsége, amely egyértelműen a visszautasított keresetlevelet előterjesztő ügyvédet terhelte. Ezen a helyzeten könnyített a jogszabály ez irányú változása, amely a 10% mérsékelt illeték viselésének kötelezettségét a visszautasított kereset tekintetében megszüntette.

A kamara fontosnak ítéli - mondta el dr. Kertész József, hogy az új Pp. gyakorlati tapasztalatairól folyamatosan értesüljenek a tagok, azért a jövőre nézve is tervezik, hogy – a korábbiakhoz hasonlóan – a jogalkalmazó bírák meghívásával előadásokat szerveznek.

A Szegedi Ügyvédi Kamara 2018. végén a HVG ORAC Kft-vel egyéves előfizetési szerződést írt alá, amelynek értelmében kamaránk tagjai ingyenesen hozzáférhetnek a JogTudor jogtárhoz.

Ördög a részletekben

A továbbiakban az elnök szólt a földhivatali anomáliákról, az ügyvédi JÜB-ölés körüli változásokról valamint a bíróságok által megítélt perköltség problémaköréről. Ez utóbbi tekintetében elmondta: a peres praxist folytató ügyvédek napi tapasztalata, hogy egyes bírósági tanácsok irreális, a tényleges ügyvédi munka mennyiségét és minőségét figyelembe nem vevő perköltséget állapítanak meg. A Pp. módosítás e téren jelentős és pozitív változásokat hozhat (perköltség érvényesítése költségjegyzék alapján), erről azonban tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre, mivel az új Pp. alapján indult perek közül igen kis számú ügy fejeződött be 2018-ban. Az új közigazgatási perrendtartás sem hozott megoldást a közigazgatási eljárások munkadíj gyakorlatában - mutatott rá dr. Kertész József. A pernyertes felperesek a bírósági eljárásban nem kapnak kompenzációt a sikerrel támadott közigazgatási eljárásokban figyelembe nem vett munkadíjakra, illetve esetleges szakértői költségekre kiterjedően. Ez a probléma azonban jogszabályi rendezést igényelne - mondotta.

Kötelező továbbképzés, oktatás

A hazai ügyvédség egyik közponi kérdéskörének, a kötelező szakmai továbbképzésnek a részleteiről szólva, a szegedi kamarai elnök egyebek között elmondta: bár az Üttv. – a MÜK által megalkotott szabályzat révén – 2019-től vezette be a kötelező továbbképzés intézményét a Szegedi Ügyvédi Kamara tagsága eddig is – változó érdeklődéssel – figyelemmel kísérte a képzés és továbbképzés céljával szervezett előadásokat.

Az ügyvédjelöltképzésről szólva elmondta: számukra a szegedi kamara rendszeres oktatást biztosít, amelyet 2018-ban dr. Török Béla, az oktatásért felelős elnökhelyettes koordinált. Problémát jelent az ügyvédjelölti oktatáson való részvételben, hogy az ügyvédjelöltek nem a területi ügyvédi kamarával állnak munkaviszonyban, hanem az egyes ügyvédekkel, ügyvédi irodákkal, ezek gyakorolják a munkáltatói jogokat. Amennyiben tehát az ügyvédjelölti oktatás időpontja a munkáltató ügyvéd által az ügyvédjelöltnek adott feladatvégzés időpontjával (tárgyalási képviselet, stb.) ütközik, az ügyvédjelölt alappal hivatkozhat arra, hogy munkáltatója nem tette lehetővé a jelölti oktatáson való részvételét. Az elnök ezért felhívta az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvédek és irodák figyelmét, hogy lehetőség szerint legyenek figyelemmel az ügyvédjelöltek ügybeosztása, feladattal való ellátása során az ügyvédjelölti oktatások időpontjára, amelyet 2019-ben már a kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága szervez.

Napi élet

A következőkben részletesen ismertette a beszámolási időszak elnökségi üléseinek eredményeit.

Panasz-, és fegyelmi ügyekről szólva elmonda: a fegyelmi helyzeten "van még javítani való". Az ügyvéd számára – saját érdekében is – létfontosságú, hogy a hivatásrendjére vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartsa, mert hosszú távon ez biztosítja az eredményes és elismert ügyvédi tevékenység folytatását.

Szólt a kamara több külföldi ügyvédi kamarával fenntartott kapcsolatáról. Ennek keretében 2018 -ban egy romániai ügyvédi delegációt fogadtak szakmai eszmecserére.

Összességében az elnök úgy értékelte a beszámolási időszakot, hogy nehéz évet hagytak maguk mögött, de a kamara felkészült a változások feldolgozására.

Beszámolók

Az elnöki beszámolót követően dr. Hoffmann Balázs titkár előterjesztését követően megvitatták és elfogadták a tavalyi gazdálkodásról szóló beszámolót és a 2019. évi költségvetést, meghallgatták dr. Császi Zsüliet ellenőrző bizottsági elnök és dr. Szemzeő Margit fegyelmi bizottsági elnök beszámolóját.

A közgyűlésen meghívott vendégként résztvett dr. Bánáti János, a MÜK elnöke, aki áttekintést adott a hazi ügyvédséget érintő időszerű kérdésekről, kamarai fejleményekről.

Kitüntetések, díjak

Végezetül elmondta, hogy 2018-ban a Szegedi Ügyvédi Kamara kitüntető díját a dr. Magyar János emlékgyűrűt vehette dr. Fekete Zoltán és dr. Varga Andrea a kamara érdekében kifejtett kimagasló ügyvédi szakmai- és közéleti tevékenységének elismeréseként.

A MÜK által évente megrendezésre kerülő Magyar Ügyvédek Napja alkalmából az ügyvédség egyik legmagasabb rangú kitüntetését, a Kiváló ügyvédi munkáért kitüntető címet adományozta dr. Hofszang Katalinnak, aki – a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökségében végzett munkája mellett – a MÜK elnökségében és másodfokú fegyelmi tanácsában hosszabb ideje közmegbecsülést kiváltó munkát végzett, s akit aMÜK legutóbbi tisztújítása során az országos fegyelmi bizottság elnökévé választottak.

A Szegedi Ügyvédi Kamara 2019-ben a Dr. Magyar János emlékgyűrűt a kamara érdekében kifejtett kimagasló ügyvédi szakmai- és közéleti tevékenységének elismeréseként dr. Török Bélának, a kamara jelenlegi elnökhelyettesének és dr. Tarr Ágnesnek adományozta.