Már 2011-ben erkölcsi kötelezettséget vállaltak
A IX. Integritás Kerekasztal résztvevői közös közleményükben
felidézték: az Állami Számvevőszék kezdeményezésére – a
közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a
Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke
2011. november 18-án Budapesten közös nyilatkozatot írtak alá,
amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett
állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének
erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az
összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági
Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban – az
együttműködés ötödik évfordulóján – a Közbeszerzési
Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági
Versenyhivatal is.
A megelőzést és a visszaszorítást értékelték
2020. november 26-án, kilenc évvel a közös nyilatkozat aláírása
után az együttműködő intézmények a Magyar Nemzeti Bank
szervezésében – a járvány miatt online formában – értékelték
korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett
tevékenységük eredményeit.
Hangsúlyozták:
Magyarországon továbbra is az átláthatóság és az elszámoltathatóság jelenti a megfelelő eszközt a közélet tisztaságának szavatolására
egy olyan helyzetben, amikor –
ahogy arra a világ vezető nemzetközi szervezetei, köztük az
ENSZ, az OECD vagy az IMF is rámutatnak – a járvány világszerte
növelheti a korrupciós kockázatokat és a társadalmi
bizalmatlanságot.
Korrupcióra nálunk esély sincs...
Hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni.
A gazdaság növekedéséből
és kifehérítéséből fakadó pozitív folyamatok, az egyszerűsödő
és kiszámítható adórendszer, az adminisztrációcsökkenés,
illetve az átlátható és zárt ügyintézés, valamint az
igazságszolgáltatás korrupciót szankcionáló joggyakorlata –
az állampolgároknak is előnyösek, ezáltal ugyanis erősödik a
pénzügyi és társadalmi biztonságuk, kiszámíthatóbbak és
jobbak lesznek a mindennapi életkörülményeik.
Belügyminiszter: központi szerepet kapnak a korrupció megelőzésében a technikai eszközök
A rendezvényen dr. Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes,
belügyminiszter elmondta: „A Belügyminisztérium továbbra is
határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden
formája ellen. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában
központi szerepet kapnak a korrupció megelőzésében a technikai
eszközök, mint például az elektronikus ügyintézés szélesebb
körű alkalmazása, az informatikai rendszerekhez való hozzáférés
személyazonosításhoz kötése és naplózása, valamint a
közigazgatási ügyekben történő automatikus döntéshozatal. A
Kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél
szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért a stratégia
elfogadásával egyidejűleg felkérte a nyilatkozathoz eddig nem
csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra.”
ÁSZ: 3197 önkormányzatnál értékeli a korrupció ellen védettséget
Dr. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke hangsúlyozta:
"Az Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb
hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció
megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére. Az ÁSZ
2020-tól az integritáskontrollok monitoring alapú értékelésére
helyezi a hangsúlyt, ennek keretében 3197 önkormányzatnál
értékeli a korrupció ellen védettséget biztosító rendszerek
kiépítettségét, valamint megállapításaival és javaslataival
minden további ellenőrzött szervezetnél hozzájárul a korrupció
megelőzéséhez. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább
erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító
integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A
magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható
kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés
eredményességét támasztja alá."
MNB: erősítik az integritást
Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke rámutatott: „Az integritás erősítésére a Magyar Nemzeti Bank tavaly önálló megfelelőségi szervezeti egységet hozott létre, idén pedig megújítja a belső Etikai Kódexét. 2020-ban a jegybank felügyeleti területe munkavállalóinak az iratok biztonsági szintjét megnövelő, hiteles elektronikus aláírást tett lehetővé, s bevezette a belső szabályozók megismerésének digitális nyomkövetését is. A pénzügyi intézmények felé hangsúlyos elvárás a belső védelmi vonalak erősítése, miközben az MNB piaci visszaélés-bejelentési rendszert is működtet. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése és a digitális fizetési szolgáltatások erősítése pedig az egész társadalom számára erősítette az átláthatóságot.”
