A közvetlen a kommunista uralomtól való megszabadulást követően kialakult korábbi magyar alkotmánybírósági gyakorlat a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozhatóságának mércéjét meglehetősen magasra tette - ismertette európai uniós kollégái előtt a magyar helyzetet dr. Tócsányi László.
Később, a demokratikus intézményrendszer megszilárdítása után az antiszemitizmus, illetve a gyűlölet bűncselekmények ellen Magyarország egy – az Alaptörvényen, illetve a polgári és a büntető törvénykönyvön is átívelő – komplex jogi védelmi rendszert alakított ki.
Dr. Trócsányi László értékelése szerint az antiszemitizmussal szembeni uniós szintű büntetőjogi fellépés jelenlegi jogi keretei megfelelőek.
A miniszter szerint a fellépés hatékonyságán az egységesebb jogalkalmazás biztosítása, a nyomozók, ügyészek, bírák képzése, érzékenyítése mellett az oktatással, az emlékezet megőrzését célzó emlékművekkel, emléknapokkal, a társadalom egészének érzékenyítésével lehet javítani.
