Ülnöknek az a 30. életévét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem. A Bjt. a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban és a katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeire további speciális feltételeket állapít meg – tájékoztatott a bíróságok központi honlapja.
Az ülnököket nagykorú magyar állampolgárok, helyi önkormányzatok és egyesületek, a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban eljáró ülnököket a tantestületek, érdek-képviseleti szervek, valamint jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek, a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei, míg a katonai ülnököket a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai jelölik.
A bírósági ülnököket a helyi önkormányzat és települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a megyei (fővárosi), illetve megyei jogú városi képviselő-testülete és a területi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete választja meg. A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.
Az ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bírákkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak, a megválasztott ülnöknek bírói esküt kell tennie. Az ülnököt a tisztsége gyakorlásának idejére távolléti díj, illetőleg tiszteletdíj illeti meg.
Az OBH ülnökválasztással
kapcsolatos Tájékoztatót, a bírósági ülnökök jogait és
kötelezettségeit tartalmazó összefoglalót, bírósági ülnökké
jelölés mintát, valamint jelölést elfogadó nyilatkozatot
készített.