OBH: minden lehetséges eszközzel
Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hangsúlyozta: „Az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok integritásának erősítéséhez azzal tud hozzájárulni, hogy egyrészt biztosítja a bíróságok alkotmányos működésének központi igazgatási feltételeit, másrészt a kinevezési jogkörébe tartozó vezetőktől is elvárja ezen alapelvek helyi érvényesítését. Az OBH elnöke ugyanis irányítja és ellenőrzi az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét és mivel ezek a bírósági vezetők felügyelik az alájuk tartozó bírósági szervezeti egységek vezetőit, kialakítható az igazgatási-felügyeleti intézkedések olyan láncolata, amely egyrészt képes lokálisan érvényesíteni a központi intézkedéseket, másrészt a helyi tapasztalatok visszacsatolásával hozzájárul az igazgatási eszközrendszer fejlesztéséhez.”
Közbeszerzési Hatóság: "mind az átláthatóság, mind a versenyfeltételek a közbeszerzési eljárások területén évek óta szinte teljes mértékben megvalósulnak”
Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke kifejtette: „A Közbeszerzési Hatóság 25 évvel ezelőtti létrehozatala óta elkötelezett abban, hogy a közpénzek hatékony felhasználásának, a közvagyon védelmének, valamint a közbeszerzési eljárások tisztaságának sérelméhez vezető visszaélésszerű, jogsértő, illetve korrupciós jellegű cselekmények ellen fellépjen. A transzparencia és a versenyfeltételek biztosításának hiteles adatbázison alapuló és objektív mérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság kezdeményezte statisztikai tevékenységének akkreditációját a Központi Statisztikai Hivatalnál, mely akkreditáció eredményeként a Hatóság csatlakozhatott a Hivatalos Statisztikai Szolgálathoz, így a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatosan kizárólag a Hatóság statisztikái irányadóak immár hivatalosan is. A Hatóság statisztikái alapján pedig egyértelmű, hogy mind az átláthatóság mind a versenyfeltételek a közbeszerzési eljárások területén évek óta szinte teljes mértékben megvalósulnak.”
"A magyar ügyészség nemzetközi színtéren is fontos szerepet vállal a korrupció elleni küzdelemben"
Dr. Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes rávilágított: „A közélet tisztasáságáért tett első közös szándéknyilatkozat óta eltelt közel egy évtizedben Magyarország Ügyészségének tevékenységében központi szerepet játszott a korrupció elleni küzdelem. Vádhatósági funkciójából fakadóan, a korrupciós bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban is fontos feladat hárul az ügyészségre. A hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása kizárólagos ügyészségi nyomozás alá tartozik. Az ügyészségi nyomozás 2019 februárjában strukturálisan átalakításra került azzal a céllal, hogy ezen büntetőeljárások is minél sikeresebbek legyenek. A magyar ügyészség nemzetközi színtéren is fontos szerepet vállal a korrupció elleni küzdelemben.”
Kúria: teljes szigorral és részrehajlás nélkül
Dr. Székely Ákos, a Kúria elnökhelyettese nyomatékosította: „A Kúria a törvény szigorát alkalmazza a korrupciós bűncselekmények kapcsán hozott ítéleteiben. A legfőbb bírói fórum az elmúlt egy évben nagyságrendileg harminc olyan ügyben járt el érdemben, amelynek tárgya korrupciós cselekmény volt. Indokolásaiban hangsúlyozza, a hivatalos személy a közhatalom részese. Működésével szemben alapvető követelmény, hogy a közhatalmat az őt terhelő közfeladat végzésére használja. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy hatáskörében marad, és a hatáskörébe tartozó feladatkört, az egyes ügyeket részrehajlás nélkül intézi.”
Gazdasági Versenyhivatal: a versenyhatóság a garancia
Dr. Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kiemelte: „A Gazdasági Versenyhivatal a hatáskörébe tartozó tevékenységek ellátása során eddig is aktívan közreműködött a korrupciós kockázatok csökkentésében. Az idei esztendőben a hivatal korrupcióellenes tevékenységét munkánk során tovább tudtuk erősíteni mind a szervezeti, mind a hatáskörből fakadó integritás tekintetében. Mi sem mutatja jobban a GVH ilyen irányú elköteleződését, mint hogy hivatalba lépésemet követő első intézkedéseim között szerepelt a versenyhatóság.