Emlékeztetett: a beszámolási időszak közepén, 2018 nyarán lépett hatályba az új büntetőeljárásról szóló törvény. A korábbi egységes nyomozást a törvény két eltérő szakaszra bontotta: a felderítésre és a vizsgálatra. A felderítés szakaszában a nyomozó hatóság önállóan jár el, a vizsgálatot pedig az ügyészség vezeti - magyarázta.
Közölte: ezzel olyan szabályrendszer jött létre, amelynek keretei között a korábbi eljárási gyakorlatok nem voltak automatikusan alkalmazhatók, így szükséges volt a szakmai iránymutatás kialakítása és az ügyészek képzése, és ezt a feladatot sikeresen teljesítették.
Dr. Polt Péter kitért rá: 2018-ban a bűncselekmények számának csökkenő tendenciája folytatódott, az ismertté vált bűncselekmények száma 200 ezer alá csökkent. Szinte valamennyi kategóriában kevesebb esetet regisztráltak, de például a korrupciós bűncselekmények kategóriájában növekedés volt tapasztalható - tette hozzá.
Úgy látja, ennek oka, hogy az elmúlt években a nyomozó hatóságok és az ügyészség fontos erőfeszítéseket tett a korrupcióellenes harcban, és sikerült áttörést elérni, nőtt az ismertté vált korrupciós bűncselekmények száma, csökkentve a látenciát.
Arról is beszélt, hogy új feladata lett az ügyésznek, hogy mérlegelje, elkerülhető-e a tárgyalás, amivel jelentős mértékben nőtt az ügyész munkaterhe, felelőssége. Az ügyészség arra törekedett, hogy minél nagyobb számban gyorsan és törvényesen befejezhetők legyenek az ügyek, amivel jelentős mértékben tehermentesítette a bíróságokat is - vélekedett.
A legfőbb ügyész kiemelte a nemzetközi tevékenység fontosságát is, a magyar ügyészség aktív részvételét a Eurojust munkájában, a közös nyomozócsoportok működtetésében.
Megjegyezte: az ügyészség személyügyi helyzete és gazdálkodása szilárd, a feladatok ellátására alkalmas.
Dr. Polt Péter beszámolója éles ellenzéki hozzászólásokat váltott ki.
