A probléma abból fakad - mondotta egyebek között elemzésében dr. Fábián Adrián, egyetemi docens, a PTE ÁJK dékánja (címfotónkon) a kaposvári Jogi beszélgetések konferenciasorozat idei rendezvényén, március 22-én -, hogy a különféle (bírósági, tudományos, politikai, hazai és külföldi) értelmezési lehetőségek tárháza azt eredményezi, hogy az államon belüli együttélés alapvető jellegzetességének lényege még bizonytalanabbá válik, ugyanis hiányzik kötelező erejű „közös nevező”, amit egyébként a részletesebb jogi szabályozás biztosíthatna. Tehát alapvető hiátus az alulszabályozottság. Ezáltal az állam karakterét alapvetően leíró „jogállamiság” fogalom szélsőségesnek tűnő viták középpontjába kerülhet.

Véleménye szerint

a jogállam nem attól jogállam, hogy nem történnek kimutatható jogsértések. A jogállam attól jogállam, hogy a jogsértéseket el nem tűri, és saját intézményeit pedig elsősorban arra használja, hogy a jogsértéseket felszámolja. A jogállam és intézményei mindezt pedig nem saját maguk igazolásáért, hatalmuk megszilárdításáét teszik, hanem a társadalomért, az emberekért, hiszen a jogállam forrása és célja egy és ugyanaz: társadalmi közösség.

Fontos - szögezte le az előadó -, hogy a társadalom értékelje, értékként tekintsen a jogállamra, legyen tudatában, hogy nem természetes, nem magától értetődő adottság. „A legvilágosabb módja annak, hogy megmutassuk, mit jelent számunkra a joguralom a mindennapi életünkben, az, ha felidézzük, mi történt, amikor nem volt.” – idézte az előadó Dwight D. Eisenhoowert, az USA 34. elnökét.

Jogállamban az állam és az állami intézmények hatalmának korlátozása valódi, konstans, a jogrend nem szelektál, a joganyag nem frázisgyűjtemény és a törvényesség követelménye mindent megelőz

hangsúlyozta dr. Fábián Adrián, hozzá téve, hogy olyan jogi szabályozásra van szükség, amely kellően világos és egyértelmű szabályokkal segíti az állam működését és működtetését, akkor is, ha ideológiai változások miatt a jog „kereszttűzbe” kerül. Másfelől

a jognak kell elsődlegesen tekintéllyel, feltétlen érvénnyel rendelkeznie, nem pedig az ideológiai megfontolásoknak.

Dr. Fábián Adrián elemzése szerint

a jogállam lényege a korlát: korlát elsődlegesen az állammal és nem az állampolgárral szemben. Másrészt az önkorlátozás: az állam nem tesz meg számos olyan lépést az állampolgárokkal szemben, amelyeket – hatalmánál fogva – egyébként megtehetne. Különösen olyan lépéseket, amelyeknek a technológiai fejlődés napjainkban alapvetően szinte semmilyen korlátot nem szab.

A végére csupán egyetlen kérdés maradt, vajon Magyarország jogállam-e? Erre a kérdésre kellő biztonsággal kizárólag az a válasz adható, hogy igen. Méghozzá azért, mert ezt mondja az Alaptörvény - mondotta előadása végén a pécsi dékán.

Az előadás szerkesztett változata az Ügyvédek Lapja 2019/2., áprilisban megjelenő számában lesz teljes terjedelmében olvasható.