A Magyar Jogász Egylet tisztújító küldöttgyűlésén - a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében tartották, a levezető elnök dr. Nyakó Zuszsa bíró volt -, szakítva a korábbi gyakorlattal, többes jelölést vezettek be a vezető tisztségekre. Az elnöki posztra így került fel a jelölőlistára dr. Mezey Barna, az ELTE professzora és a korábbi elnök, dr. Sárközy Tamás professzor, akit a küldöttgyűlés újra választott. Így lett a leköszönő dr. Mészár Róza kúriai tanácselnök helyett főtitkárjelölt dr. Herbert Éva és dr. Réti László, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, akit a küldöttgyűlés főtitkárrá választott. Alelnökké választották dr. Bánáti Jánost, a MÜK elnökét, dr. Tóth Ádámot, a MOKK elnökét, dr. Bartal Géza kúriai bírót, tanácselnököt, dr. Lajtár Istvánt, a Legfőbb Ügyész helyettesét. Elnökségi taggá választották többek között dr. Czine Ágnes alkotmánybírót és dr. Tóth M. Gábort, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, dr. Fülöp László Pest megyei ügyvédet. A felügyelőbizottságba választották többek között dr. Havasi Dezsőt, a MÜK elnökhelyettesét, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A bírák, ügyészek, közjegyzők, ügyvédek, jogtanácsosok egyetemi oktatók alkotta, egyesületi formában működő, összesen országosan mintegy négyezer tagot számláló szervezet tevékenységének középpontjában a szakmai tájékozódás segítése, egyben a törvényhozók s a törvényalkalmazók számára is fontos tájékozódási lehetőség felmutatása áll. Ennek érdekében az egyesület sokrétű szakosztályi, továbbá bizottsági munkát végez a megyénként megalakított szervezeteiben helyileg, illetve regionálisan is. A vándorgyűlések és a két évente tartott országos jogászgyűlések fontos szakmaközéleti események. Ezeken a jogalkotás, a jogyakorlat, a jogtudomány, a politika vezető személyiségei tartanak előadásokat és fórumokat. A konferenciákon kiérlelt eredményeket kötetekben jelentetik meg, s kiad az egylet egy igényes szakmai folyóiratot is, a Magyar Jog-ot.

Miként azt a választások után az újraválasztott elnök, dr. Sárközy Tamás professzor az Ügyvédfórumnak elmondta, ez a fajta elméleti tevékenység újabban kezd kiegészülni olyan törekvésekkel is, amelyek nem csak a jog alakításának és alkalmazásának, hanem - a kor igényeinek megfelelni akarván - gyakorlati szempontoknak is eleget kíván tenni, miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap a szervezet életében mindig is fontosnak tartott párbeszédes kapcsolat fenntartása és művelése a különböző jogászi hivatásrendek között.

A stabil, jól kialakított országos szakmai egyesületi hálózat jó hátteret ad ennek a nélkülözhetetlen tevékenységnek, mindamellett, hogy - az állami támogatásból kapott - financiális háttér meglehetősen szerény a Magyar Jogász Egylet szakmai jelentőségéhez képest.

Az MJE nem önkormányzatisággal rendelkező köztestület, amelynek sok egyéb mellett fegyelmező, érdekképviseleti és érdekvédelmi feladatai is lennének, mint például az ügyvédi kamaráknak. De nem is olyan egyesület, mint az állam szervezetéhez jogilag kötődő ügyészek, vagy akár a szigorú belső függetlenségi rendbe tagolódó bírák, vagy éppen az ugyancsak bizonyos állami feladatokat ellátó közjegyzők egyesületei, hanem egyesületi formában létező szabad szakmai - általános jogászi - társulás, amely nem rendelkezik más bevételi forrással, mint - az ugyancsak szerény - tagdíjakkal.

Kis adminisztratív háttér, kis költségvetés, ám nagy szakmai tekintély.

Ezen utóbbi nem kis mértékben köszönhető dr. Sárközy Tamás professzornak, a hazai jogászi és azon túlmenően is a hazi társadalmi közélet jól ismert, kiemelkedő tekintéllyel bíró, integratív személyiségének, aki sokrétű tevékenységével és a jogalkotás-jogalkalmazás széles látókörű megközelítésével méltán élvezheti a legszélesebb elismerést és megbecsülést.

Megalakulásától a rendszerváltozáson át mindmáig az MJE tevékenységét a kiegyensúlyozott szakmaiság, a kitűnő konferenciák, vándorgyűlések, kerekasztalbeszélgetések, mi több: a határmenti megyék helyi jogászegyleteinek aktivitása révén több szomszédos országgal fenntartott szakmai eszmecseréknek alkalmat adó rendezvénysorozatok jellemezték. Mindehhez társult egyfajta közös hivatásrendi fraterintás is, ami az MJE életét, eseményeit a szakmai kohézión túlmenően is vonzóvá tette, éppen a szabad és kötetlen eszmecsere lehetősége miatt is.

Az idők azonban a változások viharát hozták az elmúlt években. Minden felgyorsult. A hazai törvényhozás, az európai uniós jogharmonizációs folyamat is dömpingszerűen ontotta az újabb és újabb törvényeket, és folyamatosan meg kell bírkóznia mindegyik jogászi hivatásrendnek és közösségeiknek, így az MJE-nek is az informatikai forradalom robbanásszerű követelményeivel, a korszerű, transzparens adminisztráció bevezetésével, amint ennek az igénynek a küldöttgyűlésen a tagság soraiból is határozottan hangot adtak.

Nyílvánvaló, hogy - miként mindegyik jogi hivatásrendnek, így ezek tagjaiból létrehozott MJE közösségének, mint egyesületnek is - szembe kell néznie a kor kihívásaival. Bemutatkozó beszédében mindkét elnökjelölt ezért is foglalkozott kiemelten az ezen kihívásokra való válaszadás fontosságával. Dr. Sárközy Tamás már a beszámolójában is jelezte, hogy egyebek mellett erősíteni kell az MJE több szakosztályának és munkacsoportjának a tevékenységét, szélesíteni kell és elevenebbé kell tenni az egylet nemzetközi kapcsolattartását, s különös hangsúlyt kellhelyezni a jövőben az MJE kommunikációs tevékenységére, amivel jobban meg kell ismertetni azt az MJE-ben folyó munkát a legszélesebb szakmai és nem szakmai nyilvánossággal, amelynek az érdeklődésére nyilvánvalóan számot tarthat az MJE. Mindehhez javítani szükséges a tanulmányok, könyvek kiadásának programját is az egyletben, amihez meg kell teremteni a kellő anyagi hátteret és a megfelelő, új kiadói kapcsolatokat.

Dr. Sárközi Tamás nyomatatékosan hangsúlyozta azonban azt is: miközben ezek az új kihívások elengedhetetlenül válaszadásra ösztönzik a MJE-t, és kikerülhetetlenné teszik a szervezeti, ügyintézési korszerűsítést a MJE számára is, nem lehet engedni, hogy mindez a rovására menjen az eddig kiérlelt értékeknek: a megszokott elmélyült szakmai műhelymunkának és a hivatásrendek közötti szabad párbeszédes kapcsolatnak, aminek a folyamatosságát, fejlesztését szinte személyes ügyének tekinti a jövőben is.

Mindennek egyik igen fontos hozadéka lehet továbbra is - tette hozzá nyomatékkel dr. Sárközy Tamás az Ügyvédfórum szerkesztőségének nyilatkozva -

az MJE programalkotásában, munkájában, szakmai véleményalkotásában megmutatkozó függetlenség,

annak ellenére - utalt ismét a közismert tényre: az MJE állami támogatás-függő financiális létére -, hogy az egylet anyagi hátterének szinte csak ez az egy lényegi forrása van.

(Címfotó: Ügyvédfórum/Panpress)