Megjelent a nemzetközi jogvédő szervezet 2020-as jelentése, számolt be róla a hvg.hu A dokumentum fókuszában Kína áll, az, ahogyan az emberi jogokat fenyegeti az ország. A HRW-jelentést az előzetes tervek szerint Hongkongban tervezték bemutatni, de a civil szervezet elnökét, Kenneth Roth-ot nem engedték be a városba, a reptéren feltartóztatták.

Hongkongban hónapok óta erőszakba torkolló tiltakozások folynak, 2020 is úgy kezdődött, ahogyan 2019 befejeződött: békésen induló, ám végül erőszakba és összecsapásokba tokolló tömegtüntetéssel. A Kínához tartozó, különleges státusú városállamban legutóbb az általános választójog bevezetését követelték.

Kenneth Roth az eset után azt mondta, „ez a kiábrándító fordulat újabb jele annak, hogyan fonja szorosabbra elnyomó szorítását Peking Hongkong körül, és hogyan korlátozza tovább a hongkongiak eleve limitált szabadságjogait.”

A HRW vezetője a jelentés első oldalain külön ír Kínáról és Hongkongról, úgy fogalmaz, hogy Kína globális fenyegetést jelent az emberi jogokra. „Kína kormánya az emberi jogokat egzisztenciális fenyegetésnek tekinti. Reakciója egzisztenciális veszélyt jelenthet az emberek jogaira világszerte.”

A több mint háromszáz oldalas dokumentumban a HRW szinte az összes országgal külön foglalkozik. A portál felidézte mit írtak Magyarországról egy évvel ezelőtt. Akkor a fókuszban a világ autokratái álltak. „Bizonyos értelemben ez az emberi jogok sötét ideje, az autokraták és a jogsértők előtt ott a lehetőség, hogy megragadják a hatalmat. De az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmezői is erősödnek.”

Idei jelentésében a HRW Magyarországról az első helyen azt írja, hogy a magyar kormány folytatta a demokratikus intézmények és a jogállamiság lebontását.

Országismertetőjükben felidézik, hogy a magyar kormány hónapokig szerette volna bevezetni a közigazgatási bírósági rendszert, amivel a kényes ügyek (itt határoztak volna az állami szervek, például az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről; itt dőlt volna el az is, hogy az állam mit titkolhat el, ugyanis a közérdekű adatok kiadása miatti perek is oda tartoznának; és persze választási ügyekben is itt mondták volna ki a döntő szót) egy külön testület elé kerültek volna. Erről végül - a HRW szerint - nem elhanyagolható mértékű külső nyomásra álltak el.

„A kormány újabb támadást intézett az akadémiai szabadság ellen is” – utalnak az MTA-törvényre. Július közepén vált hivatalossá, hogy a kormány leválasztotta a kutatóhálózatot, és ahogy a HRW fogalmaz, az új jogszabályokkal a kabinet nagyobb befolyást gyakorol a tudományos kutatás és finanszírozás felett.

Jelentésében a HRW hosszan ír a magyar határkerítés okozta közjogi helyzetről, a tranzitzónákról és arról, hogyan nem engedik be a menekülteket. Külön szólnak arról, hogy 27 olyan esetről tudni, amikor menekülteket éheztettek a magyar határon. Ebben az ügyben eljárást is indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. A Helsinki Bizottság 2018 szeptembere óta folyamatosan fordul ezekben az ügyekben jogorvoslatért a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz, amely minden alkalommal felszólította a magyar hatóságokat, ám sokáig újra és újra megismétlődnek ezek az esetek.

A kormány EU-s harcai sem maradtak ki a HRW értékelésből, egyebek mellett az sem, hogy márciusban felfüggesztették a Fidesz tagságát az Európai Néppártban. A kormánypárt sorsa európai pártcsaládjában február elején dőlhet el.

„Tovább csökkent a médiapluralizmus, egyre több médiatermék kerül a kormányhoz közeli emberekhez vagy közvetlen kormányzati befolyás alá.” Ráadásul a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) létrejöttével még tovább központosult a rendszer - olvasható a jelentésben a HRW álláspontja.

Az országjelentés végén a HRW külön kitér arra, hogy

  • - a kormány még mindig nem ratifikálta a nők védelmét szolgáló Isztambuli Egyezményt, azt épp minapnevezte „túlmisztifikáltnak” dr. Varga Judit igazságügyi miniszter;
  • - a roma közösségek a mai napig hátrányos megkülönböztetéssel találkoznak többek között az oktatás és az egészségügyi ellátás során. Ezzel kapcsolatban elég csak a friss gyöngyöspatai eseményekre gondolni. A miniszterelnök az év eleji Kormányinfón a témában úgy fogalmazott, szerinte a gyöngyöspatai cigány diákok szegregációs kárpótlása mindenféle munka nélkül kapott pénz.

A teljes jelentés a HRW oldalán, ide kattintva érhető el.

Igazságügyi miniszteri vélemény a jogállamiságról: