A legfontosabb tudnivalókról a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda
versenyjogi csoportja írt közleményt – számolt be erről a
vg.hu.
Bár a figyelem a 2020-as évben a COVID-19 világjárványra és a
számos országban bevezetett különleges jogrendekre és különféle
korlátozó intézkedésekre irányult, a rendes jogalkotás
folyamata sem állt meg.
A Parlament még tavaly elfogadott egy új törvényt, amely többek
között módosította a magyar Versenytörvényt is.
Az új szabályok többsége az ECN+ Irányelv-nek való megfelelést
célozza, mely irányelv az európai nemzeti versenyhatóságok
együttműködésének megerősítésére törekszik a már létező
Európai Versenyhatóságok Hálózatán (European Competition
Network, ECN) keresztül.
Az ECN+ Irányelv célja, hogy a nemzeti versenyhatóságok az
Európai Bizottságéhoz hasonló, hatékony és összehangolt
eszközökkel rendelkezzenek, amikor azonos jogalapon, azaz az EU
antitröszt szabályainak érvényesítése kapcsán járnak el.
Magyarország a korai átültetés mellett döntött, és a szükséges
új szabályokat csaknem egy évvel a határidő lejárta előtt
elfogadta. A leglényegesebb új szabályokat alább foglalják
össze: a hajnali rajtaütés során mások autóját, házát is
átkutathatja a GVH.
A versenyhivatal a módosítás hatályba lépését követően
bármely magánterületen végezhet hajnali rajtaütést, privát
ingatlanokat és ingóságokat is átvizsgálhat.
A korábbi szabályok alapján ezeken a helyeken helyszíni kutatás
csak akkor volt végezhető, ha azok az eljárás alá vont céghez
az adott cég tevékenységén vagy alkalmazottjain keresztül
valamilyen formában kapcsolódott (pl. az eljárás alá vont cég
ügyvezetőjének házában). Az új szabályok hatályba lépését
követően azonban a GVH bármely magánhasználatú ingatlant és
ingóságot (gépjárműveket, adathordozókat) is átvizsgálhat.
Ennek praktikusan az a célja, hogy harmadik személynél, pl. az
illető rokonánál, barátjánál elrejtett bizonyítékok is
felkutathatók legyenek a hatóság által. A helyszíni kutatáshoz
az előzetes bírósági engedély beszerzése továbbra is kötelező
marad, mivel egy ilyen kutatás a személyek jogainak jelentős
csorbításával jár.
Az új szabályok kifejezetten lehetővé teszik az eljárás alá
vontak által készített rejtett felvételek bizonyítékként
történő felhasználását, feltéve, hogy nem ez a jogsértés
egyetlen bizonyítéka. Ez az új szabály feltehetőleg viták
forrása lesz, mivel bátoríthatja a titkos felvételek készítését,
amelyeket jellemzően az érintett személyiségi jogai és az
adatvédelmi, adott esetben a büntetőjogi szabályok megsértésével
állítanak elő – mondta el Turi Anna, a Schönherr versenyjogi
csoportjának vezetője.
A polgári perrendtartási törvénypéldának okáért részletesen
szabályozza azokat a szempontokat, melyeket a jogsértő bizonyítási
eszköz, például egy titkos felvétel befogadása előtt a
bíróságnak mérlegelnie kell, ilyen megkötést azonban a
Versenytörvény új szabálya nem tartalmaz.
Ha versenyfelügyeleti eljárás európai uniós jogi alapon indul,
akkor a GVH-nak az eljárás alá vont vállalkozás
kötelezettségvállalásának jóváhagyása előtt immár kötelező
konzultálnia az érintett piacon jelen lévő vállalkozásokkal és
más érintett felekkel. Mivel azonban egy ilyen kötelező
konzultáció univerzális kiterjesztése jelentősen
meghosszabbítaná az eljárásokat, a kizárólag a magyar jogalapon
indított eljárásokban a konzultáció továbbra is csak lehetőség
marad a GVH számára – írja az ügyvédi iroda.
