A bírók küldöttértekezlete úgy döntött, hogy

  • - nem hajlandó sem tagként, sem póttagként a jelenlegi OBT-ben szerepet vállalni, valamint
  • - nem küld, illetve választ egyetlen további tagot, illetve póttagot sem a jelenlegi OBT-be.
  • - felhívja az OBT választott tagjait, hogy mondjanak le és lemondásukkal tegyék lehetővé egy eredményes OBT tagválasztó értekezlet összehívását.


Az OBT póttagválasztása során kialakult patthelyzetet - a hvg.hu értesülései szerint - az okozta, hogy a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistáján lévőkből senki nem vállalta a tagságot, olyan viszont, aki vállalta volna a feladatot, nem kerülhetett fel a szavazólapra. Ehhez ugyanis nem kaptak elegendő szavazatot a jelenlevő küldöttektől, akiknek a fele dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kinevezési jogkörébe tartózó igazgatási vezető volt, vagy alájuk tartozó helyi elnök.

Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen – akiről aztán titkosan szavazhattak volna –, a jelenlévők egyharmadának támogatását kellett volna megszerezni, méghozzá nyílt szavazáson, azaz a dr. Handó Tünde mellett korábban közös közleményben kiálló bírósági elnökök szeme előtt.

A jelenlévők beszámolója szerint - olvasható Pálmai Erika hvg.hu-n megjelent cikkében - az ülés hangulatán is jól érezhető volt, hogy mire számíthat, aki az elnök ellenében szavaz. A portál úgy tudja: még az is elhangzott a jelölőbizottságtól, hogy az igazgatási vezetőket kellene nagyobb számban megválasztani.

„Ez jól megszervezett akció volt” – fogalmazott a hvg.hu-nak egy küldött, akit saját állítása szerint "még nem végezték ki, de igen erős pressziót érez”.

Az ülés végén dr. Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnökének javaslatára azt is megszavazták, hogy az OBT tagválasztó ülés nem óhajt közreműködni a jelenlegi OBT működésében, emellett a küldöttek – igaz csekély többséggel – megszavazták azt is, hogy lemondásra szólítják fel az OBT jelenlegi tagjait. 124-ből 64 ezt megszavazta.

A bírói karon belüli hangulatot jól szemlélteti, mennyire másként látták a történteket a jelenlévők. Egy kisebbségben maradt elektor szerint színtiszta bohóckodás volt a gyűlés, ami dr. Répássy Róbert korábbi igazságügyi államtitkár testvére, dr. Répássy Árpád – ő a Miskolci Törvényszék elnöke – értékelése szerint a bírói kar demokratikus akaratnyilvánítása volt.

„Ez nem a szavazásról szólt, hanem arról, hogy ne legyen OBT” – fogalmazott egy másik, és a történtek miatt igen feldúlt küldött, hozzátéve, „ha szavaztunk volna, a kétharmad leszavazhatta volna az egyharmadot, minek kellett ez a színjáték?”.

Az OBT-vel immár nyíltan hadban álló OBH-nak - a hvg.hu elemző cikke szerint - mindenesetre kapóra jött a botrányos és eredménytelen póttagválasztás. Az OBH elnökének meglátás szerint ugyanis az áprilisi tömeges lemondások óta a testület – amely éppen az ő munkáját felügyeli – működésképtelen. A törvény szerint ugyanis a bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó 15 fős testület tagjai között egy ítélőtáblán dolgozó, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és egy munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. Ezzel szemben a tanács – dr. Darák Péter, a Kúria elnökének határozott ellenvéleménye alapján – kitart amellett, hogy a testület működőképes, a törvény által előírt bírósági képviseletet pedig póttagválasztással kell biztosítani. Erre került volna sor most. Az OBH elnöke megszervezte az ülést, annak kudarca pedig egy újabb jó érvet jelenthet számára, hogy a láthatóan kellemetlen ügyeket vizsgáló testületet ellehetetlenül.

