Az arcképelemző rendszer igénybevétele speciális lehetőség az igazoltató rendőr számára - írja elemzésében a Réti, Várszegi és Társa Ügyvédi Iroda. A törvény akkor biztosít erre lehetőséget, ha az igazoltatott személy megtagadja a személyazonossága igazolását. Ilyen esetben a rendőr őt feltartóztathatja, és amennyiben a személyazonosságának megállapítása más módon nem biztosítható vagy hitelt érdemlően nem bizonyítható, az adott személyt a helyszínen lefényképezheti. A fényképfelvételt automatizált eljárásban, elektronikus rendszeren keresztül továbbítja az arckép profil nyilvántartást vezető központi szervnek, vagyis a Belügyminisztériumnak.

Az arckép profil nyilvántartás úgy jöhetett létre, hogy abba más nyilvántartásokat (pl. személyiadat- és lakcímnyilvántartás, útiokmány-nyilvántartás, menekültügyi nyilvántartás) vezető szervek korábban szolgáltattak adatokat. Ez olyan módon történt, hogy az egyes adatközlésre kötelezett szervek az általuk nyilvántartott személyek adataiból ún. technikai kapcsoló számot képeztek, ez a számsor az, amely arcképpel és a hozzá tartozó metaadatokkal együtt az arckép profil nyilvántartásba továbbításra került. A Belügyminisztérium a megküldött adatokból arckép profilt – egy alfanumerikus adatsort – képez, mely alapján az illető arcképe önmagában nem rekonstruálható.

A rendőr által megküldött fénykép összehasonlítása rendszer-rendszer kapcsolat útján történik, tehát az „emberi elem” kiiktatásával. A rendszer összehasonlítja a továbbított arcképet a nyilvántartásban szereplő arckép profilokkal, és az első öt legnagyobb egyezőséget mutató arcképhez tartozó, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló számot továbbítja az igazoltató rendőr részére. A rendőr ennek megfelelően lekérheti a technikai kapcsoló számhoz tartozó személyazonosító adatokat, így az igazoltatott személyt már a helyszínen ellenőrizni lehet. Ha ez továbbra is sikertelen, akkor az igazoltatott előállítható a további adategyeztetés érdekében.

A fentiekben bemutatott folyamat többek között adatvédelmi jogi szempontokat is felvet. A vonatkozó jogszabályi definíciók és uralkodó jogértelmezés alapján ugyanis amennyiben egy adott információ akár önmagában, akár más információkkal kombinálva lehetővé teszi valamely természetes személy azonosítását, vagy rá nézve következtetés levonását, adatkezelés valósul meg.

E körben releváns, hogy külön törvény, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény írja elő, hogy a rendőrség a fentiek szerint átvett technikai kapcsoló számokat az átvételt követő harminc napon belül köteles törölni. Garanciális szabály továbbá, hogy a rendőr által átvett technikai kapcsoló számok kizárólag az igazoltatás során, az összehasonlítást megalapozó ügyben használhatók fel, ilyen módon biztosítva, hogy az adatkezelés megfelelő a célhoz kötöttség elvének.

Hasonló arcképelemző eljárást a rendőrség egyébként eddig is alkalmazhatott. Sor kerülhet rá körözött személyek azonosítása és eltűnt személyek felkutatása érdekében, az ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítása céljából, de bizonyos esetekben az államhatárt átlépő személyek azonosítása céljából is. A hatósági igazolványok kiadása iránti eljárásban is ilyen módon történik az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése. Ezen eljárások azonban emberi közreműködéssel történtek, és ezek során a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) járt el, mint arcképelemző tevékenységet végző szerv.

Ez azért különösen lényeges, mert a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) korábban abból kiindulva alakította ki az álláspontját az arcképelemzés adatvédelmi megfelelőségéről, hogy a biometrikus személyazonosítás emberi közreműködéssel történik.

Ehhez képest a jelen bejegyzésben vizsgált szabályozás lényeges újdonsága a teljesen automatizált biometrikus azonosítás bevezetése. A NAIH vonatkozó észrevételében kiemelte: „ennek az alapvető jogokra gyakorolt hatásai egyelőre nem ismeretesek, ezért a Hatóság fenn kívánja tartani a lehetőséget arra, hogy később, a jogalkalmazási tapasztalatok ismeretében szükség szerint észrevételeket és javaslatokat tegyen a biometrikus ellenőrzések jogi szabályozását illetően.”

A fentiek alapján tehát feltételezhető, hogy további fejlemények várhatók az arcképelemzéshez kapcsolódó jogértelmezés és gyakorlat terén. Ez azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a digitalizáció és az új technológiai megoldások elterjedése természetesen nem csak a hatóságokat, de egyre inkább a piaci szférát is érinti, az ehhez kapcsolódó jogfejlődés tehát igen széles kör számára lehet releváns.