Az új szabályok alapján továbbá a GVH-nak immár jogában áll
visszavonni a kötelezettségvállalást jóváhagyó határozatot,
ha erre az eljárás alá vont vállalkozás által hiányosan,
helytelenül vagy félrevezetően benyújtott információk alapján
került sor.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy folytatódik a versenyfelügyeleti
eljárás, és megnyílik a GVH számára a lehetőség a jogsértés
kimondására és bírság alkalmazására – melyek elkerülését
pont a kötelezettségvállalás tette volna lehetővé – mondta
Kovács Márk, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője.
Az engedékenység lényege, hogy egy vállalkozás feltárja a GVH
felé a kartellt vagy a viszonteladási árrögzítést), az abban
résztvevő cégeket, személyeket és a jogsértés bizonyítékait,
melyért cserébe a GVH nem szab ki rá bírságot – ha elsőként
nyújtott be ilyen kérelmet- vagy jelentős bírságcsökkentésben
részesül.
Az ECN+ Irányelvnek való megfelelés érdekében az engedékenységi
kérelem benyújtásának előfeltételei szigorúbbak lettek.
Részletesebb szabályok kerültek beiktatásra a GVH-val való
kötelező együttműködéssel kapcsolatban, illetve a bizonyítékok
megsemmisítésének, elrejtésének vagy meghamisításának tilalma
már akkor is fennáll, amikor a vállalkozás még csak mérlegeli
az engedékenységi kérelem benyújtását. A módosítás azonban
nem egyértelműsíti, hogy mely időpontot kell úgy tekinteni,
amikor a vállalkozás már mérlegeli az engedékenységi kérelem
benyújtását.
Ez jogbizonytalansághoz vezethet olyan esetekben, amikor pl. egy
alkalmazott a felelősségre vonástól félve megkezdi a
bizonyítékok megsemmisítését, miközben az igazgatóság épp
belső átvilágítást végez a jogsértés kiterjedtségének
feltérképezése érdekében. Ennek azért van jelentősége, mert a
bizonyítékok megsemmisítése az engedékenység sikertelensége
mellett egyébiránt súlyos eljárási bírsággal járhat a cég,
illetve akár a munkavállaló vonatkozásában is.
Jó hír azonban a vállalkozások számára, hogy a módosítás
megnyitja a kapukat a nem végleges engedékenységi kérelmek
(úgynevezett marker) benyújtására nemcsak a bírság alóli
teljes mentesség, hanem a bírság csökkentése érdekében is –
írja a közlemény.
A vállalkozások társulásával (pl. szakmai kamara, szövetség,
egyesület) szemben kiszabható maximális bírság összege továbbra
is a társulás tagvállalkozásai előző pénzügyi évben elért
világszintű nettó árbevételének 10 százaléka lehet.
A módosítások előtt azonban a társulások egyes tagjai
felelősségének mértéke nem volt kellő részletességgel
szabályozva.
Az ECN + Irányelvvel összhangban az egyes tagok pénzügyi
felelőssége a módosításokat követően immár főszabályként
az adott tagvállalkozás előző üzleti évben elért nettó
árbevételének 10 százalékára korlátozódik.
Ugyanakkor a bírság vállalkozások társulása általi meg nem
fizetése esetén továbbra is fennáll a GVH lehetősége az
érintett tagvállalkozások egyetemleges kötelezésére. Ennek
során azonban tekintettel kell lennie az újonnan bevezetett
többlépcsős rendszerre és sorrendre.
A régi, jelenleg még hatályos bírságbehajtási szisztéma hasonló, bár kevésbé részletes, mint az irányelv átültetése által bevezetett. Örvendetes újdonság, hogy az új törvényi rendelkezések immár kifejezetten rögzítik az ártatlan tagvállalkozások bírságfizetés alóli mentesülésének lehetőségeit – írják.