„Az Országos Bírói Tanács 11 taggal továbbra is működőképes és a jövőben is folytatja a munkáját” – tudatta honlapján a szervezet. Emlékeztettek arra, hogy a küldötteket 2018 júliusában összbírói értekezleteken választották meg a törvényszékek és ítélőtáblák létszámarányos kvóta szerint. „Akkor is pontosan ismert volt a küldöttséget vállaló bírák előtt, hogy kik az OBT jelenlegi tagjai, így érthetetlen, miért vállaltak olyanok küldötti megbízást, akik eleve tudták, hogy nem vállalják jelöltséget. Az sem érthető, hogyha emellett voltak olyanok, akik ezt vállalták volna, miért nem engedték, hogy a küldöttgyűlés titkos szavazás útján szavazhasson róluk” – fogalmaz az OBT közleménye.

Az OBT szerint az sem véletlen, hogy az eredménytelen küldöttgyűlés résztvevőinek majdnem egyharmada az OBH elnökének közvetlen kinevezési jogkörébe tartozó elnök, elnökhelyettes vagy kollégiumvezető volt, és az igazgatási vezetők messze többségben voltak az ilyen tisztséget nem viselő bírákhoz képest. A testület éppen annak a személynek a munkáját felügyeli, aki ezen elnökök felett a munkáltatói jogokat gyakorolja – írták.

Az OBT egyébként ennek elkerülése érdekében javasolta a küldöttségre és tagságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabály beiktatását a bírák szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezései közé.

Az előzményeket összefoglaló véleménycikk ide kattintva olvasható.

Az Echo TV internetes portálja hosszan idézi a névtelenségbe burkolódzó Tűzfal csoport blogját. Ebben egyebek között azt állítják, hogy "A jelenlegi 'csonka' OBT tevékenységére jellemző, hogy bár ilyen jogkörük nincs, jogszabály-módosítási javaslatokat fogalmaztak meg az Országgyűlés számára. Ezzel részben saját zsebüket tömnék 30 százalékos fizetésemeléssel, másrészt szakmai előmenetelüket gyorsítanák fel."

Hozzáteszik: "A további módosítási javaslataik pedig egybevágnak a Soros-Sargentini jelentés elvárásaival, vagyis a magyar igazságügyi modell lebontásával. Ennek során az Országos Bírósági Hivatal jogköreit saját szervezetükhöz csoportosítanák át annak érdekében, hogy ők dönthessenek arról, kiből lesz bíró vagy bírósági elnök Magyarországon."

Szemükre veti a blog azt is, hogy "Az OBT tagjai voltak azok, akik májusban nemzetközi védelmet kértek a kormánnyal szemben – a Brüsszel által pénzelt – Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatától (ENCJ), amelynek elnökét meg is hívták vizsgálódni Magyarországra. De az OBT azt is megszavazta, hogy támogatják az ENCJ által Lengyelország ellen tervezett szankciókat."

Arról nem tesznek említést, hogy az ENCJ-OBT kapcsolatnak mi a valós háttere, és a felvetett ügyben vádként elhangzó állítást az OBT alapos érveléssel megcáfolta itt, itt és itt.

A továbbiakban a blog név szerint is megemlíti dr. Hilbert Edit korábbi OBT elnököt, dr. Szabó Sándort, az OBT jelenlegi elnökét, dr. Vadász Viktor és dr. Vasvári Csaba bírókat, akik az úgynevezett radikális nemzeti körökben népszerű blog szerint "sértett emberek" akik "bosszúhadjáratot" folytatnak "egyéni érdekérvényesítésük" érdekében, s ezzel úgymond veszélyeztetik a bírósági szervezet egészének működését.

A véleménycikk a Kúrát sem kíméli, amikor az OBT és az OBH közötti feszült állapotokat minősítve ekként ír: "A magyar bírói kar kinyilvánította tehát, hogy nem kíván asszisztálni az OBT romboló tevékenységhez, így teljesen elfogyott a levegő a Darák Pétert, a Fideszt egy országgyűlési képviselői mandátumtól megfosztó Kúria elnökét is soraiban tudó testület tagjai körül."

Foto: OBH Sajtóosztály